bolyongó

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
====== Amikor egy naperőmű teszi oázissá a sivatagot ======
A megújuló energiák alkalmazása és integrálása a jelenlegi energiaellátó hálózatokba sokszor több problémát vet fel, mint amennyit megold. A fő problémát ezeknek az energiáknak a bizonytalansága okozza; azaz, ha nem süt a nap vagy nem fúj a szél, nincs energia. 

A hálózatok viszont nem így működnek; ott minden pillanatban pontosan annyi energiának kell rendelkezésre állnia az egyik oldalon, amennyit a másik oldalon fogyasztunk. Ha ez az egyenleg nem stimmel, az energiaellátó rendszer látványosan összeomlik. Ezt energiakompenzációnak hívjuk, amikor a naperőművek és a szélerőművek mögött olyan konvencionális erőművek //„bújnak”// meg, amik főleg foszilis energiák elégetésével kompenzálják a nap- és szélmentes időszakok energiaellátását. 

{{ :passport:talatan_pv_park_1.png |Solar Sheeps}}

Emellett nyilván ezeknek az erőműveknek a környezeti hatása mellett sem lehet elsétálni; sok problémát vetnek fel ezen a területen is, elég csak végignézni a végtelen, szolárpanelokkal borított és ezért a művelésből kieső földeken. Lehet úgy telepíteni naperőművet akkor, hogy annak csak az előnyei érvényesüljenek? A lenti példa szerint lehet, bár itt is csak lépésről-lépésre jöttek rá a fejlesztők, hogy hogyan lehet a legtöbbet kihozni egy ilyen létesítményből.

===== Talatan naperőmű =====
Kínában, a Tibeti-fennsíkon, ami egy sivatagos-sziklás, kietlen vidék, a Góbi-sivatag sarkában telepítették a világ egyik legnagyobb naperőművét, a Talatan naperőműparkot (//Talatan PV Park, Gonghe County, Qinghai Province//). A park kb. 3000 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Itt a levegő ritkább és tisztább, a napsugárzás pedig sokkal intenzívebb, ami jelentősen növeli a panelek hatékonyságát. A szolárpark egy része tesztterületként is funkcionál: több száz különböző típusú napelemet és tartószerkezetet vizsgálnak itt extrém körülmények között, hogy kiderítsék, melyik a legtartósabb a sivatagi viharokban. 

Területe összesen több mint 600 km² (nagyobb, mint Budapest), végleges összteljesítménye 21 gigawatt lesz, ami több mint tízszerese például a Paksi Atomerőmű teljesítményének.  A park teljesítményének nagy része kompenzáció nélkül elszállításra kerül egy speciális, több mint 1500 kilométer hosszú, ultra-nagyfeszültségű (//UHV//) vezetéken távoli városokba, például Honanba, ahol Kína legenergiaigényesebb adatközpontjai és mesterséges intelligencia infrastruktúrái használják fel ezt az energiát. A kisebbik része, nagyjából 850 MW, helyben marad. Ennek az energiamennyiségnek a kompenzációját érdekesen oldották meg.

{{url>https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m18!1m12!1m3!1d398512.8288790244!2d100.26978068924316!3d36.06787991064435!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!3m3!1m2!1s0x3652dfb0b58819e9%3A0x1e922fd82085902b!2sLongyangxia%20Dam!5e1!3m2!1shu!2sde!4v1778688718007!5m2!1shu!2sde" width="600" height="450" style="border:0;" allowfullscreen="" loading="lazy" referrerpolicy="no-referrer-when-downgrade">}}

//A Google térkép bal oldalán a naperőmű egy része látható, a közepén pedig a vízerőmű. A Ctrl lenyomásával az egér görgetésével rá lehet nagyítani a térképre.//
===== A "Víz-Nap Hibrid" (Hydro-Solar Hybrid) prototípusa =====
A naperőműnek ez a kisebbik, 850 megawattos része közvetlenül a Sárga-folyón található Longyangxia vízerőmű mellett épült (//Longyangxia Dam Solar Park//). Amikor süt a nap, a naperőmű termel, a vízerőmű termelését visszaveszik (hagyják //„gyűlni”// a vizet a tározóban). Amikor felhős az idő vagy este van, megnyitják a gátakat. Így a vízerőmű kvázi egy óriási akkumulátorként stabilizálja a napenergia ingadozását. Az erőműben 4 darab, egyenként 320 MW teljesítményű Francis-turbina üzemel, amelyek maximális terhelés mellett rövid ideig akár 1400 MW összteljesítményre is képesek, és a naperőművet tekintik ebben a rendszerben az //„ötödik turbinának”//.

===== A "véletlen" oázis kialakulása =====
A naperőműpark és a sivatag nem barátok. A folyamatos szél porral és homokkal a napcellákat behordja, így azokat folyamatosan tisztítani kell. A tisztítást autonóm, síneken mozgó robotok végzik, melyek a közeli Sárga-folyó vízét felhasználva mossák le a naptáblákról a port. A lefolyó csorgalékvíz a földbe szivárgott, és a panelek alatti hűvösebb mikroklíma miatt a párolgás is jelentősen (akár 30%-kal) lecsökkent, ráadásul a panelek szélárnyékot biztosítottak a forró (és éjszakánként jéghideg) sivatagi széllel szemben. 

Ennek eredményeként a korábban szinte kizárólag  homokkal borított területen pár év alatt megjelent a fű, és a növényzet borítottsága 0%-ról közel 80%-ra nőtt. Olyannyira kiburjánzott a sivatag, hogy ez már problémákhoz vezetett. A túl magasra növő fű és növényzet árnyékolni kezdte a paneleket, ami rontotta a hatásfokot, sőt, száraz időszakban komoly tűzveszélyt is jelentett. A kézi fűnyírás lassú és drága lett volna egy ekkora területen.

===== A "Napelem Birkák" (Solar Sheep) =====
Itt jönnek ismét képbe a //„klasszikus”// megoldások, ezúttal a birkák //„személyében”// (képzavar, tudom). Elkezdtek a napelemek árnyékában eleinte csak birkákat legeltetni, de mivel a //„biofűnyírók”// beváltak, véglegesen betelepítésre kerültek a naperőműparkba. 

A birkák ingyen kapnak dús legelőt és hűvös árnyékot, a naperőmű pedig ingyenesen kapja a //"fűnyírást"// és a talaj természetes trágyázását. A sikert látva a későbbi paneleket már magasabbra (50 cm helyett 1,2–1,8 méterre) szerelték, hogy a juhok kényelmesen elférjenek alattuk és ne másszanak fel a táblákra. 

A projekt több ezer helyi családot segített ki a szegénységből. Mára több mint 20 000 birka //"dolgozik"// a parkban, ráadásul külön márkája van a //"Napelemes Birkahúsnak"//, amit online értékesítenek Kína szerte. A furcsa kombinációnak már saját szakkifejezései is vannak: **Agrivoltaics** (//mezőgazdasági és fotovoltaikus rendszerek kombinálása//), illetve a birgécsekre a **solar sheep**.

{{ :passport:talatan_pv_park_2.png |Solar Sheeps}}

Ráadásul a növényzet visszatérése miatt már nemcsak birkák, hanem kisebb vadállatok (nyulak, rókák) és madarak is megjelentek a területen, ami így lassan teljesen átformálja a sivatagi ökoszisztémát.

A kínai kormány és a park üzemeltetői felismerték a helyszín látványosság jellegét, ezért a Longyangxia turisztikai övezet részeként létrehoztak látogatóközpontokat és kilátópontokat. Itt a turisták szervezetten nézhetik meg a //"kék napelemtengert"// és a köztük-alattuk legelésző birkákat. Sajnos, mivel a park Csinghaj (Qinghai) tartományban, a Tibeti-fennsíkon található, a külföldi turisták számára speciális engedélyekre van szükség a környék meglátogatásához.

Nyilván felmerül a gondolat, hogy az emberiség itt ismét belenyúl egy érintetlen ökoszisztémába, és ez nem szép dolog. Viszont figyelembe kell venni, hogy az energiaigényünk folyamatosan emelkedik, például a mesterséges intelligencia is zabálja az energiát, és azt valahonnan, lehetőleg karbonsemlegesen, elő kell ezt állítani. Ráadásul a sivatag évről évre terjeszkedik, főleg a klímaváltozás eredményeként, ezért, ha úgy vesszük, ez a projekt is segít területeket visszaszerezni a sivatagtól.

Egy érdekes, angol nyelvű [[https://www.youtube.com/watch?v=tzwFL-z21xE|YouTube-film a témáról]].

{{page>passport:utolso_bejegyzesek}}

{{page>passport:great_bugs}}

{{page>passport:lablec}}

===== Források =====
english.news.cn: [[https://english.news.cn/20251022/ab149540692140f3836a60e22dde6969/c.html|Desert solar panels foster greening, animal husbandry efforts]] \\ 
Trip.com: [[https://www.trip.com/travel-guide/attraction/gonghe/longyangxia-scenic-spot-20353727/|Longyangxia Scenic Spot]] \\ 
now.solar: [[https://now.solar/2026/04/06/solar-park-in-qinghais-gobi-desert-generates-ample-clean-energy-transforms-desert-into-lush-ecosystem|Solar Park in Qinghai's Gobi Desert generates ample clean energy, transforms desert into lush ecosystem – 巴士的報]] \\ 
chinadaily.com: [[https://regional.chinadaily.com.cn/Qiushi/2024-06/11/c_994716.htm|Solar power farms on plateau fuel China's green energy Revolution]] \\ 
New York Times: [[https://www.nytimes.com/2025/10/10/business/china-solar-tibetan-plateau.html|Why China Built 162 Square Miles of Solar Panels on the World’s Highest Plateau]] \\ 
NASA: [[https://science.nasa.gov/earth/earth-observatory/longyangxia-dam-solar-park-89668/|Longyangxia Dam Solar Park]] \\ 
fnvaworld.org: [[https://fnvaworld.org/you-cant-see-the-great-wall-of-china-from-space-but-you-can-see-their-giant-solar-farm/|YOU CAN’T SEE THE GREAT WALL OF CHINA FROM SPACE, BUT YOU CAN SEE THEIR GIANT SOLAR FARM]] \\ 


===== Ajánló =====
Hasonló jellegű bejegyzéseket a **Érdekes történet** tag alatt talál: {{topic>erdekes_toertenet&nodate&nouser}}

{{tag>2026 Kína erdekes_toertenet birka vízerőmű solar_sheep agrivoltaics Talatan solar pv tech biofűnyíró Francis-turbina UHV Qinghai Tibet Hydro-Solar_Hybrid}}

~~NOCACHE~~
Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}