Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


passport:hutovonat_atomraketakkal

Hűtővonat atomrakétákkal

 

a halálvonat, fotó: haritonoff.livejournal.com

A helyszín a Szovjetunió, Moszkva, időpont 1983. augusztus 9. Nem, Stirlitz nem volt ott. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága úgy határozott, hogy zöld utat ad a РТ-23УТТХ „Молодец” programnak. A fejlesztést a NATO az SS-24 „Sсаlреl” (szike) névvel illette és nem örültek neki.

RT-23 Molodets

A közel 24 méter hosszú, 2,4 méter átmérőjű, 104,5 tonna tömegű, tizenkétezer kilométer hatótávolságú SS–24 (más néven RT–23) interkontinentális ballisztikus rakéta az atomfegyverek legveszélyesebb csoportjába, a hadászati támadófegyverek közé tartozik; méretét és koncepcióját tekintve az amerikai LGM–118 Peacekeeperhez hasonlítható. Tíz, egyenként akár 550 kilotonnás robbanófej hordozására alkalmas, melyek mindegyike más-más célpontra irányítható. Az eszköznek silókba, vagy speciálisan átalakított vasúti kocsikra telepíthető változata is létezik, találati pontossága – nem hivatalos orosz becslések szerint – 500 méter. Háromfázisú, szilárd hajtóanyagú, startolása hidegindítással történik. Utóbbi azt jelenti, hogy a rakéta a kilövőállást sűrített gáz segítségével hagyja el, a hajtóműveket csak ezt követően kapcsolják be. forrás: honvedelem.hu: Magyarország „atomfegyvere”, szerző: Feith László

korabeli kép a BZHRK-król (egy mezei fotós nem úszta volna meg élve ezt a képet), fotó: haritonoff.livejournal.com

BZHRK

A BZHRK betűszó (БЖРК – Боевой Железнодорожный Ракетный Комплекс) a Katonai Vasúti Rakétakomplexum rövidítése. A fegyvert már 1969-ben elkezdték fejleszteni, és jó pár kudarcokkal telített év elteltével sikerült működő rakétákat prezentálniuk a mérnököknek. A rakétákat silóból és vonatról lehetett indítani, ez utóbbi rendszer komoly kihívásokat támasztott a rakétákkal szemben.

BZHRK-k a gyárban, fotó: haritonoff.livejournal.com

A vasúton a vonatkocsik hossza az pályaívek miatt korlátozott, csakúgy, mint a tengelyterhelésük is, ezen kívül a felső-vezetékbe gabalyodó rakéta ugyanúgy nem volt belátható opció, mint a rögtön maga mögött mindent felperzselő rakétahajtómű azonnali alkalmazása.

A megoldások a fenti problémákra látványosra sikerültek. A rakéta orrkúpja csak a kilövés után „fúvódott” fel (ez a lenti filmen, 1:10-nél látható). A tengelyterhelést egyfajta kocsik közötti súlymegosztással ellensúlyozták, és a felső-vezetéket egy speciális kar húzza el az útból (ez egy pillanatra 2:14-nél látható).

a felfújódó orrkúp, itt még "leeresztve", így befért a rakéta a vasúti kocsiba, fotó: haritonoff.livejournal.com

A rakétát a vetőcsőből először sűrített gázzal lövik ki, a hajtóművét az csak egy kicsit később indítja (2:06). A képek alapján azért így is rendesen odapörköl a vonatnak. A kilövés előtt a vonatkocsikat munkahengerek segítségével letámasztották.

A vonatot három M62-es sorozatú dízel-villamos mozdony („Szergej”) vontatta. Az első mozdonyban három tiszt teljesített szolgálatot, a további mozdonyokban is ketten-ketten felügyelték a rendet. A 17 (más forrás szerint 12) kocsiból álló vonatszerelvényben a kilenc, rakétákat hordozó kocsi mellett (minden rakétához három kocsi tartozott) helyet biztosítottak a generátoroknak, a személyzetnek és a rakéták irányításához szükséges berendezéseknek is – természetesen mindezt hűtőkocsik kinézetébe „csomagolva”.

parancsnoki kocsi, fotó: haritonoff.livejournal.com

Mivel egy szerelvény egyszerre maximum három rakétát mozgatott, és minden rakéta tíz önálló robbanófejet hordozott, egy vonatról 30 célpont ellen indíthattak támadást, egyenként akár 550 kilotonnás robbanótöltettel (összehasonlításként a hirosimai „Little boy” 16 kilotonnás volt, így egy robbanófej nagyjából 30-szoros pusztításra lett volna képes).

Egy 550 kilotonnás nukleáris töltet robbanásának hatása Budapestre

Egy 550 kilotonnás nukleáris töltet robbanásának hatása Budapestre (a képet a nuclearsecrecy.com-on generáltam). Ez csak egy töltet, egy rakéta akár 10 ilyen töltetet is hordozhatott, és csak ebből a rakéta-típusból 56 állt (mozgott) a szovjet vezetők rendelkezésére a halálvonatok fedélzetén.

A Szovjetunió megszűnése előtt 92 darab, RT–23-sal rendelkezett, ebből 56 volt vonatra telepítve. A spacedaily információja szerint 36 ilyen halálvonat cirkált a szovjetunióban, a „béketábor” legnagyobb megelégedésére.

A vonatok a NATO számára hatalmas fenyegetést jelentettek, mert bár létezésükről tudtak, azok bárhol úton lehettek a 145.000 kilométeres szovjet vasúton és naponta 1.600 kilométert tehettek meg rajta. Ráadásul sok hasonló, de kevésbé fenyegető tartalmú „civil” hűtővonat is rótta ugyanezeket a síneket. Mindenesetre a NATO 18 kémműholddal próbálta a vonatokat lekövetni.

A BZHRK kiállítva, kilövésre kész rakétával, fotó: haritonoff.livejournal.com

Szerencsére ezeknek a fegyverek sem kerültek soha éles bevetésre, sorsukat nem is annyira leszerelési tárgyalások, mint inkább az elavulásuk pecsételte meg. Csak bízhatunk abban, hogy ezeket a halálvonatokat (utód nélkül) valóban véglegesen kivonták a forgalomból, de ne legyenek kétségeink affelől, hogy a világ továbbra sem maradt fenyegető(ző) nukleáris nagyhatalmak és játékszereik nélkül.

Bár a START II (Strategic Arms Reduction Treaty) kétoldalú szerződés az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között többek között ezeknek a támadó fegyvereknek a leszereléséről is rendelkezett (volna), a szerződést 2002-ben nem ratifikálták, nincs érvényben.

fotó: haritonoff.livejournal.com

Helyette a SORT egyezmény lépett hatályba, mely a robbanófejek számát először 2200, majd 2012-ig 1700 példányban limitálja – ez a mennyiség továbbra is bőven elég bármely apokaliptikus film jóslatainak a beteljesítéséhez.

Egy ilyen (hatástalanított) SS-24-es a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum keceli haditechnikai parkjában is megtekinthető.

Youtube

БЖРК - Боевой Железнодорожный Ракетный Комплекс

Eddigi bejegyzések a bolyongó.hu-n

2020/08/16 20:21 · vamsan

Források

passport/hutovonat_atomraketakkal.txt · Utolsó módosítás: 2020/08/16 21:29 (külső szerkesztés)