Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- passport:oroszok_a_gnss_ellen [2026/06/27 18:02] – vamsan
+++ passport:oroszok_a_gnss_ellen [2026/06/27 18:11] (aktuális) – vamsan
@@ Sor 9: / Sor 9: @@
 A GPS-műholdak adását világszerte több adatgyűjtő állomás is rögzíti; Európában is több tucat ilyen rendszer működik. Ezek egyszerűen loggolják a látható műholdak adatait, és ezek a logfájlok lekérhetők és elemezhetők. A megfigyelőknek már többször is feltűnt, hogy az európai GPS néhány hetente 2–3 másodpercre //„kihullik”//; az összes európai egység egyszerre rövid idejű zavart észlel a GPS-tevékenységben. Visszamenőleg 75 olyan napot találtak 2019 óta, amikor ugyanez a kontinensszintű minta megismétlődött – a hatás Spanyolországtól a Spitzbergákig (Svalbard) érezhető volt.
-[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_01.png |A GNSS jelek kihullásának pillanatát egyidejűleg több állomás is rögzítette; kép: Vertiasium}}]
+[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_01.png |A GNSS jelek kihullásának pillanatát egyidejűleg több állomás is rögzítette; kép: Veritasium}}]
 Egy kicsit itt egy pillanatra álljunk meg, mert pontosítanom kell: A GPS a //„köznyelvi”// elnevezése a globális szatelitkommunikációs rendszereknek, nevezzük ezeket nevén, a **GNSS**-nek (//Global Navigation Satellite System//). Ennek a teljes rendszernek az amerikai GPS csak egy – igaz, a legrégebbi működő – része, ezenkívül még az európai Galileo, a kínai BeiDou és az orosz GLONASS műholdak is részt vesznek a navigáció biztonságának biztosításában. De először hadd fárasszam az Olvasót néhány  háttérinformációval, hogy érzetessem a bejegyzésben tárgyalt eset súlyát:
@@ Sor 29: / Sor 29: @@
 </WRAP>
-[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_02.png |A "gyanúsítottnak" 1200 km magasan kell lennie; kép: Vertisium}}]
+[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_02.png |A "gyanúsítottnak" 1200 km magasan kell lennie; kép: Vertiasium}}]
 ==== A nyomozás ====
@@ Sor 53: / Sor 53: @@
 Bár eredetileg 6 műholdat bocsátottak fel, az elsőként indított egység (Kosmos 2510) már korábban elöregedett és leállt. A megmaradt 4 darab Tundra műhold alkotja a rendszer gerincét, amelyek a következők:
-•	Kosmos 2541 (Tundra 3 – Indítás: 2019) – Időszakos pályakorrekciós és stabilitási problémákkal küzd.
+  * Kosmos 2541 (Tundra 3 – Indítás: 2019) – Időszakos pályakorrekciós és stabilitási problémákkal küzd.
-•	Kosmos 2546 (Tundra 4 – Indítás: 2020) – Ez a konkrét műhold, amelyet a GPS-zavarások elsődleges forrásaként azonosítottak.
+  * Kosmos 2546 (Tundra 4 – Indítás: 2020) – Ez a konkrét műhold, amelyet a GPS-zavarások elsődleges forrásaként azonosítottak.
-•	Kosmos 2552 (Tundra 5 – Indítás: 2021) – Jelenleg ez tűnik a legstabilabban és legmegbízhatóbban működő egységnek a hálózatban.
+  * Kosmos 2552 (Tundra 5 – Indítás: 2021) – Jelenleg ez tűnik a legstabilabban és legmegbízhatóbban működő egységnek a hálózatban.
-•	Kosmos 2563 (Tundra 6 – Indítás: 2022) – A konstelláció legújabb tagja, bár 2025 folyamán ennél is észleltek pályatartási anomáliákat.
+  * Kosmos 2563 (Tundra 6 – Indítás: 2022) – A konstelláció legújabb tagja, bár 2025 folyamán ennél is észleltek pályatartási anomáliákat.
 Oroszország eredetileg 10 darabra akarta bővíteni a konstellációt. Az Ukrajna elleni inváziót követő nyugati szankciók (különösen a csúcstechnológiás mikrochipek és az optikai szenzorok embargója) miatt azonban az orosz űripar képtelen új Tundra műholdakat legyártani, így a flotta utánpótlása teljesen elakadt.
 </WRAP>
-A konstelláció erősen elliptikus (**Molnyija**) pályán kering; ez lehetővé teszi, hogy a műhold a hosszan elnyúló északi félteke felett lelassuljon és huzamosabb ideig ott tartózkodjon. Mivel a konstelláció globális lefedettséget biztosít, elméletileg nemcsak Európa, hanem akár az Egyesült Államok felett is képes lenne GNSS-zavarást végrehajtani.
+A konstelláció tagjai rendkívül elnyújtott, úgynevezett **Molnyija-pályán** keringenek. Ez a speciális, elliptikus pálya lehetővé teszi, hogy a műholdak az északi félteke felett látványosan lelassuljanak és a nap nagy részében ott tartózkodjanak, miközben magasságuk a földközeli 1000–2000 kilométertől a földtávoli 40 000 kilométerig változik.
+A kutatók által számolt 1200 kilométeres elméleti minimum magasság tökéletesen egybevág a **Kosmos 2546** aktuális pályapozíciójával, amely éppen ebben a földközeli ablakban tartózkodva zavarta a kontinenst. Mivel a hálózat globális lefedettséget biztosít, az oroszok elméletileg nemcsak Európa, hanem akár az Egyesült Államok felett is képesek lennének hasonló GNSS-zavarást végrehajtani.
 A nyers adatok szerint a Kosmos 2546 nemcsak a GPS-sávok közvetlen szomszédságát (1577,5 MHz) sugározta túl egy hatalmas erejű jellel, hanem egy alacsonyabb frekvenciát (1558,5 MHz) is, amely a kínai Beidou navigációs rendszer frekvenciájával fed át.
-[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_04.png |A zavarás egyszerre több európai országban is regisztrálásra került; kép: Vertisium}}]
+[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_04.png |A zavarás egyszerre több európai országban is regisztrálásra került; kép: Vertiasium}}]
 A kutatók tanulmányukat //"Chasing Lightning: Detecting, Characterizing, and Identifying a Powerful Space-Based GNSS Interference Source"// címmel nyújtották be az [[https://gizmodo.com/russian-satellites-are-jamming-gps-signals-from-space-study-says-2000769972|Institute of Navigation]] nevű elismert szakmai szervezet //NAVIGATION// folyóiratához.
@@ Sor 87: / Sor 89: @@
 A műholdas zavarás ellen nem létezik egyetlen //„csodafegyver”//, ezért az EU és a légi közlekedési szektor egy többrétegű védelmi stratégiát alkalmaz.
-[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_03.png |A GNSS jel rendkívül gyenge, nem nehéz zavarni; kép: Vertisium}}]
+[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_03.png |A GNSS jel rendkívül gyenge, nem nehéz zavarni; kép: Vertiasium}}]
 A legbiztosabb védelem az, ha nem függünk teljesen az űrből érkező jelektől. Európa-szerte elkezdték modernizálni és újra üzembe helyezni a **Loran** (//Long Range Navigation//) rendszer digitális, modern változatát, az **eLoran**-t.