Van (//legalább//) egy hely a Földön, ami bár nagyon érdekes, de igencsak keveseknek szerepelhet a bakancslistáján. Régen a mesekönyvekben ezt olvasták nekünk: „//...messze, az Óperenciás-tengeren is túl//”, nos, ez esetünkben úgy változik: „//olyan messze, hogy adott esetben a Nemzetközi Űrállomás a legközelebbi lakott hely//”.  

====== Point Nemo ======
A **Nemo-pont** a Föld óceáni megközelíthetetlenségi pólusa. **A Csendes-óceán déli részén található**, a déli szélesség 48°52.6′ és a nyugati hosszúság 123°23.6′ koordinátáin. **A legközelebbi szárazföldek pontosan 2688 kilométerre (1670 mérföldre) találhatók.** 

Északra a Pitcairn-szigetekhez tartozó **Ducie-sziget**, északkeletre a Húsvét-sziget melletti **Motu Nui sziklasziget**, délre pedig az antarktiszi **Maher-sziget** fekszik. Mindhárom part teljesen lakatlan.

{{ :passport:point_nemo_1.png |Point Nemo}}

A pontot **Hrvoje Lukatela** horvát-kanadai térképész-mérnök határozta meg 1992-ben egy számítógépes program segítségével. A nevet **Jules Verne Húszezer mérföld a tenger alatt** című regényének hőséről, Nemo kapitányról kapta (a //„nemo”// latinul senkit jelent), ami tökéletesen utal a hely elhagyatottságára.

Bár az interneten kering egy kép egy bójáról, ami kijelöli a helyet, valójában a Nemo-ponton egyáltalán nincs bója, semmilyen fizikai jelzőfény, építmény vagy úszó tárgy. Egy bója rögzítéséhez 4 kilométer mélyre kellene leengedni egy gigantikus horgonyláncot a nyílt óceánon. Ráadásul a bóják karbantartást (akkumulátorcserét, tisztítást) igényelnek, de mivel a hely elképesztően messze van mindentől, senki nem hajózna oda csak azért, hogy megszerelje.

Amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) elhalad a Nemo-pont felett, az űrhajósok mindössze nagyjából 415-420 kilométeres magasságban vannak. Így a legközelebbi emberek nem a Földön, hanem az űrben tartózkodnak.

Emberi jelenlét szinte kizárólag évente egyszer fordul elő a térségben, amikor a **The Ocean Race** (korábban //Volvo Ocean Race//) földkerülő vitorlásverseny flottája áthajózik a déli vizeken.

==== Biológiai sivatag ====
Bár a tenger nem teljesen steril, biológiailag az óceánok egyik leginkább élettelen területe. A terület a Dél-csendes-óceáni áramlási gyűrű (//South Pacific Gyre//) közepén található. Ez a hatalmas örvény megakadályozza, hogy a tápanyagokban gazdagabb hűvös parti áramlatok bejussanak a régióba. 

Ráadásul a szárazföldek távolsága miatt a szél sem tud szerves anyagokat vagy ásványi port (például vasat) fújni a vízbe, ami a tengeri tápláléklánc alapját jelentő fitoplanktonok növekedéséhez kellene. Talán ezért is ütött nagyot 1997-ben a **„The Bloop”**, amely megannyi összeesküvés-hívőnek szolgáltatott napi csemegét éveken át.

{{ :passport:point_nemo_2.png |Point Nemo}}

==== The Bloop ====
Az amerikai **NOAA** (//Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal//) kutatói 1997 nyarán egy rendkívül hangos, ultra-alacsony frekvenciájú, nagyjából egy percig tartó morajlást rögzítettek a Csendes-óceán déli részén. 

A hangot olyan hidrofonok (víz alatti mikrofonok) észlelték, amelyeket eredetileg még a hidegháború alatt telepített az amerikai haditengerészet a szovjet tengeralattjárók kiszűrésére. A jelenség azért volt sokkoló, mert a hangot egymástól több mint 3000–5000 kilométerre elhelyezett mikrofonok is tisztán érzékelték – ez azt jelenti, hogy a hang elképesztően, korábban soha nem látott módon felerősödött a víz alatt.

A hang akusztikus profilja (gyorsan emelkedő frekvenciája) kísértetiesen hasonlított az élő szervezetek, például a bálnák által kiadott hangokra. Csakhogy a számítások szerint még a kék bálna (a Föld legnagyobb állata) sem lett volna képes ekkora hangerőt produkálni. Emiatt elterjedt az a feltételezés, hogy a Nemo-pont környéki felderítetlen, sötét mélységekben egy gigantikus, ismeretlen tengeri élőlény (egy gigászi polip vagy tengeri szörny) rejtőzik.

A horrorirodalom kedvelői is azonnal észrevették a hátborzongató egybeesést: **H. P. Lovecraft** fiktív vízi szörnyetege, **Cthulhu**, a novellák szerint egy elsüllyedt városban (**R'lyeh**) alussza örök álmát. Lovecraft az 1928-as írásában ennek a városnak a koordinátáit szinte hajszálpontosan oda lőtte be, ahol a valóságban a Nemo-pont található, és ahonnan a „The Bloop” hang is származott.

Persze a nagy elméletek virágzásának egy meglehetősen szürke magyarázat vetett véget, amikor – 15 évvel később – a NOAA kutatói az Antarktiszhoz közelebb eső újabb mikrofonok adatai alapján hivatalosan is megoldották a rejtélyt.
A //„The Bloop”// nem egy élőlény volt, hanem egy //gleccserrengés// (**icequake**).

A hangot az okozta, amikor az antarktiszi jégmezőkből hatalmas, gigantikus jéghegyek repedtek meg, törtek le és súrolták az óceán fenekét. A jég roppanása és törése a víz alatt pontosan ilyen hatalmas erejű, alacsony frekvenciájú, //„bugyborékolásszerű”// morajlással jár, ami a tengeri akusztikai csatornákon keresztül ezer mérföldre is eljut. 

A köztudatban elterjedt verzió egyébként egy 16-szorosára felgyorsított felvétel (így valóban úgy hangzik, mint egy buborék vagy egy állat); az eredeti hang valójában egy lassú, mély, dörgedelmes morajlás.

==== Űrtemető ====
Mivel a terület hatalmas, lakatlan és mentes a tengeri forgalomtól, a nemzetközi űrügynökségek hivatalosan is ezt a zónát jelölték ki a kiszolgált űreszközök irányított megsemmisítésére. Ezt a zónát //„űrtemetőnek”// (**spacecraft cemetery**) nevezik. 1971 óta 260–300 űreszközt irányítottak ide a Föld légkörébe való visszatéréskor.

A képzeletbeli fejfákon ebben a temetőben az űrkutatás meghatározó szereplői sorakoznak:

  * A szovjet-orosz Mir űrállomás, amelyet 2001 márciusában temettek ide.
  * Hat darab szovjet Szaljut űrállomás.
  * Több mint 140 orosz Progressz teherűrhajó.
  * Az Európai Űrügynökség (ESA) 5 darab ATV (Automated Transfer Vehicle) szállítóhajója.
  * A japán űrügynökség (JAXA) HTV teherűrhajói.
  * Különböző hordozórakéta-fokozatok és magáncégek (pl. SpaceX) eszközeinek darabjai.

Aztán voltak olyan nukleáris űreszközök is, amelyeket inkább itt kellett volna eltemetni, és nem Kanadában; a [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:kozmosz954|Kozmosz 954]] története itt olvasható.  

Az űreszközök nagy része már a légkörbe lépéskor elég a hatalmas surlódástól, de azért néhány a hőhatásnak ellenálló vagy széthullani nem tudó nagyobb darab eléri a vízfelszínt, majd lesüllyed a 4000 méteres mélységbe. 

Ja, és amíg el nem felejtem, itt kerül majd //„temetésre“// az fentebb már emlegetett ISS is.

==== AZ ISS utolsó útja ====
A NASA és nemzetközi partnerei tervei szerint a Nemzetközi Űrállomást 2030 végéig üzemeltetik, és **a végső megsemmisítésre 2031 elején kerül sor**. 

{{ :passport:point_nemo_3.png |Point Nemo / ISS}}

Az ISS-t nem hagyják magától keringeni, mert irányítatlanul zuhanna le. Először hagyják, hogy a légköri fékeződés természetes módon csökkentse a magasságát. Amikor eléri a kritikus szintet, egy erre kifejlesztett céljármű – a SpaceX által épített //U.S. Deorbit Vehicle// (**USDV**) – egy hatalmas erejű fékezőrakéta-gyújtással (//re-entry burn//) pontosan a Nemo-pont felé irányítja. 

A futballpálya méretű állomás jelentős része majd látványos tűzgolyóként fog elégni a légkörben, de a robusztusabb darabjai a Nemo-pont vizeiben hullanak majd az óceánba. Az ISS hattyúdala egyben az űrrepülés egy korszakának, a nagy állami programoknak a végére is pontot tesz.

==== Mi jön az ISS után? ====
Az állami monstrumok korszaka leáldozóban van; az ISS után az "//Alacsony Föld körüli pályát//" (**LEO**) a magáncégek által üzemeltetett kereskedelmi űrállomások veszik át. A NASA nem épít újabb saját állomást ide, hanem szolgáltatásként bérli majd a helyet a kutatói számára. A legfontosabb érkező projektek:

  * **Axiom Station:** Az Axiom Space által fejlesztett modulok, amelyeket először az ISS-hez csatlakoztatnak. Amikor az ISS-t lefejezik, ezek leválnak és önálló kereskedelmi űrállomásként működnek tovább.
  * **Orbital Reef:** A Blue Origin és a Sierra Space közösen tervezett, moduláris felépítésű üzleti és kutatási „//űripari parkja//”.
  * **Starlab:** A Voyager Space, a Nanoracks és az Airbus együttműködésében készülő, folyamatosan lakható, globális tudományos laboratórium.
  * **Orosz saját állomás (ROSS):** Oroszország – az ISS-ből való tervezett kiválása után – egy saját, nemzeti űrállomás felépítését tervezi.

{{page>passport:utolso_bejegyzesek}}

{{page>passport:lablec}}

==== Források ====
A bejegyzés megírásához a Gemini AI segítségét is igénybe vettem.

  * **NOAA PMEL Acoustics:** [[https://noaa.gov|The "Bloop" - Acoustic Mysteries Solved]] (A NOAA hivatalos jelentése a Bloop hangról és a jégrengésekről)
  * **NASA (Space Station):** [[https://nasa.gov|International Space Station Transition Report]] (Az ISS 2030-as kivezetésének és a deorbit-járműnek a hivatalos tervei)
  * **ESA (European Space Agency):** [[https://esa.int|ATV: Spacecraft Cemetery in the Pacific]] (Az európai teherűrhajók irányított megsemmisítése az óceáni megközelíthetetlenségi pólusnál)
  * **The Ocean Race:** [[https://theoceanrace.com|Racing through the Southern Ocean and Point Nemo]] (A földkerülő vitorlásverseny útvonala és adatai a déli vizeken)
  * **National Geographic:** [[https://nationalgeographic.com|Point Nemo: The Earth's watery graveyard for spacecraft]] (Tények és adatok a tengeri biológiai sivatagról és a koordináták meghatározásáról)
  * **Lukatela, H. (1992):** [[http://lukatela.com|Computing the Oceanic Pole of Inaccessibility]] (Hrvoje Lukatela saját számításai és a névválasztás háttere)


{{tag>2026 Point_Nemo Ducie-sziget Motu_Nui Maher-sziget Jules_Verne Hrvoje_Lukatela ISS The_Ocean_Race 1997 The_Bloop South_Pacific_Gyre NOAA H_P_Lovecraft Cthulhu icequake Űrtemető Axiom_Station Starlab Orbital_Reef ROSS}}

~~NOCACHE~~
Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}