Joaquín Archivaldo Guzmán Loera volt (és valószínűleg marad is) a mexikói Sinaloa kartell vezére. Becenevét, az „El Chapo Guzmán”-t, vagy csak egyszerűen az „El Chapo”-t alacsony termetének köszönhette („alacsony Guzmán”), mely testi adottságát erőszakos természetével jócskán kompenzálta.

Elfogása előtt két listán is nagyon jól szerepelt; a Forbes – beelőzve például a francia köztársasági elnököt – 2009-ben a világ 41. legbefolyásosabb emberének választotta, míg az Egyesült Államokban az „előkelő” Nr.1 pozíciót foglalhatta el a körözési listákon. A listáknál maradva; 2011-ben ő volt a 10. leggazdagabb mexikói a nagyjából 1 milliárd dolláros magánvagyonával.

Guzmán a La Tuna szegény vidéki közösségben született a Sinaloa tartománybeli Badiraguato-ban, vagy 1954-ben, vagy 1957-ben. Apja, Emilio Guzmán Bustillos hivatalosan szarvasmarha farmer volt, de valószínűbb, hogy helyi megnevezés szerint gomero-ként, azaz mákfarmerként tengette napjait. Guzmánnak két húga és négy öccse volt, és három idősebb testvére is, akik viszont igen fiatalon elhunytak.

A településhez a legközelebbi iskola 60 kilométerre volt, ezért a helyi gyerekeket utazó tanárok próbálták tanítani, de ezek elég reménytelen próbálkozások voltak egy olyan közösségben, ahol a gyerekeket egészen fiatal koruktól bevonják a munkába. Guzmán eleinte narancsot árult, majd apjának segített be a mákfejésbe és kísérte a közeli városba, hogy ott eladják a terményt. Az öreg rendszerint gyorsan felélte a szerény jövedelmet és családjának is inkább csak pofonokat osztott, majd 15 évesen Gumán-t is elzavarta a háztól. Ő nagyapjához költözött, és pár haverjával marihuána termesztésbe kezdett.

1977-ben, szerény ceremónia kíséretében feleségül vette Alejandrina María Salazar Hernández-t, és három gyereket (César, Iván Archivaldo és Jesús Alfredo) hagyott (itt) maga mögött, amikor húsz évesen, a már komolyabb bűnözői karriert befutott nagybátyja hatására belépett a Guadalajara kartellbe. (A későbbiekben, a 80-as években Griselda López Pérez-t veszi el, akitől négy gyermeke születik)

A 80-as években a  Miguel Ángel Félix Gallardo (alias „El Padrino”) által vezetett Guadalajara kartell volt Mexikó legjelentősebb bűnszervezete. Guzmán törekvő és megbízható katonaként először tekintélyt vívott ki néhány késedelmesen szállító csempész kivégzésével, pár vetélytárs eltüntetésével.

Viszonylag gyorsan Félix Gallardo sofőrje lett, majd később már ő koordinálta a Kolumbiából érkező szállítmányok útját az USA-ba. Az első időkben a kolumbiai kartellek számára Mexikó csupán másodlagos útvonal volt a karib-tengeri és floridai folyosók mögött.

Ez a helyzet akkor változott meg, amikor az amerikaiak rászálltak a Medellin és Cali kartellekre, így a hírhedt kolumbiai vezér, Pablo Escobar megüresedő helyét Gallardo gyorsan és sikeresen töltötte ki. 1984-ben egy, a mexikói kartellekbe beépült DEA ügynök, Enrique Camarena Salazar információi nyomán a mexikói hadsereg megtámadta és megsemmisítette a Guadalajara kartell egyik érdekeltségét, a „Rancho Búfalo” marihuána ültetvényt. Az árulást 1985-ben bosszulta meg a kartell, amikor kivégezték a lebukott ügynököt, mire az USA és Mexikó hatóságai a kartell vezérét, Félix Gallardo-t rács mögé juttatták.

A kartell korábbi alvezérei egymás között gyorsan leosztották a piacot. A nyugati part (Tijuana – Baja California) az Arellano Félix testvérek által alapított Tijuana kartell kezére került. Carrillo Fuentes és családja a Chihuahua államra tette rá a kezét, Juárez-kartell néven. Guzmán, néhány társával Sinaloa és a csendes-óceáni partvidéket szerezte meg, Sinaloa kartell néven.

Guzman nagyjából ebben az időszakban, 1987-ben került az amerikai hatóságok látóterébe, amikor több védett tanú is rá vallott. A korábbi, főleg repülőgépes szállítások helyett alagutakat építtetett a határ alá, és ott csempészték át a drogot, illetve egy nagy dobásuk az volt, amikor egy hajórakománnyi „Comadre” csilit „dúsítottak” fel kokainnal, és verték át a határőrségen.

Közben a kartellek közötti ellentétek leszámolásokhoz vezettek. Guzman társának és korábbi megbízójának, Héctor „El Güero” Palma-nak a feleségét egy, a Tijuana kartellhez tartozó drogkereskedő elcsábította és elrabolta. Bár Palma kifizette a követelt váltságdíjat, csak feleségének a fejét kapta meg csomagban pár nappal később. Az eset véres leszámolások hosszú sorát indította el.

Az Arellano testvérek is éppenhogy megúszták azt az 1992-es diszkóbeli lövöldözést, ahol több, mint 1000 lövés dördült el; ők a szellőztető-rendszeren keresztül menekültek meg. Valószínű, hogy erre az esetre válaszul küldték azt a bérgyilkost, aki  Guzmán helyett Juan Jesús Posadas Ocampo bíborost végezte ki – az eset hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki. Egyébként a kartellvezér is az eset közelében volt, csak egy másik – kevésbé feltűnő – kocsiban.

Ennek nyomán indított a mexikói hatóság egy nagyszabású hajtóvadászatot a kartellvezérek ellen; fényképeiket közölték az újságokban és 5 millió dollár vérdíjat tűztek ki a fejükre. Bár Guzmán még időben megpattant, és Guatemalában rejtőzött el, ezúttal nem volt elég a pénze és a kapcsolatrendszere a túlélésre; a guatemalai hadsereg 1993-ban egy tapachula-i szállodában kapta el, majd az ország hatóságai gyorsan kiadták Mexikónak.

A mexikói hatóságok első körben 20 év és hat hónap börtönre ítélték Guzmant, fegyvertartás, kábítószer-kereskedelem és Juan Jesús Posadas Ocampo bíboros elleni gyilkosság vádjával; ez utóbbi azért érdekes, mert a bíborost pont helyette lőtte le tévedésből egy rá uszított bérgyilkos.

1995-ben került át Jalisco-ba, a maximális biztonsági szintű Puente Grande börtönbe. Addig, amíg kint testvére, Arturo Guzmán „El Pollo” Loera vette át a kartell irányítását, ő a személyzet megvesztegetésével fényűző életmódban tengette napjait a rácsok mögött, szeretőivel és testőrével.

Amikor az USA kérvényezte a kiadatását, forróvá vált a talpa alatt a talaj. A mexikói börtöncelláját könnyedén átalakította külön-lakosztállyá, de rájött, hogy az Egyesült Államokban akár rosszra is fordulhat a sorsa, ezért gyorsan cselekedett, és megszervezte a szökését. 2001. január 19-én a börtönőr Francisco „El Chito” Camberos Rivera kinyitotta Guzmán elektronikusan működtetett cella ajtaját, miközben a karbantartó Javier Camberos egy szennyes ruhákkal teli mosodai konténert tolt el a cella előtt. Camberos teherautóra rakodta ezt a konténert is a többi szennyessel együtt, majd miután kijutott a börtönből a kocsival, egy közeli benzinkútnál megállt, és Guzmán gyorsan felszívódott.

Az utólagos vizsgálat megállapította, hogy nagyjából 78 ember – köztük főleg a börtön dolgozói és rabok – volt benne a szökésben. Guzmán embereinek arra is volt gondjuk, hogy a helyi, jalisco-i rendőröket is megkenjék, így azok csak egy nap elteltével eredtek a klánvezér nyomába, borítékolható sikerrel. A szökés állítólag két és fél millió dollárjába fájt a vezérnek, ami a vagyonához képest aprópénz volt.

Miután Guzmán meglépett a börtönből, át akarta venni Ciudad Juárez határátkelő feletti felügyeletet a Juárez kartelltől. Ennek útjában a Juárez vezére Rodolfo Carrillo Fuentes állt, akit 2004-ben, egy bevásárló-központbeli lövöldözésben végeztek ki a feleségével együtt. Ezzel az akcióval vette a kezdetét a napjainkig tartó és rendkívül véres mexikói kábítószer-háború.

Habár a hatóságok látszólag mindent megtettek az El Chapo kézre kerítéséért, ő gyakorlatilag minden esetben egérutat nyert. Volt, hogy míg a rendőrök a megerősített ajtó betörésével bajlódtak, a kartellvezér egy alagútrendszeren keresztül hagyta el a rejtekhelyet. A jelentések szerint mindenhová 30 katonai ruhás fegyveres kísérte. Egy beszámoló szerint például 2005-ben egy Culiacan városbeli forgalmas belvárosi „Las Palmas” étterembe sétált be, mintegy 15, AK–47-esekkel felszerelt kísérőkkel. Míg a főnök a vendégekkel kezet rázott, emberi lezárták az éttermet és minden mobiltelefont összegyűjtöttek. Távozáskor mindenki visszakapta a telefonját és El Chapo rendezte az összes vendég számláját. 2007-ben az egyik helyettesének a 18 éves szépségkirálynő lányát, Emma Coronel Aispuro-t, tőle ismét két lánya születik (emlékeztetőül, hivatalosan már ekkor volt 7 gyereke két korábbi feleségtől).

2014-ben mindenesetre megmozdult az állóvíz; a kartell emberei sorban kezdtek megbukni. Az hogy ez egy beépített ügynök vagy átállt belső ember jóvoltából történt, még jó pár évig nem fogjuk megtudni. Guzmán jobb kezét, Serafín „El Mayo” Zambada Ortiz-t az USA-ba való belépés közben kapcsolták le, az egyik leghatékonyabb bérgyilkosát, El Chino Antrax-ot az amszterdami 's Schiphol repülőtéren gyűjtötték be az idén.

Végül Február 22-én 06:40-kor kattant (ismét) a bilincs a kartellvezér csuklóján. Bár a mexikói haditengerészet 65 katonája vett részt a műveletben, az akcióban lövés nem dördült. A sinaloa-i Mazatlán város tengerparti sétányán, az Avenida de Mar 608 alatti apartman 4 emeletén, egy meglehetősen szerény lakásban ütöttek rajta, ahol feleségével, az ex-szépségkirálynő Emma Coronel Aispuro-val és két lányával lakott.

A börtönben (egyelőre) betartják a fogva tartásánál a szabályokat, a cellájában, ahol egy ágy, zuhanyzó és WC található, egyedül él, és havonta maximum 50 dollárból vásárolhat a személyes higiéniájához termékeket. Az Egyesült Államok ezúttal El Chapo börtönbe kerülését követően azonnal kérvényezte kiadatását.

A vezér rács mögé kerülésével egy időben megindult a vérontás a drogkereskedelem feletti ellenőrzésért, és egyelőre úgy tűnik, hogy az eddig inkább csak a dél-mexikói területeken aktív Los Zetas kartell teszi rá a kezét a Sinaloa korábbi területére. Sok, nagyon sok halott fog még a hatalomváltás nyomán hátramaradni.

Wikipedia: Joaquín Guzmán Loera (angol)
Bild.de: „El Chapo“: Seine Drogen, Frauen & Milliarden (német)

Bejegyzésmegtekintések száma: 2444