====== Az ekranoplán; ismét a hullámok felett ======

[{{ :passport2:ekranoplan_11.png|A Flying Ship Company ekranoplanja}}]

Időről időre előfordul, hogy a fejlesztők már rég feledésbe merült technológiákhoz nyúlnak ismét, mivel egyszer már úgyis bebizonyosodott, hogy az adott műszaki megoldás működőképes, csak a körülmények nem kedveztek neki. Egysínű vasút, RTG, amóniás hűtőrendszerek kerülnek ismét a közönség elé, persze új ruhában, sok esetben tényleg újragondolva, új, korszerű vezérlési rendszerekkel, és újraszámolt hatékonysággal, illetve megtérülési mutatókkal. 

Ezeknek a fejlesztéseknek a sorába illeszkedik a régi/új ekranoplán, amit az egykori szovjet megaprojekt, a Kaszpi-tengeri Szörny tett híressé – hírhedté: 

===== A Kaszpi-tengeri Szörny =====
Először nem a nyugati hírszerző és katonai körök tárták fel az orosz hadsereg egyik legjobban őrzött titkát, hanem a német **ZDF „Frontal”** magazin, amint videofelvételt tett közzé a furcsa katonai szerkezetről, és amely felvételeket **David R. Huff**, az amerikai haditengerészet korábbi hírszerzési szakértője szenzációsnak titulált. 

A videofelvételen vastag permetfelhő zúdult a tengerre, amint egy hatalmas szerkezet – ami egy repülőgép és egy hadihajó törvénytelen gyermekének tűnik – néhány méterrel a felszín fölött elszáguldott. 

Az amerikai kémrepülők már a 80-as évek elején felfigyeltek egy furcsa objektumra a térségben, amely hihetetlen sebességgel rendkívül alacsonyan – minden radar számára láthatatlanul – repült a Kaszpi-tengeren (felett). A //"Kaszpi-tengeri szörnyről"// – ahogy az amerikaiak elnevezték a szerkezetet a hátára festett név, a **KM** után – addig soha nem készültek fényképek vagy videofelvételek. Még a titkos dokumentumokban is maximum vázlatok és modellek bukkantak fel a rendkívül jól titkolt repülőgépszerű szerkezetről, orosz nevén az ekranoplánról.

[{{ :passport2:ekranoplan_01.png?700 |A LUN-osztályú MD-160, miután megfeneklett, fotó: Lana Sator}}]

===== Ekranoplán =====
Az ekranoplánok felépítésük szerint repülőgépek, mégis vízhez vagy sík területekhez kötöttek. Repülésük közben az úgynevezett párnahatást, más néven határfelület-hatást használják ki, melyet minden kezdő repülőpilóta ismer, aki már próbálta nagy sebességgel letenni a gépét. 

A **határfelület-repülőgép**ek (//angolul: ground effect vehicle//, **GEV**) azt a fizikai hatást használják ki, hogy a határfelület felett jó 40%-kal több felhajtóerő termelődik, mint a levegőben. A repülőgépen a szárny előtt elhelyezett 8 hatalmas turbina inkább a gép //„lebegtetéséért”//, mint haladásáért felelt, a tolóerőt voltaképpen a függőleges vezérsík alatt helyett kapott két turbina szolgáltatta. Az alkalmazott turbinák – mind a tíz darab – Dobrinyin WD–7 sugárhajtóművek, egyenként 13 000 kp (130 kN, **összesen 1 300 kN**) tolóerővel. 

Összehasonlításként; a Boeing 747-400-as PW4062-es hajtóműve nagyjából 276 kN (62.100 lbf) tolóerőt szolgáltat felszálláskor, azaz a négy hajtómű nagyjából 1080 kN-t ad le ilyenkor.

[{{ :passport2:ekranoplan_05.png?700 |A KM--1 sémái}}]

A hatalmas szerkezet a párnahatásnak köszönhetően nem csak a tenger felett, de sík szárazföldön is bevethető volt. Gyakorlatilag fittyet hányt a radarokra, aknamezőkre vagy 400 km/h sebességének köszönhetően bármiféle védelmi rendszerekre. 

Az alaphangon 1500 kilométer hatótávolságú ekranoplán (nyilván a hatótávolsága tartalék üzemanyagtankokkal emelhető volt) az egyik legnagyobb fenyegetést jelentette az USA számára David R. Huff szerint azzal, hogy 850 katona mellett nukleáris rakétákat is tudott hordozni a fedélzetén – annak ellenére, hogy a jármű soha nem hagyta el a Kaszpi-tenger térségét. 

Igor M. Wasilewsky oroszországi Nyizsnyij Novgorod hajógyár igazgatója nyilatkozta, miszerint a //„Kaszpi-tengeri szörnyetegünk legnagyobb változata 540 tonnát nyomott.”// Amennyiben az ekranoplánt a repülőgépek közé soroljuk, ez volt a valaha megépített legnagyobb repülőgép.

[{{ :passport2:ekranoplan_07.png|Rosztiszlav Alekszejev}}]

===== KM-1 =====
A hatalmas ekranoplánból valószínűleg – ez ügyben több vélemény is létezik – csak egy példány épült 1964-ben Gorkijban, KM1 néven (//корабль-макет; „hajó demonstrációs modell”//) A gépet **Nyikita Hruscsov** megbízásából **Rosztiszlav Alekszejev** tervezte – az ő nevéhez fűződik a Budapesten is sokáig használt **Meteor** típusú szárnyashajó tervezése is.

Egyébként Rosztiszlav Alekszejev ugyanolyan meghatározó személyiség volt a szárnyashajók és ekranoplánok fejlesztésében, mint kortársa, **Szergej Pavlovics Koroljov** a szovjet űrprogramban (az ő szerepéről már írtam a [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:szputnyik-sokk|Szputnyik-sokk]] című bejegyzésben). A hajótestet részekre bontva, csaknem egy hónapon keresztül éjszakánként szállították a Kaszpi-tengeri **Kaspis**ig. Az elrejtésére szolgáló igyekezet bizonyos szempontból felesleges volt, a szörnyet a Kaszpi-tengeri szárazdokkban az amerikaiak a CIA műholdfelvételein gyorsan kiszúrták. 

[{{ :passport2:ekranoplan_04.png |A CIA műholdfelvétele a Kaszpi-tengeri szörnyről, 1968-ból}}]

1966. október 16-án a KM--1-et felkészítették az első repülésére. Alekszejev maga is a fedélzeten tartózkodott a felszálláskor, ami persze ellentétes volt a szabállyal, mely előírta, hogy a tervezők nem tartózkodhatnak tesztelés közben az általuk tervezett járműveken. Az óriás ekranoplán gond nélkül felemelkedett a hullámokból, és tíz turbinájával 400 km/h sebességre gyorsult. Aztán a motorok elcsendesedtek, és a KM a várt párnahatás szárnyain repült tovább. Az 50 perces repülés során a törzs kissé meghajlott, de ezt a hibát a karosszéria merevítőelemek megerősítésével orvosolták – viszont a teszt a tervezőt igazolta, a szörny működött. 

[{{ :passport2:ekranoplan_03.png?700 |A KM-1 a levegőben}}]

Időközben azonban a szovjet politikai széljárás (azok a fényes szellők, ugye, fújjátok-fújátok) megváltozott, Hruscsovot 1964-ben menesztették hivatalából, helyére Leonyid Brezsnyev (kódneve: //bozontszemöldök//) lépett. Ő mélyen szkeptikus volt a túlméretezett KM ekranoplánnal szemben, le is állíttatta a fejlesztését. 

Egyfajta köztes megoldásként Rosztiszlav csapata belevágott a KM-nél jóval kisebb, de még így is impozáns //„Orlyonok”// (//sasfióka//) fejlesztésébe. Ez szintén egy ekranoplán volt, de csak 140 tengerészgyalogos vagy két teljesen megrakott páncélozott jármű szállítására volt alkalmas. Alekszejev tervezőirodája egy másik katonai ekranoplán, a //„Lun osztály”// terveit is kidolgozta, de a 280 tonnás és 74 méter hosszú járműnek csak egy kísérleti példánya, az **MD-160** épült meg. Egy félkész példány a LUN-osztályból, a **Spasatel**, 1990 óta Nyizsnyij Novgorodban, a tengerparton enyészik:

{{url>https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m18!1m12!1m3!1d1259.4356923949417!2d48.37799710354541!3d41.940203479188646!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!3m3!1m2!1s0x4049cf8d1ad410bd%3A0x22d3bb2247ea9971!2sEkranoplan%20Lun!5e1!3m2!1sen!2sde!4v1739447905061!5m2!1sen!2sde" width="600" height="450" style="border:0;" allowfullscreen="" loading="lazy" referrerpolicy="no-referrer-when-downgrade}} 

===== Rosztiszlav Alekszejev bukása =====
Az ekranoplánok vezetéséhez hatalmas szakértelemre volt szükség ahhoz, hogy a víz feletti 20 méteres optimális magasságban tudják tartani a pilóták. 1975-ben az egyik Orlyonok jármű próbarepülése során az egyik hátsó hajtómű leszakadt és a függőleges vezérsík is megsérült a háborgó tengeren. Szerencsére Alekszejev ismét a fedélzeten volt, átvette az irányítást a pilótától, és épségben visszavitte a kikötőbe a sérült járművet. 

[{{ :passport2:ekranoplan_06.png?700 |A KM-1 egy korabeli fényképen}}]

Bár megmentette a személyzetet és a gépet, a katonai vezetés Alekszejevet vádolta a balesetért, és eltávolították vezető-tervezői posztjáról. Persze ennek a valódi oka az volt, hogy a tervező önfejűsége nem volt összeegyeztethető a szervezet merevségével (nem először, és nem utoljára a történelemben). Alekszejev ezt kövtően felhagyott a kutatásaival, és kizárólag a hobbijának, a vitorlázásnak élt. Utolsó éveiben megtörten mesélte lányának: //"Nem értem el azt, amit szerettem volna"//. 

1980-ban 63 éves korában halt meg egy balesetben kapott sérüléseiben, miközben egy új ekranoplánt tesztelt, melyet az 1980-as moszkvai olimpián szeretett volna bemutatni. Ugyanebben az évben Alekszejev legnagyobb fejlesztését is tönkretették. December 15-én a KM--1 prototípus már meglehetősen lehasznált állapotban tesztrepülésre indult. A tapasztalatlan pilóta elbeszélések szerint túl korán próbálta elemelni a gépet, ami átesett, a 20 méter mély vízbe visszazuhant és elmerült. Néhány évvel később, 1984-ben az ekranoplán projekt legfőbb támogatója, Dmitrij Usztinov védelmi miniszter is meghalt, ezután a projekt finanszírozása végképp megfeneklett. 

===== MD-160 =====

[{{ :passport2:ekranoplan_02.png?700 |A LUN-osztályú MD-160 műszerezettsége, fotó: Lana Sator}}]

A 280 tonnás – máig megmaradt LUN-osztályú **MD--160** – bár csak feleakkora, mint az egykori KM--1, még így is meglehetősen brutális szerkezet. Az egyetlen megépült példányát éppen – olyan oroszos alapossággal – az egyik haditengerészeti támaszpontról a dagesztáni Tengerészeti Múzeum felé vontatták, amikor az elszabadult, és egy ideig a nyílt tengeren sodródott, végül egy homokos tengerpartra futott és megfeneklett. Az őrzése szintén olyan oroszos, szerencsére, mivel sokaknak, így a fotós Lana Satornak is sikerült megkennie az őröket, feljutott a gép fedélzetére, és fényképeken dokumentálta az utolsó Kaszpi-tengeri szörny végnapjait.

[{{ :passport2:ekranoplan_08.png?700 |A LUN-osztályú MD-160 partra vetetten, fotó: Lana Sator}}]

===== Ekranoplán reloded =====
Habár az eredeti ekranoplán nem volt egy sikertörténet, a fejlesztők közül talán sokan felkapták a fejüket arra az adatra, hogy a határfelület-hatással jó 40%-kal több felhajtóerő keletkezik, mint a levegőben. Az eredeti típusok problémája, a nagyon nehezen kontrollálható magasság pedig ma már akár egy filléres Arduino-val (mikrovezérlő) is kontrollálható volna. Ha ehhez még hozzácsapjuk a kompozit technológiát, akkor már egy egészen ígéretes műszaki megoldásról beszélünk. 

Erre a következtetésre jutott a Flying Ship Company csapata is, akik először persze kicsiben, egy néhány méteres tesztrepülőben valósították meg terveiket, de [[https://www.flyingship.co/|honlapjuk leírása alapján]] sokkal komolyabb fejlesztésben gondolkodnak. Én drukkolok nekik.

[{{ :passport2:ekranoplan_2.png |a Flying Ship Company megoldása, fotó: Flying Ship Company}}]

A [[https://www.youtube.com/watch?v=_tuEsvLlYdc|linkre kattintva]] egy videót is megnézhet a szerkezetről.

===== További, hasonló bejegyzések itt, a bolyongó blogon =====
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:urrepulogepek_az_elhagyott_hangarban|Űrrepülőgépek az elhagyott hangárban]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_816-os_katonai_nuklearis_letesitmeny|A 816-os katonai nukleáris létesítmény]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_cia_lopott_muholdja|A CIA lopott műholdja]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_dannenwalde-i_baleset|A dannenwalde-i baleset]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_honecker_bunker|A Honecker-bunker]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_kaktusz-kupola|A Kaktusz-kupola]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_kessler-szindroma|A Kessler-szindróma]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_komszomolec_tortenete|A Komszomolec K-278 története]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_moszkvai_metro_2_legendaja|A moszkvai Metro–2 legendája]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_renszarvas_es_a_tengeralattjaro|A rénszarvas és a tengeralattjáró]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_sputnyik_iv_balszerencses_utja|A Sputnyik IV balszerencsés útja]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_trans-sziberia_gazvezetek_1983-as_robbanasa|A Trans-Szibéria gázvezeték 1983-as robbanása]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_zummogo|A Zümmögő]] \\ 
[[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:az_aralsk-7_halvaszuletett_szigete|Az Aralsk-7 „halvaszületett” szigete]] \\ 

===== Források =====
Welt: [[https://www.welt.de/print-welt/article663762/Monster-des-Kaspischen-Meeres-ist-enttarnt.html|"Monster des Kaspischen Meeres" ist enttarnt]] \\
Wikipedia: [[https://de.wikipedia.org/wiki/KM_(Ekranoplan)|KM (Ekranoplan)]] \\
thevintagenews.com: [[https://www.thevintagenews.com/2020/09/25/ekranoplan/|Ekranoplan: The Only Lun Ever Built, Lies Stranded in the Caspian Sea]] \\
[[https://www.flyingship.co/|Flying Ship Company]] \\
Wikipedia: [[https://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1rfel%C3%BClet-rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p|Határfelület-repülőgép]] \\
YouTube: [[https://www.youtube.com/watch?v=x22nVFTd8nI|What happened to the Ekranoplan? - The Caspian Sea Monster]] \\

{{page>passport:lablec}}

{{tag>ZDF David_R_Huff történelem érdekes_történet világjáró KM Kaszpi-tenger ekranoplán LUN MD-160 GEV határfelület párnahatás Dobrinyin Nyizsnyij_Novgorod Nyikita_Hruscsov Rosztiszlav_Alekszejev Meteor szárnyashajó hajózás tenger 1966 turbina nukleáris rakéta Szovjetunió repülés repülőgép Leonyid_Brezsnyev bozontszemöldök Orlyonok Spasatel 1980 2021 baleset fenyegetés elhagyatott tech hidegháború CIA Flying_Ship_Company}}

~~NOCACHE~~
Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}