passport:oroszok_a_gnss_ellen
Különbségek
A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.
| Előző változat mindkét oldalonElőző változatKövetkező változat | Előző változat | ||
| passport:oroszok_a_gnss_ellen [2026/06/27 17:28] – vamsan | passport:oroszok_a_gnss_ellen [2026/06/27 18:11] (aktuális) – vamsan | ||
|---|---|---|---|
| Sor 1: | Sor 1: | ||
| ====== Az oroszok hibrid hadviselése a európai GNSS rendszer ellen ====== | ====== Az oroszok hibrid hadviselése a európai GNSS rendszer ellen ====== | ||
| - | Ön hogyan reagálna, ha egyszer csak meghalna a navigáció az autójában? | + | Ön hogyan reagálna, ha egyszer csak meghalna a navigáció az autójában? |
| - | 2024 novemberében Todd Humphreys professzor (University of Texas at Austin) egy fülest kapott, hogy érdemes lenne átnéznie néhány konkrét időpontot a korábbi GPS-figyelőállomások nyilvános adataiban, és egy furcsa jelenség végére járnia. | + | |
| - | A GPS-műholdak adását világszerte több adatgyűjtő állomás is rögzíti; Európában is több tucat ilyen rendszer működik. Ezek egyszerűen loggolják a látható műholdak adatait, és ezek a logfájlok lekérhetők és elemezhetők. A megfigyelőknek már többször is feltűnt, hogy az európai GPS néhány hetente 2–3 másodpercre „kihullik”; | + | {{ : |
| - | Egy kicsit itt egy pillanatra álljunk meg, mert pontosítanom kell: A GPS a // | + | |
| + | 2024 novemberében | ||
| + | |||
| + | A GPS-műholdak adását világszerte több adatgyűjtő állomás is rögzíti; Európában is több tucat ilyen rendszer működik. Ezek egyszerűen loggolják a látható műholdak adatait, és ezek a logfájlok lekérhetők és elemezhetők. A megfigyelőknek már többször is feltűnt, hogy az európai GPS néhány hetente 2–3 másodpercre | ||
| + | |||
| + | [{{ : | ||
| + | |||
| + | Egy kicsit itt egy pillanatra álljunk meg, mert pontosítanom kell: A GPS a // | ||
| <WRAP center round box 100%> | <WRAP center round box 100%> | ||
| Sor 21: | Sor 28: | ||
| A segélyhívó központok nem látnák a bajbajutottak pontos helyzetét, a mentők és tűzoltók navigáció híján lassabban érnének ki a helyszínekre, | A segélyhívó központok nem látnák a bajbajutottak pontos helyzetét, a mentők és tűzoltók navigáció híján lassabban érnének ki a helyszínekre, | ||
| </ | </ | ||
| + | |||
| + | [{{ : | ||
| ==== A nyomozás ==== | ==== A nyomozás ==== | ||
| Sor 28: | Sor 37: | ||
| Mivel a nyers jelek mintavételezése rendkívül nagy felbontású volt, a kutatók össze tudták mérni, hogy a zavaró jel mikor érkezett be a két különböző városba. A jel nagyjából 139 mikroszekundummal hamarabb érte el Trondheimet, | Mivel a nyers jelek mintavételezése rendkívül nagy felbontású volt, a kutatók össze tudták mérni, hogy a zavaró jel mikor érkezett be a két különböző városba. A jel nagyjából 139 mikroszekundummal hamarabb érte el Trondheimet, | ||
| + | |||
| + | [{{ : | ||
| ==== Kosmos 2546 ==== | ==== Kosmos 2546 ==== | ||
| Sor 36: | Sor 47: | ||
| <WRAP center round box 100%> | <WRAP center round box 100%> | ||
| ==== Mi az EKS/ | ==== Mi az EKS/ | ||
| - | A Tundra műholdakat rendkívül érzékeny, öt spektrumú (köztük infravörös és ultraviola) optikai szenzorokkal szerelték fel. Elsődleges feladatuk, hogy a világ bármely pontjáról – különösen az óceánokon lévő tengeralattjárókról vagy az USA területéről – indított ballisztikus és hiperszonikus rakéták hajtóműveinek hőcsóváját azonnal érzékeljék, és riasszák a moszkvai katonai vezetést. | + | A Tundra műholdakat rendkívül érzékeny, öt spektrumú (köztük infravörös és ultraviola) optikai szenzorokkal szerelték fel. Elsődleges feladatuk, hogy a világ bármely pontjáról – különösen az óceánokon lévő tengeralattjárókról vagy az USA területéről – indított ballisztikus és hiperszonikus rakéták hajtóműveinek hőcsóváját azonnal érzékeljék és riasszák a moszkvai katonai vezetést. |
| - | Ezen kívül | + | |
| + | Ezenkívül | ||
| Bár eredetileg 6 műholdat bocsátottak fel, az elsőként indított egység (Kosmos 2510) már korábban elöregedett és leállt. A megmaradt 4 darab Tundra műhold alkotja a rendszer gerincét, amelyek a következők: | Bár eredetileg 6 műholdat bocsátottak fel, az elsőként indított egység (Kosmos 2510) már korábban elöregedett és leállt. A megmaradt 4 darab Tundra műhold alkotja a rendszer gerincét, amelyek a következők: | ||
| - | • Kosmos 2541 (Tundra 3 – Indítás: 2019) – Időszakos pályakorrekciós és stabilitási problémákkal küzd. | + | |
| - | • Kosmos 2546 (Tundra 4 – Indítás: 2020) – Ez a konkrét műhold, amelyet a GPS-zavarások elsődleges forrásaként azonosítottak. | + | * Kosmos 2541 (Tundra 3 – Indítás: 2019) – Időszakos pályakorrekciós és stabilitási problémákkal küzd. |
| - | • Kosmos 2552 (Tundra 5 – Indítás: 2021) – Jelenleg ez tűnik a legstabilabban és legmegbízhatóbban működő egységnek a hálózatban. | + | |
| - | • Kosmos 2563 (Tundra 6 – Indítás: 2022) – A konstelláció legújabb tagja, bár 2025 folyamán ennél is észleltek pályatartási anomáliákat. | + | |
| + | | ||
| Oroszország eredetileg 10 darabra akarta bővíteni a konstellációt. Az Ukrajna elleni inváziót követő nyugati szankciók (különösen a csúcstechnológiás mikrochipek és az optikai szenzorok embargója) miatt azonban az orosz űripar képtelen új Tundra műholdakat legyártani, | Oroszország eredetileg 10 darabra akarta bővíteni a konstellációt. Az Ukrajna elleni inváziót követő nyugati szankciók (különösen a csúcstechnológiás mikrochipek és az optikai szenzorok embargója) miatt azonban az orosz űripar képtelen új Tundra műholdakat legyártani, | ||
| </ | </ | ||
| - | A konstelláció | + | A konstelláció |
| + | |||
| + | A kutatók által számolt 1200 kilométeres elméleti minimum magasság tökéletesen egybevág a **Kosmos 2546** aktuális pályapozíciójával, | ||
| A nyers adatok szerint a Kosmos 2546 nemcsak a GPS-sávok közvetlen szomszédságát (1577,5 MHz) sugározta túl egy hatalmas erejű jellel, hanem egy alacsonyabb frekvenciát (1558,5 MHz) is, amely a kínai Beidou navigációs rendszer frekvenciájával fed át. | A nyers adatok szerint a Kosmos 2546 nemcsak a GPS-sávok közvetlen szomszédságát (1577,5 MHz) sugározta túl egy hatalmas erejű jellel, hanem egy alacsonyabb frekvenciát (1558,5 MHz) is, amely a kínai Beidou navigációs rendszer frekvenciájával fed át. | ||
| - | A kutatók tanulmányukat //" | + | [{{ : |
| + | |||
| + | A kutatók tanulmányukat //" | ||
| + | |||
| + | Az elsők között számolt be a felfedezésről a [[https:// | ||
| - | Az elsők között számolt be a felfedezésről a The New York Times, amely kiemelte, hogy a texasi kutatók eredményeit egy tőlük teljesen független európai vizsgálat is alátámasztja. | + | **Richard Bowden**, a spanyol **GMV** technológiai óriásvállalat navigációs szakértője, |
| Nyilván, aki az oroszoktól beismerést vár, az addig álljon féllábon, de az adatok és a mérések nagy tömege egyértelművé teszi az elkövetőt. A szakértők két fő okot feltételeznek arra, hogy a Kosmos 2546 miért csak pár másodperces, | Nyilván, aki az oroszoktól beismerést vár, az addig álljon féllábon, de az adatok és a mérések nagy tömege egyértelművé teszi az elkövetőt. A szakértők két fő okot feltételeznek arra, hogy a Kosmos 2546 miért csak pár másodperces, | ||
| + | ==== A reakciók ==== | ||
| Az EU és a tagállamok védelmi miniszterei többször is elítélték Oroszország tevékenységét. Kijelentették, | Az EU és a tagállamok védelmi miniszterei többször is elítélték Oroszország tevékenységét. Kijelentették, | ||
| - | Az //Európai Repülésbiztonsági Ügynökség// | + | Az //Európai Repülésbiztonsági Ügynökség// |
| + | |||
| + | Mivel a zavarás forrása egy katonai műholdkonstelláció, | ||
| + | |||
| + | Az amerikai hírszerzés és az [[https:// | ||
| + | |||
| + | ==== Mit lehet tenni a fenyegetés ellen? ==== | ||
| + | A műholdas zavarás ellen nem létezik egyetlen // | ||
| + | |||
| + | [{{ : | ||
| + | |||
| + | A legbiztosabb védelem az, ha nem függünk teljesen az űrből érkező jelektől. Európa-szerte elkezdték modernizálni és újra üzembe helyezni a **Loran** (//Long Range Navigation// | ||
| + | |||
| + | Ez a rendszer nagy teljesítményű földi rádiótornyok hálózatán alapul. Ennek a jele az alacsony frekvencia miatt rendkívül erős. Nagyjából milliószor erősebb a földfelszínen, | ||
| - | Mivel a zavarás forrása egy katonai műholdkonstelláció, | ||
| - | Az amerikai hírszerzés és a U.S. Space Command (Amerikai Űrparancsnokság) értékelése szerint ez a tesztsorozat egyértelmű üzenet volt az Egyesült Államoknak és a NATO-nak is. Oroszország ezzel bizonyította, | ||
| - | Mit lehet tenni a fenyegetés ellen? | ||
| - | A műholdas zavarás ellen nem létezik egyetlen „csodafegyver”, | ||
| - | A legbiztosabb védelem az, ha nem függünk teljesen az űrből érkező jelektől. Európa-szerte elkezdték modernizálni és újra üzembe helyezni a Loran (Long Range Navigation) rendszer digitális, modern változatát, | ||
| Érdekesség, | Érdekesség, | ||
| - | Miután az orosz hibrid fenyegetés felerősödött, | + | |
| - | A modern utasszállító repülőgépek már most sem csak a GNSS-re hagyatkoznak. | + | Miután az orosz hibrid fenyegetés felerősödött, |
| - | A repülőterek környezetében az EU fenntartja és fejleszti a hagyományos, | + | |
| - | Az eLoran (enhanced Loran) | + | A modern utasszállító repülőgépek már most sem csak a GNSS-re hagyatkoznak. |
| - | An eLoran (enhanced Loran) egy nagy hatótávolságú, | + | |
| + | A repülőterek környezetében az EU fenntartja és fejleszti a hagyományos, | ||
| + | |||
| + | ==== Az eLoran (enhanced Loran) | ||
| + | Az eLoran (**enhanced Loran**) egy nagy hatótávolságú, | ||
| Ez a technológia a II. világháború idején kifejlesztett, | Ez a technológia a II. világháború idején kifejlesztett, | ||
| - | A rendszer nem az űrből, hanem a földfelszínre épített, gigantikus méretű rádióantennákból sugározza a rendkívül alacsony frekvenciájú (100 kHz) jeleket. A vevőegység (példából egy hajó vagy repülőgép) veszi a környező földi tornyok jeleit, és a jelek beérkezési időkülönbségéből pontosan kiszámítja a saját pozícióját, | ||
| - | A meglévő GPS/Galileo chipek fizikailag képtelenek fogni az eLoran jeleit, mivel teljesen más frekvenciasávon (a GPS az 1,2–1,5 GHz-es mikrohullámú sávban, az eLoran pedig a 100 kHz-es hosszúhullámú sávban) működnek. | ||
| - | A technológia integrációja jelenleg egy kritikus átmeneti fázisban van, ahol a chipek miniatürizálása már sikeres, de a lakossági piacra (okostelefonokba) való belépés még várat magára. Ahhoz, hogy az eLoran eljusson az átlagos okostelefonokba vagy autókba, nem is maga a szilícium chip a fő akadály, hanem az antenna mérete. A GPS hullámhossza rövid (kb. 20 cm), így a telefon sarkában egy apró fémdarab is elég antenna gyanánt. Az eLoran hullámhossza viszont rendkívül hosszú (3000 méter). Hagyományosan ehhez hatalmas ostorantennák kellettek. A brit Roke fejlesztőcég az ESA támogatásával 2024 végén mutatta be az első olyan miniatürizált eLoran antennát (Nav-Sync Pulse), amely mindössze 55 mm-es, és kifejezetten kézi/ | ||
| - | Amint az ESA és a Roke által fejlesztett miniatűr antennák és kombinált chipek tömeggyártása megindul, a prémium kategóriás autók navigációs rendszereibe, | ||
| - | Források | ||
| - | A bejegyzés megírásához a Gemini AI segítségét is igénybe vettem. | ||
| - | A bejegyzést elsősorban a Vertiasium alábbi videója alapján készítettem (a képeket is innen vettem): | ||
| - | Something is jamming GPS over Europe. Here's what we found | ||
| - | https:// | ||
| - | GPSWord: Todd Humphreys: Russian satellites a cause of GNSS jamming across Europe - GPS World | ||
| - | Ars Technica: | ||
| - | Gizmodo Russian Satellites Are Jamming GPS Signals, Study Says | ||
| + | A rendszer nem az űrből, hanem a földfelszínre épített, gigantikus méretű rádióantennákból sugározza a rendkívül alacsony frekvenciájú (100 kHz-es) jeleket. A vevőegység (például egy hajó vagy repülőgép) veszi a környező földi tornyok jeleit, és a jelek beérkezési időkülönbségéből pontosan kiszámítja a saját pozícióját, | ||
| + | A meglévő GPS/Galileo chipek sajnos jelenleg még fizikailag képtelenek fogni az eLoran jeleit, mivel teljesen más frekvenciasávon (a GPS az 1,2–1,5 GHz-es mikrohullámú sávban, az eLoran pedig a 100 kHz-es hosszúhullámú sávban) működnek. | ||
| + | |||
| + | A technológia integrációja jelenleg egy kritikus átmeneti fázisban van, ahol a chipek miniatürizálása már sikeres, de a lakossági piacra (okostelefonokba) való belépés még várat magára. Ahhoz, hogy az eLoran eljusson az átlagos okostelefonokba vagy autókba, nem is maga a szilícium-chip a fő akadály, hanem az antenna mérete. | ||
| + | |||
| + | A GPS hullámhossza rövid (kb. 20 cm), így a telefon sarkában egy apró fémdarab is elég antenna gyanánt. Az eLoran hullámhossza viszont rendkívül hosszú (3000 méter). Hagyományosan ehhez hatalmas ostorantennák kellettek. | ||
| + | |||
| + | A brit **Roke** fejlesztőcég az **ESA** támogatásával 2024 végén mutatta be az első olyan miniatürizált eLoran antennát (**Nav-Sync Pulse**), amely mindössze 55 mm-es és kifejezetten kézi/ | ||
| + | |||
| + | Amint az ESA és a Roke által fejlesztett miniatűr antennák és kombinált chipek tömeggyártása megindul, a prémium kategóriás autók navigációs rendszereibe, | ||
| {{page> | {{page> | ||
| Sor 93: | Sor 125: | ||
| ===== Források ===== | ===== Források ===== | ||
| + | A bejegyzés megírásához a **Gemini AI** segítségét is igénybe vettem. | ||
| + | |||
| + | A bejegyzést elsősorban a Vertiasium alábbi videója alapján készítettem (a képeket is innen vettem): \\ | ||
| + | YouTube: [[https:// | ||
| + | GPSWord: [[https:// | ||
| + | Ars Technica: [[https:// | ||
| + | Gizmodo: [[https:// | ||
| + | |||
| ===== Ajánló ===== | ===== Ajánló ===== | ||
passport/oroszok_a_gnss_ellen.1782581336.txt.gz · Utolsó módosítás: szerkesztette: vamsan
