Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


passport:az_orosz_szolgalatok_celkeresztjeben

Mérgezés gyanújával csütörtökön (20.08.2020) kórházba vitték Alekszej Navalnijt, miután váratlanul rosszul lett a Tomszk-Moszkva menetrend szerinti járaton. A repülőgép rendkívüli leszállást hajtott végre Omszkban, ahol azonnal kórházba vitték. Jaroszlav Asihmin, aki 2013 óta a politikus kezelőorvosa, úgy fogalmazott, hogy a mérgezés még nem bizonyított.

Kira Jarmis, az orosz ellenzéki politikus sajtótitkára csütörtökön a Twitteren azt írta, hogy Navalnij reggel óta csak teát ivott: „Egy éve Navalnijt megmérgezték a fogházban, szerintem nyilvánvaló, hogy most is ugyanazt tették vele.” Sajtójelentések szerint Navalnij az elmúlt napokban Novoszibirszkben tartózkodott, ahol anyagot gyűjtött egy újabb korrupciós ügyben.

Mielőbb tisztázni kell, hogy mi okozta Alekszej Navalnij orosz ellenzéki egészségi állapotának a hirtelen romlását – mondta szombaton a német államfő, Frank-Walter Steinmeier, miután az orosz hatóságokkal folytattatott huzavona után azok engedélyezték Navalnij németországi orvosi kezelését. Az ellenzékit, mesterséges kómában – feleségével együtt – szombaton (22.08.2020) egy német különrepülőgép szállította Omszkból Berlinbe.

Az orosz belbiztonsági szolgálat már jelezte, hogy semmi közük az esethez. Nyilván, csak a véletlen műve a sok egybeesés néhány korábbi esettel:

Az orosz szolgálatok célkeresztjében

Szergej Szkripal

A Szergej Szkripal elleni angliai merénylet ismét némileg rávilágított a félhomályban ténykedő és napjainkig aktív, a titkosszolgálatok még titkosabb speciális likvidáló egységeire.

Beismerik vagy sem – szinte az összes nagyobb szervezet rendelkezik ilyen egységekkel, de a világ talán „legtermékenyebb” likvidálói a mindenkori orosz szolgálatokon belül szolgálnak.

A Szovjetunió időszakában a KGB (Комитет государственной безопасности) 13. „különleges feladatok” osztályára hárultak ezek a feladatok. Akkoriban a részleg két külön laboratóriummal is rendelkezett, az egyikben a fegyvereket, a másikban pedig a mérgeket állították elő.

A KGB a birodalom összeomlását követően csak formailag szűnt meg, tevékenységét két szervezet, az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat), és az SZVR (Külföldi Hírszerző Szolgálat) örökölte meg. Szerepüket megerősíti, hogy Vlagyimir Putyin is a köteléken belül kezdte meg a pályafutását.

Szergej Szkripal

Szergej Szkripal afganisztáni deszantosként kezdte és diplomataként dolgozott (és nem mellesleg orosz ügynökként) amikor 1995-ben a brit titkosszolgálat „átfordította”. Több tucat orosz ügynököt buktatott le, miközben a bankszámlája is jelentősen vastagodott. 1999-ben elhagyta a hírszerzést, és már talán ő is elhitte, hogy megúszhatja, amikor 2004-ben lebukott.

A szovjet időkben kivégezték volna, de 13 évvel megúszta az árulását, sőt 2010-ben váratlanul – egy kémcsereprogramnak köszönhetően – szabadult, miközben cserébe az USA a „vörös veréb” Anna Chapman-t átadta Oroszországnak. Szkripal ezek után a dél-angliai kisvárosban, Salisburyben találta meg nyugalmát.

Anna Chapman, fotó: Andrey Rudakov

 Azaz nem, mégsem. Neje két évvel később rákban, míg fia Szentpéterváron májelégtelenségben hunyt el. Végül 2018. március 4-én csapott le – feltételezhetően – az orosz titkosszolgálat a volt ügynökére: eddigi információk szerint őt és lányát otthonában ideggázzal mérgezték meg.

A brit miniszterelnök szerint az ellenük felhasznált vegyület a novicsok méregcsaládba tartozik, amelyet az 1970-es, 1980-as években fejlesztettek ki a Szovjetunióban. Ezek a leghalálosabb idegmérgek, amelyet valaha előállítottak. 

Nem ő volt az első áldozata a soha meg nem bocsátó szolgálatnak, lássunk még néhány prominens nevet a vélhetően igencsak hosszú listáról:

kill John Wayne

Sztálin nagy filmrajongó volt. Minden házában és a Kremlben is saját vetítőszobát rendeztetett be, ahol falta a nyugati filmeket, melyeket aztán mindenki más számára betiltatott a cenzúra. A második világháború után megörökölte a náci propagandaminiszter, Göbbels filmtárát, és olyan filmeket kedvelt meg innen, mint a (régi) Chicago (1937), Ez történt egy éjszaka (1934), vagy a Tarzan-t (1932). Kezében tartotta a szovjet filmgyártást, forgatókönyvíróként, producerként és cenzorként is belefolyt az alkotási folyamatba, ilyen film volt például a Rettegett Iván (1945) Eisensteintől.

kill John Wayne

Annak ellenére, hogy a Szovjetunióban tiltott volt a műfaj, nagyon kedvelte a westernt is Spencer Tracy és Clark Gable a kedvencei közé tartoztak csakúgy, mint John Wayne. Talán ezért is rágott be a népszerű amerikai színészre, amikor Szergej Geraszimov beszámolt neki az 1949-es new yorki látogatását követően, arról, hogy Wayne antikommunista, és ennek a véleményének minden lehetséges fórumon hangot is ad.

Miután Sztálin utasította a KGB-t a színész likvidálására, az FBI is felfedezte, hogy két bérgyilkos érkezett Hollywoodba. Le is kapcsolták az ügynököket, de értesítették a színészt is az őt fenyegető veszélyről, aki egy jobban biztosítható házba költözött. Ezt követően (ha lehet) még jobban megutálta a kommunistákat – állítólag többször is elment kommunista gyűlésekre a kaszkadőreivel, és ott verekedéseket provokáltak ki.

Wayne egy második – ismét sikertelen – gyilkossági kísérletet is túlélt a Hondo (1953) film forgatása közben, Mexikóban. Sztálin halálát követően 1958-ban privát látogatáson találkozott az utód Nyikita Hruscsovval, aki közölte vele: „Ez (a gyilkosság) Sztálin döntése volt az elmúlt öt őrült évben. Eltöröltem ezt a rendeletet.”

Valahogy (vagy talán éppen ezért) John Wayne továbbra is szúrta a kommunista diktátorok csőrét, 1966-ban, amikor meglátogatta az amerikai csapatokat Vietnamban, a kínai Mao Ce-tung küldött rá bérgyilkosokat, akik ismét elvétették a célpontjukat.

Lev Davidovics Trockij

Trockij 1918-ban fontos szerepet töltött be a bolsevik hatalomátvételben Oroszországban. Amikor Lenin meghalt, sokan úgy hitték, hogy ő veszi át a hatalmat, de Sztálin beelőzte.

Ezután Trockij gyakran kritizálta az új szovjet államot amit persze az, és főleg Sztálin meglehetősen rossz néven vett, így aztán a korábbi harcostársat 1929-ben száműzték. 1937-ben Mexikóvárosban telepedett le, de határozott ellenérzéseit az új hatalommal szemben továbbra se nagyon rejtegette.

Időközben hazájában minden ellenzéki csoport vezéreként halálra ítélték, és az ítéletet 1940. augusztus 20-án Ramón Mercader NKVD – ügynök végre is hajtotta: otthonában jégcsákánnyal agyonverte. A szolgálatot nem nagyon zavarta az a „mellékes” körülmény, hogy az ítéletet Mexikóban hajtották végre.

Franz Josip Tito

Jugoszlávia vezetője, Tito, a világháborút követően gyorsan konfrontálódott Sztálinnal (no meg az egész keleti blokkal), mert nem hódolt be eléggé a diktátor akaratának és országát egy függetlenebb útra terelte. A szovjet titkosszolgálat több ügynököt is küldött a „láncos kutya” likvidálására, úgy huszonkét alkalommal.

Franz Josip Tito

Egyik próbálkozásuk alkalmával például egy csomagot küldtek, ami pestis-spórákat permetezett felnyitásakor. Ezt – habár húsz vezetővel végzett is – Tito valahogy megúszta.

Akkor eléggé berághatott és (állítólag) egy levelet küldött Sztálinnak: „Hagyjon fel a bérgyilkosok küldésével… vagy én küldök egyet Moszkvába. Ez egy pillanatba sem telik nekem.”

Lev Rebet

Lev Rebet egy ukrán nacionalista író volt, aki túlélte a nácik koncentrációs táborát, ráadásul meggyőződéses antikommunista volt. A világháborúban egy ideig ő volt Ukrajna miniszterelnöke, a háborút követően Münchenben telepedett le. 1957-ben Rebet váratlanul „természetes okokból” halt meg otthonában.

1961-ben az egykori KGB ügynök Bohdan Stashynszkij tárta fel az igazságot: Rebet-et egy cianidgázt szóró fegyverrel a szolgálat megbízásából tette el láb alól, pártfőnökével együtt.

Georgi Ivanov Markov

Georgi Markov 1969-ben disszidált Bologna-ba Bulgáriából, és a rendszer egyik leghangosabb kritikusa lett. Dolgozott a BBC-nek, a Szabad Európának és a Deutsch Welle-nek is, íróként és újságíróként rendszeresen ostorozta a kommunista rendszert.

1978-ban Londonban – ahol akkor élt – egy buszmegállóban a mellette álló férfi leejtette az esernyőjét, és miközben felvette azt, hegyével megsértette Markov lábát. Boncoláskor tárták fel az orvosok, hogy merénylője az esernyővel egy két milliméteres ricin-golyót juttatott a bőre alá, ami aztán a halálát okozta.

Georgij Okolovics

Georgij Okolovics egy volt kommunista vezető volt a Szovjetunióban, akit száműztek. 1954-ben frankfurti lakásában ajtót nyitott a hozzá becsöngető Nyikolai Khoklov-nak. Valószínűleg nem kicsit lepte meg vendégének a mondandója: „Georgij Okolovics, Moszkva küldött hozzád, a Szovjetunió Kommunista Párt Központi Bizottsága rendelte el ellened ezt a merényletet”.

cigi-pakknak álcázott fegyver, forrás: hrvg.org

Az ügynök Okolovics szerencséjére át akart állni, így ahelyett, hogy megölte volna, egy sajtótájékoztatón bemutatta a fegyvert: egy cigarettacsomagba rejtett, elektromosan működtetett pisztoly-szerűséget, ami cianid golyókat lőtt ki. Nyilván ezek után ő is villámgyorsan felkerült arra a bizonyos listára, ugyanis a következő merénylet már ellene irányult:

Nyikolai Khoklov

Ellene talliumot vetettek be. Amikor a haja hullani kezdett és a bőre több helyen is bevérzett, tudta, hogy mi történik vele. Az orvosok ellenanyaggal megmentették az életét.

Nyikolai Khoklov

II. János Pál pápa

Amikor 1979-ben Karol Józef Wojtyła lengyel bíborost pápává választották, a szovjeteknél megszólaltak a vészcsengők. Tartottak attól, hogy ez veszélyt jelent a kommunista hatalomra, különösen Lengyelországban.

Az ellene 1981-ben merényletet elkövető török Mehmet Ali Ağca eleinte azt vallotta, hogy a gyilkosságot a KGB rendelte el, később már úgy nyilatkozott, hogy a megbízó az iráni Khomeini ajatollah volt.

Alekszandr Valterovics Litvinyenko

Litvinyenko 1988 és 1999 között a KGB majd az FSZB tisztje volt, aki 2000-ben Nagy-Britanniába szökött. 2003-ban az angol titkosszolgálat, az MI6 „Edwin Redwald Carter” fedőnéven beszervezte. Különösen érdekelték orosz oligarchák és azoknak a spanyolországi kapcsolatai.

2006-ban megbetegedett, miután tünetei súlyosabbá váltak, kórházba került. Ott – miközben a betegsége okát keresték – feltárták, hogy annak az oka Polonium–210-es izotóp. A nyomozás ezek után indult, és otthonában az egyik teáscsészében az izotóp bőven halálos koncentrációját tárták fel. Litvinyenko 2006. november 23-án hunyt el.


Alekszandr Valterovics Litvinyenko

Fontos megjegyezni, hogy a fenti esetek sok esetben csak a véletlennek köszönhetően kerültek a felszínre. A merényletekhez használt eszközöket (persze nem a jégcsákányt) úgy alakítják ki és vetik be, hogy legtöbb esetben a halál oka nem köthető azokhoz, magyarul a gyilkosságok legnagyobb része egyszerűen feltáratlan marad.

Továbbra is keresek megjelenési lehetőséget az írásaim számára. Ha esetleg van ötleted, ne késlekedj és osszd meg velem! Elérhetőségeim az Impresszumban találhatók.

A passport.blog jelenlegi egyetlen megjelenési lehetősége a Facebook. Ha értesülni szeretnél az új bejegyezésekről, kövesd a Passport Facebook oldalt.

Eddigi bejegyzések a bolyongó.hu-n

Az összes bejegyzés ABC-be rendezett indexe itt található.

A bejegyzések időrendben:

Bejegyzések: 175..151
Bejegyzések: 150..126
Bejegyzések: 125..101
Bejegyzések: 100..076
Bejegyzések: 075..051
Bejegyzések: 050..026
Bejegyzések: 025..001

A passport.blog tag-jei itt találhatók felhő fomában. A tag-ek a bejegyzésben felbukkanó kifejezések és szavak. Ezekkel több bejegyzés is összeköthető.

Az oldal látogatottsági adatai:
Ma: 2 / Tegnap: 0 / Összesen: 105

2021/07/07 13:05

Források 

passport/az_orosz_szolgalatok_celkeresztjeben.txt · Utolsó módosítás: 2021/04/13 21:46 (külső szerkesztés)