Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


passport:a_balnakat_lelovik_ugye

A bálnákat lelövik, ugye?

A bálnaháború már hosszú ideje dúl a Föld óceánjain, az egyik oldalon a Greenpeace és az annál radikálisabb szervezetek, például a Sea Shepherd, a másik oldalon pedig Norvégia, Izland és Japán bálnavadász-cégei vívják ezt harcot.

Előzmények

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (angolul International Whaling Commission, IWC) egy nemzetközi szervezet, mely a „Bálnavadászat nemzetközi szabályozásáról szóló egyezmény”  (International Convention for the Regulation of Whaling – ICRW) betartását felügyeli.

Az ICRW-t először Washingtonban írták alá az akkori tagok, 1946. december 2-án. A bizottság tagsága 1982-ben elfogadott egy bálnavadászati moratóriumot, mely megtiltotta a tengeri emlősök kereskedelmi célú vadászatát, és a kisszámú vadászati kvótát engedélyezett a tradicionálisan bálnavadászatból élő őslakosok számára és a tudományos célú kutatásokra.

Norvégia és Izland nyíltan megtagadta az IWC moratóriumát és saját kvótákat ad ki továbbra is a vadászatra, míg Japán a tudományos célú vadászati kvótákkal kezdett el trükközni és teszi ezt a mai napig is.

Napjainkban

Japán továbbra is azzal a viccbe hajló érveléssel vadássza le a bálnákat, hogy a gyilkolászásnak a tudomány a célja, nem pedig a szusi-feltét. A tudományos kutatással egyébként Japán pont a moratórium szükségtelenségét szeretné bizonyítani.

Mindenesetre például az AFP érdeklődő riportereit rövid úton elhajtották a japán Institute of Cetacean Research  „kutató intézetből”, amikor azok az intézet tevékenysége után szerettek volna érdeklődni.

„Az intézetnek nincs valódi érve, mely igazolná a tevékenységét” – állítja Junichi Sato, a japán Greenpeace ügyvezetője – „ha ezer bálna megölése után sem jutottak elegendő tudományos információhoz, akkor a további vadászat célja nem a tudományt szolgálja. Ez a japán büszkeség része. Nagyon nehéz ebből meghátrálni”

A kutatás tárgya és a kutatási eredmények dokumentuma, kép: raeside cartoons

A bálnahús ráadásul tele van az emberi egészségre veszélyes szennyeződésekkel, a húsban jellemzően igen magas a higany és a poliklórozott bifenilek (PBC-k) és dioxinok koncentrációja – különösen a Beluga- és Globicephala-fajok esetén. Ezeknek a vegyi anyagoknak a tengerekbe jutattásában feltehetően japánnak is komoly érdemei lehetnek.

Oké, kössünk üzletet.. vagy levadászunk, vagy megvárjuk, míg a PCB-k, higany,\\ dioxin és a merülőhálók kinyírnak. Kép: raeside Cartoons

Meglepő, de a japán bálnavadászat már régóta nem gazdaságos. A bálnahús fogyasztása csökken, így a Nemzetközi Állatjóléti Alap (International Fund for Animal Welfare) jelentése szerint a vadászat minden évben tízmillió dollárjába kerül a japán adófizetőknek.

Az eset már a hágai Nemzetközi Bíróság elé került, a döntés 2014-ben várható az ügyben.

Addig a japán flotta tehát az idén is kihajózik, hogy folytassa „tudományos kutatásait”. Nem lesznek egyedül az antarktiszi vizeken. A Sea Shepherd az idén is várni fogja őket, négy hajóval, egy helikopterrel, a három pilóta nélküli drónnal, és több mint száz fős legénységgel. A radikális természetvédők a keményebb ütközetektől sem riadnak vissza, a szó legszorosabb értelmében.

Egy 2010-es összecsapásban az egyik motorcsónakjuk, az „Ady Gil” is elsüllyedt, tavaly pedig azt a stratégiát követték, hogy nem engedték a legnagyobb bálnavadászhajó közelébe az üzemanyag utánpótlást szállító japán tankert. Gyakorlatilag „szendvics” taktikával kergették az őrületbe a japánokat, ugyanis hajójukkal mindig a két japán hajó közé furakodtak.

A „szendvics” taktika

A Sea Shepherd kapitány Paul Watson többször is kijelentette, hogy a japánok a tankolás szándékával eleve nemzetközi szerződéseket sértettek meg, ugyanis az Antarktisz-egyezmény tilt minden ilyen tevékenységet a térségben. A kapitány ellen egyébként több elfogatóparancs is érvényben van, és elég sok kikötőből és országból ki lett már tiltva radikális tevékenysége nyomán.

Az ausztrál kormány is többször kifejtette véleményét a japánokkal szemben, most úgy döntöttek, hogy „élőben” fogják megtekinteni a déltengeri összecsapásokat a Sea Sheperd és a japán flotta között: Greg Hunt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a határvédelem egy Airbus A–319-es gépet fog az események helyszínére küldeni. „Mindkét félnek tisztában kell lennie azzal, hogy a világ figyeli őket”.

Remélem, a felvételeket azért majd valóban megosztják a világgal. Addig marad a Whale Wars.

szerző: Vámos Sándor

Továbbra is keresek megjelenési lehetőséget az írásaim számára. Ha esetleg van ötleted, ne késlekedj és osszd meg velem! Elérhetőségeim az Impresszumban találhatók.

A passport.blog jelenlegi egyetlen megjelenési lehetősége a Facebook. Ha értesülni szeretnél az új bejegyezésekről, kövesd a Bolyongó Facebook oldalt.

Eddigi bejegyzések a bolyongó.hu-n

Az összes bejegyzés ABC-be rendezett indexe itt található.

A bejegyzések időrendben:

Bejegyzések: 175..151
Bejegyzések: 150..126
Bejegyzések: 125..101
Bejegyzések: 100..076
Bejegyzések: 075..051
Bejegyzések: 050..026
Bejegyzések: 025..001

A passport.blog tag-jei itt találhatók felhő fomában. A tag-ek a bejegyzésben felbukkanó kifejezések és szavak. Ezekkel több bejegyzés is összeköthető.

Az oldal látogatottsági adatai:
Ma: 1 / Tegnap: 0 / Összesen: 1129

2022/04/05 20:27

Források

passport/a_balnakat_lelovik_ugye.txt · Utolsó módosítás: 2021/04/13 21:46 (külső szerkesztés)