Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


passport:a_davis_besse_atomeromu_esete_a_virussal

A Davis-Besse atomerőmű esete a vírussal

A Cyberwar kifejezéssel jellemzően az olyan számítógépes támadásokat szokás illetni, ahol a támadás célirányos és a végrehajtás egyik eszköze a számítógépes hálózat, adott esetben az internet.

Ebben a történetben célirányos támadásról (szerencsére) nem beszélhetünk, de jól illusztrálja a modern technológiai rendszerek - ebben az esetben egy atomerőmű - sérülékenységét.

A történetet kezdjük a résztvevők bemutatásával:

Davis-Besse atomerőmű, Ohio

Az erőművet (Davis Besse Nuclear Power Station) az ohio-i Erie-tó partján, nem messze Oak Harbor-tól kezdték meg építeni 1971-ben. Hat évvel az első kapavágás után 925 MW teljesítményű reaktora üzembe állt, és csatolták a hálózatra.

Davis-Besse atomerőmű, Ohio

2002-ben a reaktortartályból bórsav szivárgott el, emiatt a berendezést két évre, 2004-ig leállították, és ez idő alatt javították és felújították. A berendezés felügyeleti rendszere ez idő alatt is üzemben maradt.

SQL Slammer

Az SQL Slammer egy olyan számítógépes féreg, ami a Microsoft SQL Server 2000 egy, még befoltozatlan hibáját kihasználva puffer túlcsordulást okozott a betámadott adatbázisokban.

Habár a Microsoft 2002-ben kiadott egy javítócsomagot, nagyon sok gépen ez nem került telepítésre. A Slammer 2003 január 25.-én indult hódító útjára, és az első fél órában 75.000 számítógépet sikerült megfertőznie.

A két szereplő találkozása

Az erőmű belső rendszere természetesen tűzfallal volt védve, azonban legalább egy csatlakozási pont megkerülte a tűzfalat, itt a féreg akadálytalanul jutott be a berendezésbe.

A fent említett javítócsomag az erőmű informatikusainak elkerülte a figyelmét, így a féreg a belső felügyeleti rendszert futtató Microsoft munkaállomásokat megtámadta.

A felhasználók 2003 január 25.-én, 9:00 órakor a hálózat drasztikus lassulására figyeltek fel. 16:50-kor az un. Safety Parameter Display System (SPD) állt le. Az SPD felügyeli az erőműben a legfontosabb biztonsági mutatókat (hűtőrendszer, mag hőmérséklet-érzékelők, külső sugárzás érzékelők).

17:13-kor egy másik, igaz, kevésbé kritikus monitoring (SCADA) rendszer, a „Plant Process Computer” is kifagyott a féreg tevékenysége nyomán. Mindkét rendszer többszörös redundanciákkal és mentésekkel is rendelkezett, a lefagyás a közvetlen irányítástechnikára nem volt hatással, de az operátorok által a technológiai beavatkozás lehetősége az összeomlás idejére megszűnt.

Az SPD rendszer helyreállítása majdnem 5, az erőmű működésének normalizálása és teljes visszaállítása 6 órát vett igénybe.

A felügyeleti rendszer kiesése a berendezés és a reaktor működését szerencsére jelentősen nem befolyásolhatta, mivel az karbantartás és átépítés alatt állt.

A féreg (Slammer) tevékenysége nem az erőmű ellen irányult, az pusztán beleesett a kártevő szórásába.

Rossz belegondolni annak a lehetőségébe, hogy a Slammer helyett valami Stuxnet-szerűség támadta volna meg a David-Besse-t. Az pedig Fukushima óta tudjuk, hogy a leállított (persze, a fukushima-i egy kényszerleállás volt, itt pedig egy tervezett technológiai leállás történt) atomerőmű még okozhat nagyon kellemetlen meglepetéseket, főleg, ha a hűtőrendszere kontroll és/vagy áram nélkül marad.

A Slammer támadás további találgatásokra is lehetőséget adott, ugyanis 2003-ban a villamos hálózati kiesések (blackout-ok) száma nagyon megemelkedett a kovábbi évekhez képest.

Hálózati kiesések 2003-ban:

  • augusztus 14.: villamos hálózati kiesés az USA-ban, 50 millió ember maradt áram nélkül
  • augusztus 28.: villamos hálózati kiesés Londonban
  • szeptember 23.: villamos hálózati kiesés Dániában és Svédországban, 3 millió ember maradt áram nélkül
  • szeptember 28.: villamos hálózati kiesés Olaszországban, 57 millió ember maradt áram nélkül
  • október 5.: hálózati kiesés Athénban. A görög főváros több kerülete órákra áram nélkül maradt
  • október 6.: hálózati kiesés Csehországban, Nyugat-Csehország egy fél órára áram nélkül maradt.
A villamos hálózati kiesések hatása az USA és Olaszország hálózatára

Persze a fenti hálózati kiesés hullám lehet akár a véletlen műve is, de amíg az atomerőművekben bekövetkező eseményekre szigorú jelentési előírások vonatkoznak, ez a hálózatüzemeltetőkre nem feltétlenül igaz.

Ajánló

Hasonló jellegű bejegyzéseket a cyberwar tag alatt talál:

Kedves olvasóm! Ha már idáig eljutottál az olvasásban, talán joggal feltételezhetem, hogy nem volt teljesen érdektelen számodra ez a bejegyzés. Jaj, le ne ixelj még; nem pénzt akarok tarhálni.

Pusztán annyit kérek, hogy ha van olyan ismerősöd, akivel jót tudnál vitatkozni az itt leírtakról, vagy csak simán megosztanád vele, hogy mondjuk hadd üsse meg a guta, kérlek, ne késlekedj!

Persze, én szívesen írok az íróasztal-fióknak, és mazochizmusom odáig terjed, hogy fenntartsak egy alig látogatott oldalt, mert nincs jobb dolog, amire el tudnám fecsérelni az erre fordított időmet, de azért szívesen látnám, ha néha néhányan idekattintanának két tiktok shortvideo között. Köszönöm!

Továbbra is keresek megjelenési lehetőséget az írásaim számára. Ha esetleg van ötleted, ne késlekedj és osszd meg velem! Elérhetőségeim az Impresszumban találhatók.

A passport.blog jelenlegi egyetlen megjelenési lehetősége a Facebook. Ha értesülni szeretnél az új bejegyezésekről, kövesd a Bolyongó Facebook oldalt. Sajnos a Facebook valamilyen, előttem nem ismert okból nem engedi a blognak a „passport” nevet adni.

Eddigi bejegyzések a bolyongó.hu-n

Az összes bejegyzés ABC-be rendezett indexe itt található. A blog helyekhez köthető bejegyzései a google.maps térképen is megtalálhatók: A világ valódi csodái.

2025/07/20 08:26

Források

passport/a_davis_besse_atomeromu_esete_a_virussal.txt · Utolsó módosítás: szerkesztette: 127.0.0.1