bolyongó

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
====== Kémek hídja ======

{{ passport:spies_5.png |Kémek hídja}}

Csak egy híd Berlin határában, ami a Havel folyón ível át Potsdam felé, a régi országúton. Régi fémszerkezet, egyen-zöld festés, az úton éppenhogy csak csordogál a forgalom. Az elhúzó autóvezetők sem értik -- ez tükröződik a nézésükből -- hogy mi a fenét lehet fényképezni egy ilyen jellegtelen -- tizenkettő egy tucat -- hídon.

Pedig a hídfőn álló név tanúsága szerint ez a **Glienicker Brücke**, azaz a **Bridge of spies**, a kémek hídja.

Családommal felkerekedtünk, hogy eltöltsünk egy hétvégét Berlinben, a születésnapom alkalmából. Szerencsére találtam egy kedvező árú szállást, egy ifjúsági hotelt, azaz Jugenherbergét a Wannsee mellett, és a híd innen már csak pár kilométerre esett.

Előző nap azért még meglátogattuk a [[passport:teufelsberg_fsb|teufelsbergi CIA lehallgatóállomás]] maradványait is, mert nekem kicsit extrém elképzeléseim vannak a városnézésekről, de szerencsére családom ezeket a dolgaimat (is) jól tolerálja. A híd környékén sehol nem lehet parkolni, a négy gyerekhez dukáló Ford Tranzittal mégannyira sem. Ahogy találtunk egy szűk kis parkolót, beálltunk, az utánunk érkező BMW-s nő ha szemmel gyilkolni tudott volna -- de nem tudott, még élünk.

A híd maga tényleg nem egy turistamágnes -- szerencsére itt nem szednek olyan berliniesen vaskos belépési díjakat, sőt, a híd egykori jelentős szerepére is csak egy jelentéktelen tábla emlékeztet.

A második világháború előtt sem volt különösebben fontos történelmi szerepe, a **Fal** felhúzása, a hidegháborús szembenállás és a kölcsönös bizalmatlanság avatta //„A Kémhíd”//-dá.

{{ passport:spies_1.png |Kémek hídja}}

Ugyanis az egykori amerikai szektor és az NDK határán található -- jórészt lezárt, csak különengedéllyel használható -- híd remek lehetőséget teremtett a kémcserék zökkenő- és szemtanúmentes lebonyolításához.

A 2015-ös film, a Kémek hídja -- **Tom Hanks**-sel a főszerepben -- remekül érzékelteti a kor hangulatát, és mutatja be az itt lezajlott leghíresebb kémcserét, amikor a Szovjetunó felett lelőtt amerikai U--2-es kémrepülőgép pilótát, **Francis Gary Powers**-t cserélték be a szovjet mesterkémre, **Rudolf Ivanovics Abel** ezredesre.

(Zárójelben; nagyon szeretem Tom Hankset, de a világért sem mennék vele utazgatni; tranzitban vagy szigeten ragad, időnként folyóra száll vagy kémhídon didereg...)

{{ passport:spies_3.png |Kémek hídja}}

A film egyébként egészen pontosan követte az eseményeket, valóban akkor (1962. február 10-én) és ott zajlott le az első kémcsere a hídon, ahogy azt bemutatta. Még az a rész is igaz, hogy bár a felek megpróbálták titokban tartani az eseményt, annak híre kiszivárgott és világszerte -- persze kivéve a Szovjetuniót, meg a keleti blokkot -- főcímekre került.

A következő kémcsere mintegy 20 évet váratott magára. Az NDK főtárgyalója, **Wolfgang Vogel** -- egy meglehetősen jó kapcsolatokkal rendelkező keletnémet ügyvéd -- megállapodott az amerikaiakkal, hogy az NDK-ban és Lengyelországban 25 fogva tartott nyugati ügynököt (köztük **Eberhard Fätkenheuer**t, **Werner** és **Heinz Jonsek**et) kicserélnek négy, a CIA által nyugaton letartóztatott kémre (közöttük **Alfred Zehe**-re és **Alice Michelson**ra). A kémcsere helyszíne ismét a Glienicker -híd lett, 1985. június 11-én.

A cserelistán felbukkant **Alice Michelson** neve is; ő a szovjetek futárja volt, egy 67 éves kelet-német hölgy. A megbízói valószínűleg abból indultak ki, hogy egy idős hölgyet nem fognak a határon annyira ellenőrizni, hát de.

Őt a Kennedy repülőtéren, egy cigarettacsomagnyi, katonai információkat tartalmazó mikrofilmmel kapcsolták le, miközben Csehszlovákiába igyekezett 1984. október 3-án.

{{ passport:spies_2.png|Kémek hídja}}

**Werner Jonsek** egy tisztségviselő volt a keletnémet Greizban, őt a stuttgarti CIA-iroda szervezte be 1980-ban.

Több beszámolót is küldött a szovjetek katonai tevékenységéről, mielőtt 83-ban lebukott két társával, feleségével és bátyjával együtt. Mindhárman rögtön felkerültek a keletnémet ügyvéd, Wolfgang Vogel kémcsere-listájára, az amerikaiak innen válogathattak a csereprogramjukhoz, miközben őt 15, feleségét 9, és bátyját életfogytiglanra ítélték az NDK-ban. A CIA csak a két férfit volta be a csereprogramba, **Renate Jonsek** maradt a keletnémet börtönben.

A 31 éves **Eberhard Fätkenheuer** egy osztrák barátja, nem mellesleg CIA alkalmazott szervezte be egy magyarországi üdülés alkalmával. Őt 1979-ben kapcsolta le a keletnémet elhárítás, és 6 évet töltött a rácsok mögött a cseréig.

A harmadik, és egyben utolsó kémcserét 1986. február 11-én bonyolították le a hídon.

**Anatoly Borisovich Shcharansky** (//Анато́лий Бори́сович Щара́нский//) egy polgárjogi aktivista volt, ami a 70-es években a Szovjetunióban nem számított a túlélés zálogának. 1977-ben letartóztatták, megvádolták kémkedéssel és árulással.

Az ítélet akár a halál is lehetett volna, de 13 évet kapott. Nemzetközi nyomásra felkerült a neve a Vogel-féle listára, és három alacsonyabb szintű nyugati kémre (a csehszlovák **Jaroslav Javorsky**-ra és a nyugat-német **Wolf-Georg Frohn**ra és **Dietrich Nistroy**-ra) cserélték.

Shcharansky később -- 1999 után -- ipari majd belügyminiszter is volt Izraelben, immár **Natan Sharansky** néven.

Vele együtt amerikai részről Karl Koecher és Hana Koecher csehszlovák kémeket cserélték a szovjet **Jevgeni Zemljakov**, a lengyel **Marian Zacharski** és a kelet-német **Detlef Scharfenorth** kémekre.

**Karl** és **Hanna Koecher** csehszlovák disszidensként érkeztek 1965-ben az Egyesült Államokba. 1973-tól a CIA-nak dolgoztak cseh fordítóként, és a KGB-nek egyik legfontosabb információforrásává váltak. 1984-ben buktak le, de 2 év raboskodás után őket cserélték ki Sharansky-ra.

{{ passport:spies_4.png |Kémek hídja}}

A híd a Fal leomlását követően elvesztette a kémcsereprogramban betöltött szerepét és visszatért eredeti funkciója; országúti hídként szolgál Berlin és Potsdam között 1989. november 10-e óta.

{{page>passport:lablec}}

===== Források =====
Berlin-magazin: [[https://www.berlin-magazin.info/berlin-fuehrer/sehenswertes/glienicker-bruecke.html|Die Brücke der Spione]]\\ wikipedia: [[https://de.wikipedia.org/wiki/Glienicker_Br%C3%BCcke|Glienicker Brücke]] \\ wikipedia: [[https://en.wikipedia.org/wiki/Natan_Sharansky|Natan Sharansky]]\\ könyv: [[https://books.google.de/books?id=K8ULCAAAQBAJ&amp;pg=PT206&amp;lpg=PT206&amp;dq=Werner+Jonsek&amp;source=bl&amp;ots=OsHkGLPZxi&amp;sig=ACfU3U3hhlseqSCqrJdoN73EpeKKhHdMQg&amp;hl=de&amp;sa=X&amp;ved=2ahUKEwikysuhj-_nAhVhnVwKHemhCkIQ6AEwA3oECAgQAQ#v=onepage&amp;q=Werner%20Jonsek&amp;f=false|Der Krieg im Dunkeln: Die wahre Macht der Geheimdienste]]

{{tag>történelem híd kémkedés 2020 hidegháború berlini_fal Berlin Potsdam NDK CIA KGB Szovjetunió Németország világjáró Glienicker_Brücke Bridge_of_spies Havel_folyó Jugenherberge Wannsee Tom_Hanks Francis_Gary_Powers Rudolf_Ivanovics_Abel Wolfgang_Vogel Eberhard_Fätkenheuer Alfred_Zehe Alice_Michelson 1962 1985 Werner_Jonsek Anatoly_Borisovich_Shcharansky}}

~~NOCACHE~~
Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}