Összehasonlítás

A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:

--- passport:wsn_es_iot [2026/08/01 17:04] – létrehozva - külső szerkesztés 127.0.0.1
+++ passport:wsn_es_iot [2026/08/01 17:04] (aktuális) – külső szerkesztés (Ismeretlen dátum) 127.0.0.1
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
+====== WSN és IoT ======
+{{ passport:iot1.png |WSN és IoT}}
+Az [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:iot|IoT]] megnevezés sokaknak már talán ismerősen cseng, az internet of things, azaz a dolgok internete gyakorlatilag a jelenlegi ismereteinkben létező internet ugrásszerű bővülését/bővítését jelenti. Az IoT az (egyik) oka az [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_ethernet#ipv6|IPv6]] bevezetésének, mivel a //„klasszikus”// IPv4 egyszerűen már nem rendelkezik elegendően nagy címtartománnyal ennyi új //„bevándorló”// számára.
+A klasszikus interneten számítógépek kommunikálnak többnyire szerverekkel, és ez a séma bővült ki jó pár szereplővel az utóbbi pár évben. Megjelentek a felhők a konkrét szerverek mellett, és a klasszikus böngésző-PC-k mellett megjelentek a laptopok, tabletek, mobiltelefonok, okos karon hordozható kütyük, majd a különféle intelligens, vagy legalábbis annak mondott mindenféle egyéb, net-kapcsolattal rendelkező kütyük.
+Net-kamerák, hőmérséklet-érzékelők, szórakoztató-elektronikai kütyük, otthoni világítás és fűtésfelügyeleti eszközök, gombnyomásra valami árut rendelő pvb-k (parasztvakító bigyók), intelligens hűtőszekrények, amik a tulaj tudta nélkül is képesek ezt-azt rendelni,..
+Lehet, hogy a szöveg felütéséből érződik, hogy személy szerint nem vagyok nagy barátja az efféle kezdeményezések nagy részének, de jellemzően minden újdonság a menő dolgokkal villogó hipszterek kényszerű közreműködésével kerül be a köztudatba, és terjed el ott, elég csak a favágószakállas baltát soha nem látott egyedekre gondolni. Zárójel bezárva.
+Szóval van egy nagy rakás kütyünk, ami saját IP-vel és jó eséllyel egyedi [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_ethernet#mac_oui|MAC]] címmel rendelkezik, és csatlakoznak a hálózatra, dobálják fel az adataikat a felhőkbe, vagy csak egyszerűen elérést biztosítanak az internet felől.
+===== WSN =====
+A [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:wsn|WSN]] ennél a megoldásnál kicsit bővebb rendszert jelöl, sőt, ha úgy vesszük, az IoT is a WSN része. A rövidítés a wireless sensor network-öt takarja, azaz a vezeték nélküli szenzorhálózatot. Ennek alapjait 2003-ban a DARPA finanszírozásában a Berkley Egyetem fektette le a „Smart dust” (inteligens por) projekt keretein belül.
+A hálózat technikailag szenzorokból áll, melyek leggyakrabban [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:main:dict#ad-hoc|ad-hoc]] hálózatot hoznak létre az adattovábbítás céljára. Az adatfolyam ezekben a hálózatokban az átjátszókig (gateway) tart, ahol az összegyűjtött adatok a feldolgozó rendszer felé kerülnek továbbításra.
+Az eredeti koncepció szerint az adatfolyam csak egy irányban haladhat, azaz az érzékelők információit továbbítja, a fejlettebb WSN rendszerek lehetővé teszik a kétirányú forgalmazást is, azaz például a résztvevő szenzorok paraméterezhetők vagy parancsokkal vezényelhetők is.
+Mivel az egységek itt nem, vagy legalábbis nem feltétlenül csatlakoznak az internethez, ez a hálózat egy csomó további kérdést és új definíciókat is felvet.
+===== Ad-hoc hálózat =====
+A WSN igazi előnyét a vezetékes szenzorkapcsolatokkal szemben a hibatűrő és alkalmazkodóképessége jelenti. Csakúgy, mint az maga az internet, a WSN is voltaképpen központi vezérlőrendszer nélkül, decentrális rendszerek összességeként működik. A kommunikáció formája (az [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:start#osi_-iso_referencia_modell|osi modell]] alsó két-három szintje) nem definiált, azaz bármely rádiókommunikációra alkalmas protokoll és ezeknek a legkülönfélébb kombinációi is alkalmazhatók. A legtöbb ad-hoc hálózatnál alapfeltevés, hogy a kommunikáció egy "ugrásból", azaz p2p nem valósítható meg.
+{{ passport:iot2.png |WSN és IoT}}
+A szenzorok egy-egy rádiókapcsolattal rendelkező mikrokontrollerhez csatlakoznak és ezeknek az egységeknek a hálózata adja ki voltaképpen a WSN-t. Ezek az egységek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:
+  * Minden egység rendelkezik rádiókapcsolattal
+  * A szenzorok ezekhez az egységekhez kapcsolódnak, a méréseket ezek továbbítják
+  * Az egységek képesek átjátszóállomásként is működni (multi-hopping)
+  * Az egységek adott esetekben parancsokat is képesek fogadni és értelmezni
+  * Bizonyos egységek átjáróként szolgálnak más hálózatok vagy rendszerek felé (gateway)
+===== Multi-hop routing =====
+Első nekifutásra foglalkozzunk csak az útvonallal. A multi-hop, azaz a többszörös ugrás azt jelenti, hogy a szenzortól a gatway-ig nincs közvetlen kapcsolat, hanem egy vagy több szenzort „átjátszó-állomásként” kell igénybe venni az adatok (vagy parancsok) célba juttatásához.
+Még az is lehetséges, hogy a szenzor nagyobb energia felhasználásával (a rádióteljesítmény növelésével) közvetlenül is -- azaz singe-hop routing-gal -- el tudná érni a célállomását, de a WSN egyik definiált célra az alacsony energiafelhasználás, így ez a teljesítménynövekedés nem megoldható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a WSN-nek nincs a klasszikus (ipari kommunikációs) értelemben vett topológiája, felépítése az internethez hasonlít (robusztus káosz-hálózat).
+{{ passport:iot3.png |WSN és IoT}}
+===== Alkalmazott protokollok =====
+A WSN-nek nincs protokollra vonatkozó előírása, gyakorlatilag azt lehet elmondani róla, hogy az egységek valahogy kell, hogy rádiókapcsolatban legyenek egymással. Ez nyilván azt jelenti, hogy a hálózati kommunikáció egy része (vagy egésze) [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:main:dict#tcp_ip|TCP/UDP]] átvitelre alkalmas protokollokkal (pl. [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_wifi|Wifi]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_bluetooth|Bluetooth]]) működik, és akkor ezt a részt IoT-nek is nevezhetjük. De nyilván a kommunikációhoz bármely egyéb protokollt is felhasználhatjuk, például: [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_ir|IR]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_wiegand|Wiegand]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_dash7|DASH7]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_zigbee|ZigBee]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_wirelesshart|WirelessHART]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_lora|LoRaWAN]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:nrf24|nRF24]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:rfid|RFID]], GPRS,[[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_other_wireless|Thread]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_other_wireless|MiWi]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_other_wireless|Z-Wave]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_other_wireless|EnOcean]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_other_wireless|Eddystone]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_other_wireless|ANT]], [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_other_wireless|Insteon]], stb...
+A kommunikációs protokollok nagy része az [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:bus_air#ism_savok|ISM]] liszenszmentes rádiósávokat alkalmazza átvitelre, így a WSN alkalmazása legtöbb esetben nem igényel hatósági engedélyezést.
+===== Energiafelhasználás =====
+A WSN egyik törekvése az alacsony energiafelhasználás. Sok esetben a szenzorok és a rádiós mikrokontroller valahonnan a semmi közepéről kell, hogy sugározza a mérési eredményeit, ahol jó esetben napcella és akkumulátor, rosszabb esetben tartós alkáli-elem biztosítja a tápellátást.
+===== Sérülékenység =====
+Az [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:comm:iot|IoT]] -- bár erről nagyon kevés szó esik a propaganda-anyagokban -- rendkívül sérülékeny és adott esetben nagyon nagy veszélyt jelenthet az internet felhasználóira. A kínai cégek milliószámra öntik a piacra termékeiket, melyeknek firmware-je általában admin jelszóval módosítható. A gond ezzel csak az, hogy a felhasználóknak erről általában fogalmuk sincs, így az alapértelmezett jelszót érintetlenül hagyják.
+Viszonylag egyszerű módszerekkel (például MAC szkenneléssel) beazonosíthatóak ezek az egységek, és egy egyszerű rápróbálkozással az is megállapítható, hogy a gyári jelszóval működnek-e. Több ilyen jellegű felmérés azt támasztja alá, hogy az internetről elérhető IoT egységek nagyon nagy százaléka probléma nélkül elérhető a default jelszóval (ez leggyakrabban a //„tluafed”//, azaz default visszafelé).
+Így az IoT eszközök adatai (kamerák képei, tárolt felvételek, mérések, privát adatok..) is elérhetők, illetve a firmware is felülírható. Ha ez utóbbi megtörténik, hatalmas botnet hálózatok hozhatók létre ezekből az eszközökből, illetve ezeknek a millióiból, és szinte bármely webhely megbénítható az ezekről indított túlterheléses (DDOS) támadásokkal. Ráadásul ez úgy is megtörténhet, hogy az IoT egység tulajdonosának fogalma sem lesz arról, hogy készüléke //„másodállásban”// milyen sötét akciókban vesz részt.
+{{ passport:iot4.png |WSN és IoT}}
+A tágabban értelmezett WSN-en (az IoT részeket leszámítva) ez a veszély egyelőre alacsony. A speciális (nem internetes) protokollok és a hálózatok nagyon egyedi felépítése egyelőre elegendő védelmet nyújt a nagyüzemi (bot-okkal megvalósított) behatolásokkal és zombivá alakításokkal szemben.
+Azért persze ezek a hálózatok sem bombabiztosak; ha a hálózaton kevés a gateway, akkor jól elhelyezett rádiófrekvenciás zavaróegységekkel (jammerekkel) ezek a hálózatok is ellehetetleníthetők.
+{{page>passport:lablec}}
+{{tag>kocka 2018 tech WSN IoT IPv6 Smart_dust DARPA Berkley_Egyetem hálózat sérülékenység ad-hoc multi-hop_routing}}
+~~NOCACHE~~
+Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}