Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- passport:oroszok_a_gnss_ellen [2026/06/27 17:17] – létrehozva vamsan
+++ passport:oroszok_a_gnss_ellen [2026/06/27 18:11] (aktuális) – vamsan
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
 ====== Az oroszok hibrid hadviselése a európai GNSS rendszer ellen ======
-Ön hogyan reagálna, ha egyszer csak meghalna a navigáció az autójában? Megszűnne a mobilhálózat, és egyszer csak az áram is eltűnne? Ugyanis ezek a főbb céljai az orosz hibrid hadviselés egy eszközének, a GPS-jelzavarásnak. Ha esetleg úgy gondolja, hogy ez egy üres fenyegetés volna, ki kell, hogy ábrándítsam; ezt a funkciót már szinte havonta tesztelik az oroszok.
+Ön hogyan reagálna, ha egyszer csak meghalna a navigáció az autójában? Megszűnne a mobilhálózat, és egyszer csak az áram is eltűnne? Ugyanis ezek a főbb céljai az orosz hibrid hadviselés egyik eszközének, a **GPS-jelzavarás**nak. Ha esetleg úgy gondolja, hogy ez egy üres fenyegetés volna, ki kell, hogy ábrándítsam; ezt a funkciót már szinte havonta tesztelik az oroszok.
-novemberében Todd Humphreys professzor (University of Texas at Austin) egy fülest kapott, hogy érdemes lenne átnéznie néhány konkrét időpontot a korábbi GPS-figyelőállomások nyilvános adataiban, és egy furcsa jelenség végére járnia.
-A GPS-műholdak adását világszerte több adatgyűjtő állomás is rögzíti; Európában is több tucat ilyen rendszer működik. Ezek egyszerűen loggolják a látható műholdak adatait, és ezek a logfájlok lekérhetők és elemezhetők. A megfigyelőknek már többször is feltűnt, hogy az európai GPS néhány hetente 2–3 másodpercre „kihullik”; az összes európai egység egyszerre rövid idejű zavart észlel a GPS-tevékenységben. Visszamenőleg 75 olyan napot találtak 2019 óta, amikor ugyanez a kontinensszintű minta megismétlődött – a hatás Spanyolországtól a Spitzbergákig (Svalbard) érezhető volt .
-Egy kicsit itt egy pillanatra álljunk meg, mert pontosítanom kell: A GPS a //„köznyelvi”// elnevezése a globális szatelitkommunikációs rendszereknek, nevezzük ezeket nevén, a **GNSS**-nek (//Global Navigation Satellite System//). Ennek a teljes rendszernek az amerikai GPS csak egy – igaz, a legrégebbi működő – része, ezenkívül még az európai Galileo, a kínai BeiDou és az orosz GLONASS műholdak is részt vesznek a navigáció biztonságának biztosításában. De először hadd fárasszalak néhány  háttérinformációval, hogy érzetessem a bejegyzésben tárgyalt eset súlyát:
-Hogyan talál meg minket a GPS a világűrből?
+{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_00.png |}}
-Képzeljük el, hogy a Föld körül keringő műholdak olyanok, mint a világűrben elhelyezett, szuperpontos órával felszerelt **világítótornyok**. Ezek a műholdak folyamatosan sugározzák a pontos időt és a saját helyzetüket a Föld felé. Amikor a telefonunk veszi ezeket a rádiójeleket, a fénysebesség alapján kiszámolja, hogy mennyi idő alatt ért hozzá a jel, és ebből megtudja, milyen messze van az adott műholdtól. Ha a telefonunk egyszerre legalább négy ilyen "űrbéli világítótorony" távolságát ismeri a matek segítségével – a körök metszéspontjait keresve –, méterre pontosan képes meghatározni, hogy hol állunk a bolygón. Minél több műholdat lát és használ egyszerre a telefonunk, a különböző irányból érkező adatok annál jobban pontosítják egymást, így a helymeghatározás akár centiméteres precizitásúvá is válhat.
+novemberében **Todd Humphreys** professzor (//University of Texas at Austin//) egy fülest kapott, hogy érdemes lenne átnéznie néhány konkrét időpontot a korábbi GPS-figyelőállomások nyilvános adataiban, és egy furcsa jelenség végére járnia.
-Milyen károkat okozna a GNSS tartós kiesése?
+A GPS-műholdak adását világszerte több adatgyűjtő állomás is rögzíti; Európában is több tucat ilyen rendszer működik. Ezek egyszerűen loggolják a látható műholdak adatait, és ezek a logfájlok lekérhetők és elemezhetők. A megfigyelőknek már többször is feltűnt, hogy az európai GPS néhány hetente 2–3 másodpercre //„kihullik”//; az összes európai egység egyszerre rövid idejű zavart észlel a GPS-tevékenységben. Visszamenőleg 75 olyan napot találtak 2019 óta, amikor ugyanez a kontinensszintű minta megismétlődött – a hatás Spanyolországtól a Spitzbergákig (Svalbard) érezhető volt.
+[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_01.png |A GNSS jelek kihullásának pillanatát egyidejűleg több állomás is rögzítette; kép: Veritasium}}]
-Ha valaki egy hibrid háborús művelet keretében teljesen vagy részben kiiktatná a GNSS (GPS, Galileo, GLONASS, BeiDou) rendszereket Európában, az azonnali infrastrukturális és gazdasági összeomlást okozna, napi szinten több milliárd eurós veszteséggel. Mivel a modern gazdaság az OECD becslései szerint mintegy 10%-ban közvetlenül a műholdas hely- és időmeghatározástól (PNT) függ, a hatások messze túlmutatnának azon, hogy az autósok elveszítik a Google Mapsot. A polgári repülés azonnal megbénulna. Bár a repülők képesek földi radarok alapján is navigálni, a repülőtéri megközelítések és a sűrű európai légtér menedzselése GNSS nélkül kivitelezhetetlen. Járatok ezreit kellene törölni vagy földre kényszeríteni. A kikötők (pl. Rotterdam, Hamburg) működése leállna, mivel az automatizált konténerdaruk és a teherhajók centiméterpontos GNSS-irányítással mozognak. A globális ellátási láncok napokon belül összeomlanának. A "just-in-time" (épp időben történő) logisztikai hálózatok és az ételfutár-szolgáltatások megbénulnának, ami azonnali áruhiányt okozna a szupermarketekben. Az 5G- és 4G-bázisállomások mikroszekundumos pontossággal szinkronizálják az adatcsomagok küldését a műholdakkal. GNSS nélkül a mobilhálózatok órákon belül szétesnének, megszakadnának a hívások és az mobilinternet. Az áramszolgáltatók a GNSS-időkódokat használják az energiaelosztó hálózat fázisainak összehangolására. A szinkron elvesztése kiterjedt áramszüneteket (blackout) okozhatna Európa-szerte. A banki tranzakciókat, tőzsdei ügyleteket és ATM-készpénzfelvételeket a csalások megelőzése és a jogi követhetőség miatt kötelező ezredmásodperces pontossággal ellátni (//timestamp//). Ha nincs műholdas időkód, a nemzetközi bankközi utalások és a kártyás fizetési rendszerek biztonsági okokból automatikusan leállhatnak. A segélyhívó központok nem látnák a bajbajutottak pontos helyzetét, a mentők és tűzoltók navigáció híján lassabban érnének ki a helyszínekre, ami közvetlen emberéletekbe kerülne.
+Egy kicsit itt egy pillanatra álljunk meg, mert pontosítanom kell: A GPS a //„köznyelvi”// elnevezése a globális szatelitkommunikációs rendszereknek, nevezzük ezeket nevén, a **GNSS**-nek (//Global Navigation Satellite System//). Ennek a teljes rendszernek az amerikai GPS csak egy – igaz, a legrégebbi működő – része, ezenkívül még az európai Galileo, a kínai BeiDou és az orosz GLONASS műholdak is részt vesznek a navigáció biztonságának biztosításában. De először hadd fárasszam az Olvasót néhány  háttérinformációval, hogy érzetessem a bejegyzésben tárgyalt eset súlyát:
+<WRAP center round box 100%>
+==== Hogyan talál meg minket a GPS a világűrből? ====
+Képzeljük el, hogy a Föld körül keringő műholdak olyanok, mint a világűrben elhelyezett, szuperpontos órával felszerelt **világítótornyok**. Ezek a műholdak folyamatosan sugározzák a pontos időt és a saját helyzetüket a Föld felé. Amikor a telefonunk veszi ezeket a rádiójeleket, a fénysebesség alapján kiszámolja, hogy mennyi idő alatt ért hozzá a jel, és ebből megtudja, milyen messze van az adott műholdtól. Ha a telefonunk egyszerre legalább négy ilyen "űrbéli világítótorony" távolságát ismeri a matek segítségével – a körök metszéspontjait keresve –, méterre pontosan képes meghatározni, hol állunk a bolygón. Minél több műholdat lát és használ egyszerre a telefonunk, a különböző irányból érkező adatok annál jobban pontosítják egymást, így a helymeghatározás akár centiméteres precizitásúvá is válhat.
+==== Milyen károkat okozna a GNSS tartós kiesése? ====
+ Ha valaki egy hibrid háborús művelet keretében teljesen vagy részben kiiktatná a **GNSS** (//GPS, Galileo, GLONASS, BeiDou//) rendszereket Európában, az azonnali infrastrukturális és gazdasági összeomlást okozna, napi szinten több milliárd eurós veszteséggel. Mivel a modern gazdaság az OECD becslései szerint mintegy 10%-ban közvetlenül a műholdas hely- és időmeghatározástól (**PNT**) függ, a hatások messze túlmutatnának azon, hogy az autósok elveszítik a Google Mapsot. A polgári repülés azonnal megbénulna. Bár a repülők képesek földi radarok alapján is navigálni, a repülőtéri megközelítések és a sűrű európai légtér menedzselése GNSS nélkül kivitelezhetetlen. Járatok ezreit kellene törölni vagy földre kényszeríteni.
+A kikötők (pl. Rotterdam, Hamburg) működése leállna, mivel az automatizált konténerdaruk és a teherhajók centiméterpontos GNSS-irányítással mozognak. A globális ellátási láncok napokon belül összeomlanának. A //"just-in-time"// (épp időben történő) logisztikai hálózatok és az ételfutár-szolgáltatások megbénulnának, ami azonnali áruhiányt okozna a szupermarketekben.
+Az 5G- és 4G-bázisállomások mikroszekundumos pontossággal szinkronizálják az adatcsomagok küldését a műholdakkal. GNSS nélkül a mobilhálózatok órákon belül szétesnének, megszakadnának a hívások és az mobilinternet. Az áramszolgáltatók a GNSS-időkódokat használják az energiaelosztó hálózat fázisainak összehangolására. A szinkron elvesztése kiterjedt áramszüneteket (blackout) okozhatna Európa-szerte.
+A banki tranzakciókat, tőzsdei ügyleteket és ATM-készpénzfelvételeket a csalások megelőzése és a jogi követhetőség miatt kötelező ezredmásodperces pontossággal ellátni (//timestamp//). Ha nincs műholdas időkód, a nemzetközi bankközi utalások és a kártyás fizetési rendszerek biztonsági okokból automatikusan leállhatnak.
+A segélyhívó központok nem látnák a bajbajutottak pontos helyzetét, a mentők és tűzoltók navigáció híján lassabban érnének ki a helyszínekre, ami közvetlen emberéletekbe kerülne.
+</WRAP>
+[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_02.png |A "gyanúsítottnak" 1200 km magasan kell lennie; kép: Vertiasium}}]
+==== A nyomozás ====
 A kutatók kezdetben földi zavaróállomásra (például a kalinyingrádi orosz exklávé katonai tornyaira) gyanakodtak – nyilván már a kutatás első pillanatától kezdve az sem volt kérdés, hogy melyik nagyhatalom ármánykodása bújik meg a jelenség mögött. A Föld görbülete miatt viszont egy földi sugárzó nem képes egyszerre egy egész kontinens koordinált zavarására. A geometriai számítások kimutatták, hogy a forrásnak legalább 1200 km magasan kell lennie az űrben.
-A korai fázisban a kutatók 14 geostacionárius műholdra szűkítették a listát, de a nyomozás elakadt, mert a GNSS adatokat rögzítő állomások nem elég (idő)pontossággal rögzítették az adatokat, és a további szűkítésre nem volt lehetőség.  A kutatók megosztották az addigi eredményeiket a további egyetemekkel, bízva az ő támogatásukban. Áttörést az hozott, amikor 2026 februárjában két intézet (Amszterdam és a norvégiai Trondheim) egyszerre jelzett kiesést, és a nyers, digitalizált rádiófrekvenciás feszültség-mintáikhoz nagyon nagy pontosságú időpecsétet is tudtak adni.
-Mivel a nyers jelek mintavételezése rendkívül nagy felbontású volt, a kutatók össze tudták mérni, hogy a zavaró jel mikor ért be a két különböző városba. A jel nagyjából 139 mikroszekundummal hamarabb érte el Trondheimet, mint Amszterdamot. Ez a hajszálpontos időkülönbség meghatározott egy térbeli felületet (hiperboloidot), ahol a jelforrásnak el kellett helyezkednie.
+A korai fázisban a kutatók 14 geostacionárius műholdra szűkítették a listát, de a nyomozás elakadt, mert a GNSS-adatokat rögzítő állomások nem elég (idő)pontossággal rögzítették az adatokat, így a további szűkítésre nem volt lehetőség.  A kutatók megosztották az addigi eredményeiket további egyetemekkel, bízva a támogatásukban. Áttörést az hozott, amikor 2026 februárjában két intézet (Amszterdam és a norvégiai Trondheim) egyszerre jelzett kiesést, és a nyers, digitalizált rádiófrekvenciás feszültségmintáikhoz nagyon nagy pontosságú időpecsétet is tudtak adni.
-Miután az összes létező műhold ismert pályáját rávetítették erre a matematikai modellre, mindössze egyetlen űreszköz egyezett a mért adatokkal, mégpedig tűpontosan: az orosz Kosmos 2546. A műhold röppályája mindössze 200 méteres hibahatáron belül (ami bőven a nyilvános pályadatok bizonytalanságán belül van) végig rásimult a mérési felületre a zavarás 2,3 másodperces ideje alatt.
-Kezdetben némi ellentmondást okozott, hogy a műholdat csak 2020. május 22-én indították el, és az első zavarásokat már 2019-ben is érzékelték, de ez probléma is megoldódott, amikor kiderült, hogy a műhold egy hat műholdból álló konstelláció tagja, amely Oroszország korai rakétavédelmi figyelmeztető rendszeréhez (EKS / "Tundra") tartozik (az orosz "Golden Dome" része) .
+Mivel a nyers jelek mintavételezése rendkívül nagy felbontású volt, a kutatók össze tudták mérni, hogy a zavaró jel mikor érkezett be a két különböző városba. A jel nagyjából 139 mikroszekundummal hamarabb érte el Trondheimet, mint Amszterdamot. Ez a hajszálpontos időkülönbség meghatározott egy térbeli felületet (//hiperboloidot//), amelyen a jelforrásnak el kellett helyezkednie.
-Mi a műholdkonstelláció valódi fő feladata?
-A Tundra műholdakat rendkívül érzékeny, öt spektrumú (köztük infravörös és ultraviola) optikai szenzorokkal szerelték fel. Elsődleges feladatuk, hogy a világ bármely pontjáról – különösen az óceánokon lévő tengeralattjárókról vagy az USA területéről – indított ballisztikus és hiperszonikus rakéták hajtóműveinek hőcsóváját azonnal érzékeljék, és riasszák a moszkvai katonai vezetést.
+[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_05.png | A jel nagyjából 139 mikroszekundummal hamarabb érte el Trondheimet, mint Amszterdamot. Ez a hajszálpontos időkülönbség meghatározott egy térbeli felületet, amelyen a jelforrásnak el kellett helyezkednie.; kép: Vertisium}}]
-Ezen kívül a műholdak rendelkeznek egy másodlagos, szigorúan védett kommunikációs hasznos teherrel. Ennek célja, hogy egy esetleges atomháború esetén biztosítsa a titkosított parancsok továbbítását az orosz nukleáris megtorló erőknek.
+==== Kosmos 2546 ====
+Miután az összes létező műhold ismert pályáját rávetítették erre a matematikai modellre, mindössze egyetlen űreszköz egyezett a mért adatokkal, mégpedig tűpontosan: az orosz **Kosmos 2546**. A műhold röppályája mindössze 200 méteres hibahatáron belül (ami bőven a nyilvános pályadatok bizonytalanságán belül van) végig rásimult a mérési felületre a zavarás 2,3 másodperces időtartama alatt.
+Kezdetben némi ellentmondást okozott, hogy a műholdat csak 2020. május 22-én indították el, és az első zavarásokat már 2019-ben is érzékelték, de ez a probléma is megoldódott, amikor kiderült, hogy a műhold egy hat műholdból álló konstelláció tagja, amely Oroszország korai rakétavédelmi figyelmeztető rendszeréhez (**EKS / "Tundra"**) tartozik (az orosz "**Golden Dome**" része).
+<WRAP center round box 100%>
+==== Mi az EKS/„Tundra" műholdkonstelláció valódi fő feladata? ====
+A Tundra műholdakat rendkívül érzékeny, öt spektrumú (köztük infravörös és ultraviola) optikai szenzorokkal szerelték fel. Elsődleges feladatuk, hogy a világ bármely pontjáról – különösen az óceánokon lévő tengeralattjárókról vagy az USA területéről – indított ballisztikus és hiperszonikus rakéták hajtóműveinek hőcsóváját azonnal érzékeljék és riasszák a moszkvai katonai vezetést.
+Ezenkívül a műholdak rendelkeznek egy másodlagos, szigorúan védett kommunikációs hasznos teherrel. Ennek célja, hogy egy esetleges atomháború esetén biztosítsa a titkosított parancsok továbbítását az orosz nukleáris megtorló erőknek.
 Bár eredetileg 6 műholdat bocsátottak fel, az elsőként indított egység (Kosmos 2510) már korábban elöregedett és leállt. A megmaradt 4 darab Tundra műhold alkotja a rendszer gerincét, amelyek a következők:
-•	Kosmos 2541 (Tundra 3 – Indítás: 2019) – Időszakos pályakorrekciós és stabilitási problémákkal küzd.
-•	Kosmos 2546 (Tundra 4 – Indítás: 2020) – Ez a konkrét műhold, amelyet a GPS-zavarások elsődleges forrásaként azonosítottak.
+  * Kosmos 2541 (Tundra 3 – Indítás: 2019) – Időszakos pályakorrekciós és stabilitási problémákkal küzd.
-•	Kosmos 2552 (Tundra 5 – Indítás: 2021) – Jelenleg ez tűnik a legstabilabban és legmegbízhatóbban működő egységnek a hálózatban.
+  * Kosmos 2546 (Tundra 4 – Indítás: 2020) – Ez a konkrét műhold, amelyet a GPS-zavarások elsődleges forrásaként azonosítottak.
-•	Kosmos 2563 (Tundra 6 – Indítás: 2022) – A konstelláció legújabb tagja, bár 2025 folyamán ennél is észleltek pályatartási anomáliákat.
+  * Kosmos 2552 (Tundra 5 – Indítás: 2021) – Jelenleg ez tűnik a legstabilabban és legmegbízhatóbban működő egységnek a hálózatban.
-Oroszország eredetileg 10 darabosra akarta bővíteni a konstellációt. Az Ukrajna elleni inváziót követő nyugati szankciók (különösen a csúcstechnológiás mikrochipek és az optikai szenzorok embargója) miatt azonban az orosz űripar képtelen új Tundra műholdakat legyártani, így a flotta utánpótlása teljesen elakadt.
+  * Kosmos 2563 (Tundra 6 – Indítás: 2022) – A konstelláció legújabb tagja, bár 2025 folyamán ennél is észleltek pályatartási anomáliákat.
-A konstelláció erősen elliptikus (Molnyija) pályán kering; ez lehetővé teszi, hogy a műhold a hosszan elnyúló északi félteke felett lelassuljon és huzamosabb ideig ott tartózkodjon. Mivel a konstelláció globális lefedettséget biztosít, elméletileg nemcsak Európa, hanem akár az Egyesült Államok felett is képes lenne GNSS-zavarást végrehajtani.
+Oroszország eredetileg 10 darabra akarta bővíteni a konstellációt. Az Ukrajna elleni inváziót követő nyugati szankciók (különösen a csúcstechnológiás mikrochipek és az optikai szenzorok embargója) miatt azonban az orosz űripar képtelen új Tundra műholdakat legyártani, így a flotta utánpótlása teljesen elakadt.
+</WRAP>
+A konstelláció tagjai rendkívül elnyújtott, úgynevezett **Molnyija-pályán** keringenek. Ez a speciális, elliptikus pálya lehetővé teszi, hogy a műholdak az északi félteke felett látványosan lelassuljanak és a nap nagy részében ott tartózkodjanak, miközben magasságuk a földközeli 1000–2000 kilométertől a földtávoli 40 000 kilométerig változik.
+A kutatók által számolt 1200 kilométeres elméleti minimum magasság tökéletesen egybevág a **Kosmos 2546** aktuális pályapozíciójával, amely éppen ebben a földközeli ablakban tartózkodva zavarta a kontinenst. Mivel a hálózat globális lefedettséget biztosít, az oroszok elméletileg nemcsak Európa, hanem akár az Egyesült Államok felett is képesek lennének hasonló GNSS-zavarást végrehajtani.
 A nyers adatok szerint a Kosmos 2546 nemcsak a GPS-sávok közvetlen szomszédságát (1577,5 MHz) sugározta túl egy hatalmas erejű jellel, hanem egy alacsonyabb frekvenciát (1558,5 MHz) is, amely a kínai Beidou navigációs rendszer frekvenciájával fed át.
-A kutatók tanulmányukat "Chasing Lightning: Detecting, Characterizing, and Identifying a Powerful Space-Based GNSS Interference Source" címmel nyújtották be az Institute of Navigation nevű elismert szakmai szervezet NAVIGATION folyóiratához.
-Az elsők között számolt be a felfedezésről a The New York Times, amely kiemelte, hogy a texasi kutatók eredményeit egy tőlük teljesen független európai vizsgálat is alátámasztja. Richard Bowden, a spanyol GMV technológiai óriásvállalat navigációs szakértője saját adatokkal igazolta, hogy a 75 dokumentált esetből legalább háromnál kétséget kizáróan orosz katonai műholdak álltak a háttérben. A globális navigációs iparág vezető szaklapja, a GPS World is részletesen foglalkozott a tanulmánnyal, megjegyezve, hogy az orosz nagykövetség nem kívánta kommentálni a vádakat.
+[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_04.png |A zavarás egyszerre több európai országban is regisztrálásra került; kép: Vertiasium}}]
-Nyilván aki az oroszoktól beismerést vár, az addig álljon féllábon, de az adatok és a mérések nagy tömege egyértelművé teszi az elkövetőt. A szakértők két fő okot feltételeznek arra, hogy a Kosmos 2546 miért csak pár másodperces, eltolt frekvenciájú adásokkal bombázza a kontinenst. Egyrészt Képességtesztelés (ez Todd Humphreys elmélete): Oroszország egy esetleges éles konfliktusra készülve teszteli az űrbéli elektronikai hadviselési rendszert. Azért nem közvetlenül a GPS-frekvencián és csak rövid ideig sugároznak, hogy ne fedjék fel teljesen a fegyver valódi erejét, de ellenőrizzék a működését. Egy másik európai kutatócsoport alternatív elmélete szerint a zavarás valójában nagyon rövid, kódolt kommunikációs üzenetek mellékterméke. Azért használják a védett navigációs sávokat, mert az ellenséges erők nem merik majd zavarni ezeket a frekvenciákat, nehogy a saját navigációs rendszereiket is megbénítsák.
+A kutatók tanulmányukat //"Chasing Lightning: Detecting, Characterizing, and Identifying a Powerful Space-Based GNSS Interference Source"// címmel nyújtották be az [[https://gizmodo.com/russian-satellites-are-jamming-gps-signals-from-space-study-says-2000769972|Institute of Navigation]] nevű elismert szakmai szervezet //NAVIGATION// folyóiratához.
+Az elsők között számolt be a felfedezésről a [[https://www.nytimes.com/2026/06/05/world/europe/russia-satellites-gps-interference-europe.html|The New York Times]], amely kiemelte, hogy a texasi kutatók eredményeit egy tőlük teljesen független európai vizsgálat is alátámasztja.
+**Richard Bowden**, a spanyol **GMV** technológiai óriásvállalat navigációs szakértője, saját adatokkal igazolta, hogy a 75 dokumentált esetből legalább háromnál kétséget kizáróan orosz katonai műholdak álltak a háttérben. A globális navigációs iparág vezető szaklapja, a [[https://www.gpsworld.com/todd-humphreys-russian-satellites-a-cause-of-gnss-jamming-across-europe/|GPS World]] is részletesen foglalkozott a tanulmánnyal, megjegyezve, hogy //az orosz nagykövetség nem kívánta kommentálni a vádakat//.
+Nyilván, aki az oroszoktól beismerést vár, az addig álljon féllábon, de az adatok és a mérések nagy tömege egyértelművé teszi az elkövetőt. A szakértők két fő okot feltételeznek arra, hogy a Kosmos 2546 miért csak pár másodperces, eltolt frekvenciájú adásokkal bombázza a kontinenst. Egyrészt ez képességtesztelés (Todd Humphreys elmélete): Oroszország egy esetleges éles konfliktusra készülve teszteli az űrbéli elektronikai hadviselési rendszert. Azért nem közvetlenül a GPS-frekvencián és csak rövid ideig sugároznak, hogy ne fedjék fel teljesen a fegyver valódi erejét, de ellenőrizzék a működését. Egy másik európai kutatócsoport alternatív elmélete szerint a zavarás valójában nagyon rövid, kódolt kommunikációs üzenetek mellékterméke. Azért használják a védett navigációs sávokat, mert az ellenséges erők nem merik majd zavarni ezeket a frekvenciákat, nehogy a saját navigációs rendszereiket is megbénítsák.
+==== A reakciók ====
 Az EU és a tagállamok védelmi miniszterei többször is elítélték Oroszország tevékenységét. Kijelentették, hogy a balti és észak-európai régióban tapasztalható GPS-kimaradások közvetlenül veszélyeztetik a polgári légiközlekedés biztonságát.
-Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) és a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) közös akciócsoportot hozott létre. Folyamatosan monitorozzák a zavarások földrajzi elhelyezkedését, és figyelmeztetéseket (Safety Information Bulletin) adnak ki a pilótáknak.
-Mivel a zavarás forrása egy katonai műholdkonstelláció, a NATO beemelte a GPS-védelmet a kollektív védelmi stratégiájába. Az északi és balti tagállamok határai mentén megerősítették a rádióelektronikai felderítést.
+Az //Európai Repülésbiztonsági Ügynökség// (**EASA**) és a //Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség// (**IATA**) közös akciócsoportot hozott létre. Folyamatosan monitorozzák a zavarások földrajzi elhelyezkedését és figyelmeztetéseket (//Safety Information Bulletin//) adnak ki a pilótáknak.
-Az amerikai hírszerzés és a U.S. Space Command (Amerikai Űrparancsnokság) értékelése szerint ez a tesztsorozat egyértelmű üzenet volt az Egyesült Államoknak és a NATO-nak is. Oroszország ezzel bizonyította, hogy ha fegyveres konfliktusra kerülne sor, nemcsak a frontvonalak közelében, hanem akár az amerikai és európai hátország felett is képes egyetlen gombnyomással megbénítani a műholdas navigációt és a precíziós fegyverek irányítását.
-Mit lehet tenni a fenyegetés ellen?
+Mivel a zavarás forrása egy katonai műholdkonstelláció, a **NATO** beemelte a GPS-védelmet a kollektív védelmi stratégiájába. Az északi és balti tagállamok határai mentén megerősítették a rádióelektronikai felderítést.
-A műholdas zavarás ellen nem létezik egyetlen „csodafegyver”, ezért az EU és a légi közlekedési szektor egy többrétegű védelmi stratégiát alkalmaz.
-A legbiztosabb védelem az, ha nem függünk teljesen az űrből érkező jelektől. Európa-szerte elkezdték modernizálni és újra üzembe helyezni a Loran (Long Range Navigation) rendszer digitális, modern változatát, az eLoran-t. Ez a rendszer nagy teljesítményű, földi rádiótornyok hálózatán alapul. Ennek a  jele az alacsony frekvencia miatt rendkívül erős. Nagyjából milliószor erősebb a földfelszínen, mint a GPS rendkívül gyenge műholdas jele, így egy űrbéli zavaróegység képtelen elnyomni.
+Az amerikai hírszerzés és az [[https://arstechnica.com/space/2026/06/tests-suggest-russian-satellites-can-jam-gps-on-a-continental-scale/|U.S. Space Command]] (//Amerikai Űrparancsnokság//) értékelése szerint ez a tesztsorozat egyértelmű üzenet volt az Egyesült Államoknak és a NATO-nak is. Oroszország ezzel bizonyította, hogy ha fegyveres konfliktusra kerülne sor, nemcsak a frontvonalak közelében, hanem akár az amerikai és európai hátország felett is képes egyetlen gombnyomással megbénítani a műholdas navigációt és a precíziós fegyverek irányítását.
+==== Mit lehet tenni a fenyegetés ellen? ====
+A műholdas zavarás ellen nem létezik egyetlen //„csodafegyver”//, ezért az EU és a légi közlekedési szektor egy többrétegű védelmi stratégiát alkalmaz.
+[{{ :passport:oroszok_a_gnss_ellen_03.png |A GNSS jel rendkívül gyenge, nem nehéz zavarni; kép: Vertiasium}}]
+A legbiztosabb védelem az, ha nem függünk teljesen az űrből érkező jelektől. Európa-szerte elkezdték modernizálni és újra üzembe helyezni a **Loran** (//Long Range Navigation//) rendszer digitális, modern változatát, az **eLoran**-t.
+Ez a rendszer nagy teljesítményű földi rádiótornyok hálózatán alapul. Ennek a  jele az alacsony frekvencia miatt rendkívül erős. Nagyjából milliószor erősebb a földfelszínen, mint a GPS rendkívül gyenge műholdas jele, így egy űrbéli zavaróegység képtelen elnyomni.
 Érdekesség, hogy Dél-Korea és Kína már korábban kiépítette a saját eLoran hálózatát, mivel náluk az észak-koreai földi GPS-zavarások mindennapos problémát jelentenek.
-Miután az orosz hibrid fenyegetés felerősödött, az Egyesült Királyság, Norvégia és több észak-európai ország is elkezdte újjáépíteni és bekapcsolni az eLoran állomásait a kritikus kikötők és hajózási útvonalak védelmében.
-A modern utasszállító repülőgépek már most sem csak a GNSS-re hagyatkoznak. Lézergyűrűs pörgettyűk (giroszkópok) és gyorsulásmérők segítségével a gép számítógépe a felszállás pillanatától kezdve pontosan tudja, milyen irányba és milyen sebességgel halad. Ez egy teljesen zárt rendszer; nem fogad külső rádiójeleket, így immunis mindenfajta külső zavarásra vagy hamisításra. (Hátránya, hogy többórás repülés alatt minimálisan felhalmozódhat benne pozíciós hiba).
+Miután az orosz hibrid fenyegetés felerősödött, az Egyesült Királyság, Norvégia és több észak-európai ország is elkezdte újjáépíteni és bekapcsolni az eLoran-állomásait a kritikus kikötők és hajózási útvonalak védelmében.
-A repülőterek környezetében az EU fenntartja és fejleszti a hagyományos, földi telepítésű rádió-navigációs hálózatokat (DME - távolságmérő berendezés, VOR - körsugárzó irányadó). Ha a GPS teljesen elvész, a pilóták ezen földi adók segítségével centiméteres pontossággal képesek leszállni.
-Az eLoran (enhanced Loran)
+A modern utasszállító repülőgépek már most sem csak a GNSS-re hagyatkoznak. Gyűrűlézer-giroszkópok (**RLG** – //Ring Laser Gyroscope//) és gyorsulásmérők segítségével a gép számítógépe a felszállás pillanatától kezdve pontosan tudja, milyen irányba és milyen sebességgel halad. Ez egy teljesen zárt rendszer; nem fogad külső rádiójeleket, így immunis mindenfajta külső zavarásra vagy hamisításra. (Hátránya, hogy többórás repülés alatt minimálisan felhalmozódhat benne pozíciós hiba.)
-An eLoran (enhanced Loran) egy nagy hatótávolságú, kizárólag földi telepítésű rádió-navigációs rendszer, amelyet a műholdas GPS és Galileo hálózatok legfőbb biztonsági tartalékaként hoztak létre.
+A repülőterek környezetében az EU fenntartja és fejleszti a hagyományos, földi telepítésű rádió-navigációs hálózatokat (**DME** - //távolságmérő berendezés//, **VOR** - //körsugárzó irányadó//). Ha a GPS teljesen elvész, a pilóták ezen földi adók segítségével centiméteres pontossággal képesek leszállni.
+==== Az eLoran (enhanced Loran) ====
+Az eLoran (**enhanced Loran**) egy nagy hatótávolságú, kizárólag földi telepítésű rádió-navigációs rendszer, amelyet a műholdas GPS- és Galileo-hálózatok legfőbb biztonsági tartalékaként hoztak létre.
 Ez a technológia a II. világháború idején kifejlesztett, majd a 2000-es években a GPS miatt háttérbe szorult analóg LORAN-C rendszer teljesen digitális, modernizált változata.
-A rendszer nem az űrből, hanem a földfelszínre épített, gigantikus méretű rádióantennákból sugározza a rendkívül alacsony frekvenciájú (100 kHz)  jeleket. A vevőegység (példából egy hajó vagy repülőgép) veszi a környező földi tornyok jeleit, és a jelek beérkezési időkülönbségéből pontosan kiszámítja a saját pozícióját, pontosan úgy, mint a GPS, csak földi adókkal. Az eLoran nem váltja fel a GPS-t, de ha a GPS elvész, azonnal átveszi a helyét, mert technikailag szinte elpusztíthatatlan és zavarhatatlan az űrből.
-A meglévő GPS/Galileo chipek fizikailag képtelenek fogni az eLoran jeleit, mivel teljesen más frekvenciasávon (a GPS az 1,2–1,5 GHz-es mikrohullámú sávban, az eLoran pedig a 100 kHz-es hosszúhullámú sávban) működnek.
-A technológia integrációja jelenleg egy kritikus átmeneti fázisban van, ahol a chipek miniatürizálása már sikeres, de a lakossági piacra (okostelefonokba) való belépés még várat magára. Ahhoz, hogy az eLoran eljusson az átlagos okostelefonokba vagy autókba, nem is maga a szilícium chip a fő akadály, hanem az antenna mérete. A GPS hullámhossza rövid (kb. 20 cm), így a telefon sarkában egy apró fémdarab is elég antenna gyanánt. Az eLoran hullámhossza viszont rendkívül hosszú (3000 méter). Hagyományosan ehhez hatalmas ostorantennák kellettek. A brit Roke fejlesztőcég az ESA támogatásával 2024 végén mutatta be az első olyan miniatürizált eLoran antennát (Nav-Sync Pulse), amely mindössze 55 mm-es, és kifejezetten kézi/hordozható eszközökbe tervezték.
-Amint az ESA és a Roke által fejlesztett miniatűr antennák és kombinált chipek tömeggyártása megindul, a prémium kategóriás autók navigációs rendszereibe, majd végül a csúcskategóriás okostelefonokba is bekerülhetnek másodlagos védelmi vonalként.
-Források
-A bejegyzés megírásához a Gemini AI segítségét is igénybe vettem.
-A bejegyzést elsősorban a Vertiasium alábbi videója alapján készítettem (a képeket is innen vettem):
-Something is jamming GPS over Europe. Here's what we found
-https://www.youtube.com/watch?v=tz23G_UXCGA
-GPSWord: Todd Humphreys: Russian satellites a cause of GNSS jamming across Europe - GPS World
-Ars Technica:Tests suggest Russian satellites can jam GPS on a continental scale - Ars Technica
-Gizmodo Russian Satellites Are Jamming GPS Signals, Study Says
+A rendszer nem az űrből, hanem a földfelszínre épített, gigantikus méretű rádióantennákból sugározza a rendkívül alacsony frekvenciájú (100 kHz-es) jeleket. A vevőegység (például egy hajó vagy repülőgép) veszi a környező földi tornyok jeleit, és a jelek beérkezési időkülönbségéből pontosan kiszámítja a saját pozícióját, pontosan úgy, mint a GPS, csak földi adókkal. Az eLoran nem váltja fel a GPS-t, hanem kiegészíti azt; ha a GPS elvész, azonnal átveszi a helyét, mert technikailag szinte elpusztíthatatlan és zavarhatatlan az űrből.
+A meglévő GPS/Galileo chipek sajnos jelenleg még fizikailag képtelenek fogni az eLoran jeleit, mivel teljesen más frekvenciasávon (a GPS az 1,2–1,5 GHz-es mikrohullámú sávban, az eLoran pedig a 100 kHz-es hosszúhullámú sávban) működnek.
+A technológia integrációja jelenleg egy kritikus átmeneti fázisban van, ahol a chipek miniatürizálása már sikeres, de a lakossági piacra (okostelefonokba) való belépés még várat magára. Ahhoz, hogy az eLoran eljusson az átlagos okostelefonokba vagy autókba, nem is maga a szilícium-chip a fő akadály, hanem az antenna mérete.
+A GPS hullámhossza rövid (kb. 20 cm), így a telefon sarkában egy apró fémdarab is elég antenna gyanánt. Az eLoran hullámhossza viszont rendkívül hosszú (3000 méter). Hagyományosan ehhez hatalmas ostorantennák kellettek.
+A brit **Roke** fejlesztőcég az **ESA** támogatásával 2024 végén mutatta be az első olyan miniatürizált eLoran antennát (**Nav-Sync Pulse**), amely mindössze 55 mm-es és kifejezetten kézi/hordozható eszközökbe tervezték.
+Amint az ESA és a Roke által fejlesztett miniatűr antennák és kombinált chipek tömeggyártása megindul, a prémium kategóriás autók navigációs rendszereibe, majd végül a csúcskategóriás okostelefonokba is bekerülhetnek másodlagos védelmi vonalként.
 {{page>passport:utolso_bejegyzesek}}
@@ Sor 67: / Sor 125: @@
 ===== Források =====
+A bejegyzés megírásához a **Gemini AI** segítségét is igénybe vettem.
+A bejegyzést elsősorban a Vertiasium alábbi videója alapján készítettem (a képeket is innen vettem): \\
+YouTube: [[https://www.youtube.com/watch?v=tz23G_UXCGA|Something is jamming GPS over Europe. Here's what we found]] \\
+GPSWord: [[https://www.gpsworld.com/todd-humphreys-russian-satellites-a-cause-of-gnss-jamming-across-europe/|Todd Humphreys: Russian satellites a cause of GNSS jamming across Europe]] \\
+Ars Technica: [[https://arstechnica.com/space/2026/06/tests-suggest-russian-satellites-can-jam-gps-on-a-continental-scale/|Tests suggest Russian satellites can jam GPS on a continental scale]] \\
+Gizmodo: [[https://gizmodo.com/russian-satellites-are-jamming-gps-signals-from-space-study-says-2000769972|Russian Satellites Are Jamming GPS Signals, Study Says]] \\
 ===== Ajánló =====
 Hasonló jellegű bejegyzéseket a **Érdekes történet** tag alatt talál: {{topic>erdekes_toertenet&nodate&nouser}}
-{{tag>2026 érdekes_történet Todd_Humphreys tech oknyomozás Oroszország GPS GNSS Galileo GLONASS BeiDou Európa EU blackout Kosmos_2541 Kosmos_2546 Kosmos_2552 Kosmos_2563 Tundra Golden_Dome Molnyija NATO eLoran enhanced_Loran Nav-Sync_Pulse ESA Roke}}
+{{tag>2026 érdekes_történet Todd_Humphreys tech oknyomozás Oroszország GPS GNSS Galileo GLONASS BeiDou Európa EU blackout Kosmos_2541 Kosmos_2546 Kosmos_2552 Kosmos_2563 Tundra Golden_Dome Molnyija NATO eLoran enhanced_Loran Nav-Sync_Pulse ESA Roke EASA IATA}}
 ~~NOCACHE~~
 Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}