====== Rozsdásodó űrágyúk ======

A **HARP** projekt (//High Altitude Research Project//) ami nem tévesztendő össze a másik //HAARP// projekttel  (//High-Frequency Active Aural Research Program//) egy közös kezdeményezés volt az Egyesült Államok és Kanada részéről a hatvanas években, hogy ballisztikai eszközökkel szállítsanak tárgyakat a felső légkörbe, és még azon is túl, az űrbe.

{{ passport:space_gun_2.png |Az egyik ágyú Barbados szigetén még mindig az eget kémleli, fotó: Lespaulsupreme}}

A projekt alapötlete bennem rögtön gyerekkori emlékeket ébresztett, elnézést a kissé infantilis kitérőért, de mindjárt komolyan folytatom, becsszó.

Egyrészt **Jules Verne** Utazás a Holdra (1865-ös) regénye jutott eszembe. Vernének ebben a regényében egy tüzérklub unatkozó tagjai viszik véghez ugyanezt a projektet, de úgy, hogy az ő lövedékük még utasokat is szállított egy Hold körüli útra. Ja, igen, és ebből a regényből forgatták a világ talán [[https://hu.wikipedia.org/wiki/Utaz%C3%A1s_a_Holdba_(film,_1902)|első sci-fijét]] is, 1902-ben.

{{ passport:space_gun_1.png |Jules Verne szerint az űrágyú egy rézmetszeten}}

Aztán persze eszembe jutott a **Gyalogkakukk** kojotája (apropó, volt valaki, aki időnként nem szurkolt egy kicsit a prérifarkasnak, hogy az agyament ötletei nyomán jusson már némi élelemhez végre?). Nos, az alábbi kép talán elárulja, hogy miért ő jutott eszembe erről a projektről

(Ok, elismerem, a képen egy rakéta van és nem lövedék, de ezt kérem tudja be annak, hogy nem volt kedvem a neten más kép után keresgélni.):

{{ passport:prerifarkasesraketa.jpg |a prérifarkas a - szigorúan csak ACME gyártmányú - rakétával}}

Node vissza a múltba, egész konkrétan 1961-be.

A projekt egy meglehetősen ellentmondásos, de egyben nagyon sikeres (más források szerint simán csak őrült) ballisztikai mérnök, **Gerald Bull** lobbizása nyomán szökkent szárba. Bull szaktekintélyét az 50-es évek nagy sebességű elfogórakéta-programjain, illetve a CARDE (Canadian Armament and Research Development Establishment) anti-ballisztikus rakéta (ABM) és interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) programjain szedegette össze.

Azzal az ötlettel állt a kormányzatok elé, hogy a rakétahasználat költségének a töredékéből lehetne egy túlméretezett ágyúból persze szintén túlméretezett //„lőszerekben”// árut szállítani az űrbe. Nyilván a kilövéskori eszméletlen gyorsulás azért rendesen lekorlátozta volna az így szállítható tárgyak körét.

{{ passport:space_gun_4.png |a kilövés pillanata, fotó:?}}

Az első két ágyút **Barbados** szigetén, a Seawell repülőtér mellett építették meg. Először egy 50-es kaliberű (20,3 m hosszú), majd egy 100-as (40,6 m hosszú), 16"-os (406mm-es) űrméretű ágyúval kísérleteztek. A végleges változatot az arizonai Yuma-ban állították fel, ez szintén 16 inch-es volt.

Végül ezzel az ágyúval sikerült 1966-ban egy 180 kilós **Marlet--2** lövedéket 7560 km/h-s kezdősebességgel 180 km (más forrás szerint csak 93 km) magasságba kilőni, ami máig (vagy legalábbis 2013-ig) világrekordnak számít.

Ebben az időszakban viszont az USA vietnami háborúja révén a kanadai és USA kapcsolatok a mélypontra jutottak, Kanada kilépett ebből a közös projektből is, ami gyakorlatilag a HARP végét is jelentette.

Az adófizetők zsebén végül is 10 millió dollárral könnyített ez a projekt. Bár Bull szerint a kísérlet eredményes volt, a kezdősebesség az összes kilövés esetén jelentősen elmaradt az elvárttól.

{{ passport:space_gun_3.png |A két űrágyú a barbadosi susnyásban, fotó: Lespaulsupreme}}

Bull soha nem hagyott fel találmányával, annak egy továbbfejlesztett változatát, a **GC 45**-öt végül eladta Dél-Afrikának és Iraknak is. A GC-45 egy 155mm-es, L/45 csőhosszúságú vontatott ágyútarack volt, a HARP-hoz annyi köze van, hogy a HARP-nál is használt és kikísérletezett megoldásokat felhasználó speciális lőszerrel közel 40km-es lőtávot tudott. Az Egyesült Államok hatóságainak persze nem tetszett ez a bolt, a feltalálót illegális fegyverkereskedelem vádjával egy pár hónapra bevarrták a rácsok mögé.

Szabadulása után Brüsszelben telepedett le, és kereste tovább ötletének finanszírozási lehetőségeit -- így botlott bele szerencsétlenségére **Szaddam Husszein**-be. Az egykori iraki elnök (diktátor) Bull projektjének (**Bablinon projekt**) finanszírozásáért cserébe azt kérte, hogy a feltaláló csiszolgasson egy kicsit a **Scud** rakétáján, mert azzal nem igazán tudta elérni Irán és Izrael távolabbi célpontjait.

Ez az együttműködés persze rögtön leverte a biztosítékot Izraelben, így, egészen biztos, hogy a **Moszad** tevékenységétől teljesen függetlenül 1990. márciusban holtan találták Bullt a brüsszeli apartmanjában - halálát ólommérgezés okozta; öt golyót eresztettek kivégzői a fejébe.

{{ passport:space_gun_5.png |Gerald Bull balra (1928 - 1990), a Moszad célkeresztjében, fotó: M. Wade }}

Mindenesetre barbadosi ágyúi túlélték őt, továbbra is ott árválkodnak a reptér végében, a susnyásban. Az **Atlasobscura** oldal külön felhívja a Barbadosra tévedő és az ágyukra kíváncsi látogatók figyelmét, hogy a látogatáshoz engedély szükséges, mert azok egy máig aktív lőtéren találhatók.

Szóval, ha esetleg véletlenül (de tényleg csak véletlenül) arra téved, csak óvatosan, lehet, hogy arrafelé még lőnek.

==== google.maps ====

{{url>https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m18!1m12!1m3!1d2864.133092650742!2d-59.47435485062797!3d13.079220290740087!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!3m3!1m2!1s0x8c43f5cb05e8f75d%3A0x97a0880cb775fcb1!2sHART%20SUPERGUN!5e1!3m2!1sde!2sde!4v1590409597762!5m2!1sde!2sde" width="600" height="450" frameborder="0" style="border:0;" allowfullscreen="" aria-hidden="false" tabindex="0">}}

{{page>passport:lablec}}

==== Források ====

atlasobscura: [[http://www.atlasobscura.com/places/project-harp-space-gun-barbados|Project HARP Space Gun]]\\ Wikipedia: [[https://en.wikipedia.org/wiki/Project_HARP|Project HARP]]

{{tag>2016 történelem tech hidegháború ágyú USA Kanada Barbados Moszad világjáró HARP űrágyú Szaddam_Husszein 1961 Gerald_Bull ballisztika elhagyatott rozsda Marlet–2 GC_45 Bablinon_projekt Scud_rakéta CARDE ABM ICBM }}

~~NOCACHE~~
Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}