passport:a_vilag_12_gyilkos_tava
Összehasonlítás
A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:
| passport:a_vilag_12_gyilkos_tava [2026/08/02 16:19] – létrehozva - külső szerkesztés 127.0.0.1 | passport:a_vilag_12_gyilkos_tava [2026/08/02 16:19] (aktuális) – külső szerkesztés (Ismeretlen dátum) 127.0.0.1 | ||
|---|---|---|---|
| Sor 1: | Sor 1: | ||
| + | ====== A világ 12 gyilkos tava ====== | ||
| + | Kirándulóhelyek, | ||
| + | |||
| + | ==== 1. Karacsáj-tó (озеро Карачай) ==== | ||
| + | |||
| + | A tó Nyugat-Oroszországban, | ||
| + | |||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | A tó partján napjainkban a Geiger számlálók még mindig (és még vélhetően nagyon sokáig) 600 Röntgen / órás sugárzási szintet mérnek, **egy óra elegendő ott a halálos dózis begyűjtéséhez**. | ||
| + | |||
| + | ==== 2. Raksasztal-tó (Lake Rakshastal, tibeti nyelven: La'nga Co) ==== | ||
| + | |||
| + | A Raksasztal-tó 4575 m tengerszint feletti magasságon fekszik a Manaszarovar-tó mellett a Transzhimalája és a Himalája között Tibetben. A tó felszíne 250 km², de a kevés csapadék miatt csökken. A tó sós vizű, élőlények nem élnek benne, sokak szerint vize mérgező. | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | Egy hindu mítosz szerint Lanka tíz fejű démon királya lakja a tavat. A szomszédos Manasarovar-tó képviseli a napra hasonlító kerek formája által a buddhisták számára a fényességet, | ||
| + | |||
| + | ==== 3. Forrongó-tó (Boiling Lake) ==== | ||
| + | |||
| + | A dominikai Morne Trois Pitons Nemzeti Parkban egy elárasztott fumarolában található a Forrongó-tó. | ||
| + | |||
| + | > A fumarola (latin fumus, füst) olyan nyílás a földkérgen, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | A 60 méter átmérőjű szürkés-kék vizű tavat általában gomolygó gőz fedi. A tó becsült mélysége 60 méter, partjainál a hőmérséklet már „csak” 82-91,5 °C. A tó közepe mindig „bugyog”, | ||
| + | |||
| + | ==== 4. Monoun-tó ==== | ||
| + | |||
| + | A Monoun-tó a kameruni Nyugati Proviniciában az Oku vulkanikus területen található. 1984-ben 37 ember halt meg a tó környékén. Egy teherautó motorja hirtelen leállt a tóhoz közeli úton. Az a 12 ember, akik leszálltak a kocsiról, mind meghaltak, a baleset két túlélője a kocsi tetejére kapaszkodott fel. Az esemény magyarázatát az innen 100 km-re található Nyos tavon egy hasonló eset, egy úgynevezett „Limnikus kitörés” adta. | ||
| + | |||
| + | > A limnikus kitörés ritka természeti katasztrófa, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | A fenti képen a " | ||
| + | |||
| + | A második, ennél még tragikusabb eset a Monoun közelében lévő Nyos-tavon 1986-ban 80 millió köbméter szén-dioxidot lökött a felszínre és ez 1700-1800 ember halálához vezetett. | ||
| + | |||
| + | ==== 5. Nyos-tó ==== | ||
| + | |||
| + | Ebben a limnikus kitörésre hajlamos tóban az események láncolatát valószínűleg egy földcsuszamlás indította el. Az esemény hatására nagy mennyiségű szén-dioxid szabadult fel a tóból, mely az oxigént az alacsonyabban fekvő területekről kiszorítva több ezer embert és állatot fojtott meg. A tó természetes fal gyenge, így az esemény bármikor megismétlődhet. | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | ==== 6. Kivu-tó ==== | ||
| + | |||
| + | A ruandai Kivu-tó is halálos veszélyt rejt a környezetére a hatalmas mennyiségben felgyűlt oldott veszélyes gázok (szén-dioxid és metán) miatt. Egy limnikus kitörés esetén kétmillió, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | ==== 7. Mount Rainier krátertó ==== | ||
| + | |||
| + | Észak-Amerika legmagasabban fekvő krátertava Washington államban, Seattle-Tacoma városoktól nem messze magasodó Mount Rainier kráterét tölti ki. A tó vize gyakorlatilag kénes sav, ami hatalmas jégbarlang járatrendszert mart a hegy belsejébe. | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | Egyrészt a hegy természetes erupciójával együtt már ez a járatrendszer is idézhet elő a hegyről lezúduló iszap-árat, | ||
| + | |||
| + | A vulkánkitöréssel elszabaduló hatalmas mennyiségű gleccserjég és a krátertó tartalma közvetlen fenyegetést jelent a sűrűn lakott vidéknek és akár közvetlenül Seattle-nek is. | ||
| + | |||
| + | ==== 8. Mono-tó ==== | ||
| + | |||
| + | A Mono-tó Kaliforniában, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | 1941 óta a tó felszíne felére zsugorodott, | ||
| + | |||
| + | A magas sótartalom mellett a Mono Lake vize pH=10 körüli értékkel erősen lúgos kémhatású, | ||
| + | |||
| + | ==== 9. Patkot-tó ==== | ||
| + | |||
| + | A Horseshoe Lake Mammoth Lakes-től nem messze, egy inaktív vulkán szomszédságában fekszik. A helyiek néma gyilkosnak nevezik. 20 éve a tó közeli fák elsorvadtak és kipusztultak. | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | Eleinte betegségre gyanakodtak a tudósok, de aztán kiderült az igazság. A fák pusztulását a közeli vulkán magma-kamrájából időnként kiszivárgó szén-dioxid okozta. 2006-ban a gáz 3 ember halálát okozta, akik egy tó közeli barlangban kerestek menedéket. | ||
| + | |||
| + | ==== 10. Yellowstone ==== | ||
| + | |||
| + | Yellowstone-tó a Yellowstone Nemzeti Parkban egy vulkanikus területen fekszik az Egyesült Államokban. A Yellowstone jóval a történelmi idők előtt hatalmas vulkánkitörés helyszíne volt, amelynek során óriási mennyiségű hamu terítette be a Középnyugat-Egyesült Államok nagy részét, Mexikó északi részét és a csendes-óceáni partvidék egy részét. | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | A tó fenekén egy több futballpálya méretű kiemelkedés, | ||
| + | |||
| + | ==== 11. Vajont-gát tározótó ==== | ||
| + | |||
| + | Az Olaszországban, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | A geológusok már az építkezés alatt is jelezték, hogy a túl szűk szoros és a rendkívül előnytelen rétegszerkezet földcsuszamláshoz vezethet. A tározó feltöltése után ez az esemény többször is bekövetkezett, | ||
| + | |||
| + | ==== 12. Gyilkos-tó ==== | ||
| + | |||
| + | A Gyilkos-tó (Gyilkos tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | 1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, | ||
| + | |||
| + | Vannak akik a tó keletkezését az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba.[[http:// | ||
| + | |||
| + | {{page> | ||
| + | |||
| + | ==== Források ==== | ||
| + | |||
| + | [[http:// | ||
| + | |||
| + | {{tag> | ||
| + | |||
| + | ~~NOCACHE~~ | ||
| + | Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}} | ||
