Kokain, kanabisz, drogok, hamisított papírok, lopott hitelkártya azonosítók, eltulajdonított adatbázisok; minden, ami szem szájnak ingere, itt beszerezhető volt.

Aztán megbuktak. De ne legyünk naivak, ezek, no meg a fegyvererek, gyerekpornó, és minden, ami illegális, most is beszerezhető a darkneten, ahol a Wall Street Market volt az egyik legnagyobb áruház, de szerepét azóta már sok másik, hasonló profilú oldal (dream, empire, nightmare, agartha, core, cryptonia, cannazon,..) vette át. Ebben a bejegyzésben a bukásról lesz szó, azokról, akik ezt az oldalt üzemeltették, és elkövették az ilyenkor szokásos hibát; elbízták magukat.

A Mosel-parti Traben-Trarbach városka eddig legfeljebb bájos turistamágnes belvárosáról lehetett híres, de a nevezetességei köre eggyel bővült, illetve egészen pontosan módosult. A hatvanas években a város határában építettek egy NATO ellenőrzési pontot, hatalmas bunkerkomplexummal együtt. A létesítmény eredetileg a német hadsereg tulajdonában állt, de miután elavult, leszerelték azt, és magára hagyták. Egy sokáig ismeretlen bérlő meglátta a hatalmas létesítményben a lehetőséget, kibérelte azt és internet szerverekkel pakolta tele a bunker egyik szintjét.

A 31 éves vállalkozót, akit a sajtó a Herman X. néven emleget – két társával együtt – tavaly május elején vették őrizetbe a német hatóságok, egy konspirált akció keretében. A kisváros lakóinak, a polgármesterrel együtt, fogalmuk sem volt arról, hogy mi folyik az egykori bunker mélyén. Nyilván kívülállóként azt megítélni, hogy milyen tartalmak vannak egy adott szerverparkban, gyakorlatilag lehetetlen. A német ügyészségnek is éveket emésztett fel, mire beazonosították a darknet egyik legfontosabb oldalának az üzemeltetőit és elegendő bizonyítékot gyűjtöttek ellenük.

De mi is ez a darknet? A google, és egyéb keresőprogramok folyamatosan tallózzák az internet tartalmát, és kereshető formába rendezik azt. De egy csomó oldal nem engedélyezi nekik ezt az indexelést, vagy egyszerűen azért nem jelenítik meg ezeket, mert a tartalmuk elavult, irreleváns vagy nem megjeleníthető formátumban van.

Egyes összegzések szerint ez az úgynevezett „deep web” teszi ki az internet tartalmának mintegy 90 százalékát, azaz, mint a jéghegyeknél, ahol a csúcsot láthatjuk, de a valódi méretük egyszerűen elrejtőzik a szemünk elől a vízfelszín alatt.

Ennek a deep webnek egy kisebb része a darknet. Ez olyan oldalak összessége, amiknek a tulajdonosai szándékosan rejtik el a tartalmat az illetéktelenek elől – vagy (és többnyire) mert az illegális és törvénytelen, vagy (és) mert nem akarják, hogy a különböző titkos és mégtitkosabb szolgálatok rálássanak arra. A darknet világáról és arról, hogy mégis hogyan lehet hozzáférni, itt talál például egy értelmes összefoglaló írást.

A darknet-áruházak hasonló módon működnek, mint például az Amazon vagy az Ebay; a forgalom után az eladóknak fizetniük kell a platform üzemeltetője felé. A darknet oldalak esetén ez a jutalék 2 és 6 százalék között mozog, és ha ehhez hozzávesszük, hogy például a Wall Street Market éves forgalma 40 millió euró körül alakult, akkor már sejthetjük, hogy miért is ilyen vonzó biznisz ezeknek az oldalaknak a fejlesztése és üzemeltetése.

Ráadásul a törvény előtt ezek az oldalak igencsak a szürke zónában mozognak; a Wall Street üzemeltetői is azzal védekeznek, hogy fogalmuk sem volt, hogy milyen tartalmat töltöttek fel a bérlők a hosztolt szerverekre. „Szervereink hasonlítanak a széfekre. Egyik bank alkalmazottai sem ellenőrizhetik, hogy mi van a széfben.” – nyilatkozta Herman X, majd így folytatta: – „Tiszta a lelkiismeretünk.”

Ennek némileg ellentmond, hogy a darkneten „számítógépes bunker”-ként – Cyberbunker – hirdették a szolgáltatásukat, a „garantáltan golyóálló” szlogennel. A hatalmas, ötszintes létesítménynek csak a felső három szintjét használták, a föld alatti harmadik szinten kaptak helyet a szerverek. Nyilván a legnagyobb bevételük a kereskedő-felület fenntartásából származott, de tárterületek bérbeadásával is foglalkoztak; több webáruház, illegális letöltési felület és közösségi site is itt talált magának otthont. Talán sokat elmond ezekről az oldalakról az ügyész jellemzése a bukás után – legális tartalmat a szervereken nem találtak.

Visszatérve a Wall Street Market-hez; az oldalon 1.150.000 ügyfél-azonosító volt, 63.000 ajánlat és 5.400 eladó. A tranzakciókat Bitcoin és Monero kriptovaluták használatával lehetett bonyolítani. A felületen – hasonlóan, mint például az Amazonon – a termékeket képekkel jelenítették meg, és az eladókat is ugyanúgy csillagokkal lehetett értékelni. A megvásárolt áruk a legtöbb esetben normál postai csomagban érkeztek a megrendelőhöz. A legsúlyosabb arcoktól is távolságot tartottak, az oldalon a fegyverek forgalmazása és a gyerekpornó tabunak számított.

A hatóságok – amikor elegendő bizonyíték gyűlt össze a csapattal szemben – nagyon módszeresen készítették elő a lekapcsolásukat. Tudták, hogy a bunkerben fegyverek is vannak, őrkutyákkal és kamerákkal őrizték a területüket. A rendőröknek mindenképpen meg kellett akadályozniuk, hogy valaki törölje a szerverek tartalmát.

Ennek ellenére, vagy csak azért, mert túlzottan elbízták magukat, a rajtaütés meglehetősen zökkenőmentesen zajlott. 2019. szeptember 26-án szokásuk szerint az egész bunkercsapat egyszerre ment el ebédelni a kisváros egyik éttermébe, és nem különösebben tűnt fel nekik, hogy a törzsasztaluk melletti asztal már megtelt. Az ott ülő rendőrök egyszerre ütöttek rajta a Wall Street-eseken, és rögtön elkoboztak tőlük minden technikai eszközt.

A bunker bejáratát egy egyszerű lakattal zárták le a „biztonsági szakember”-ek, míg elmentek ebédelni. Ez a rendőröknek nem jelentett különösebb akadályt, pedig ők egy külön robbantási specialista csapattal is készültek a bunker ostromára. A szervereket azonnal lefoglalták, és ők is nagyon meglepődtek, amikor kiderült, hogy azok tartalma nem volt különösebben védett.

Az ott talált logfájlok elemzése nyomán több nevet és adatfájlt is megosztottak más országok bűnüldöző szerveivel is. Az FBI például Los Angelesben kapcsolta le a két legnagyobb forgalmú Wall Street-es kereskedőt, akik főleg metamfetaminban és fentanilban utaztak.

A Wall Street-esek is egyelőre előzetesben várják a folytatást, az ügyészség még küzd az ügy előkészítésével. A fejleményekről majd írok, ha lesznek.

Nem a Wall Street Market volt az első nagy bukás a darknet világában, a 2011-ben alapított, és 2013-ban lekapcsolt Silk Road sztorija nagyobbat szólt. Abban az ügyben már ítélet is született; a platform 31 éves alapítóját, Ross Ulbricht-et 2015-ben az USA-ban pénzmosás, számítógépes hackelés, szervezett útlevél hamisítás és szervezett kábítószerkereskedelem vádjával életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, és 2017-ben a fellebbezését is elutasították. Lehet, hogy erről is írok egy bejegyzést, ha még nem unjátok még a témát.

A következő bejegyzésben egyébként egy német drogkereskedőről lesz szó, aki még az ezt megelőző oldal, a még 2013-ban lekapcsolt Silk Road-on keresztül szedte meg magát.

Hasonló jellegű bejegyzéseket a tech tag alatt talál:

youtube: STRG_F: Drogen, Phishing, Malware: Wie Herman X. das Darknet eroberte
NDR: Enttarnt: Die Drogenbarone aus dem Nato-Bunker
Schönherzbázis: Látni a láthatatlant: így böngézhetsz a deep és a dark weben!
Zeit: Ermittler stoppen weltweit zweitgrößten Darknet-Markt
wikipedia: Silk-Road-Prozess

Bejegyzésmegtekintések száma: 2159