Összehasonlítás

A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:

--- passport:ordognyal [2026/10/07 18:26] – [Káma-1] vamsan
+++ passport:ordognyal [2026/10/07 20:17] (aktuális) – [Ördögnyál] vamsan
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
 ====== Ördögnyál ======
-Ha sikerülne magad rávenned (//de miért? Miért?//) és elutaznál **Baskíriába**, nem messze **Szalavat** városától, az **Iljinka** nevű falu mellett egy furcsa, alacsony dombocskára bukkannál, aminek a közepéből egy gigantikus betondugó emelkedik ki. Ez a pont jelöli a **Káma-1** nevű egykori szovjet projekt helyszínét.
+Ha sikerülne magad rávenned (//de miért? Miért?//) és elutaznál **Baskíriába**, nem messze **Szalavat** városától, az **Iljinka** nevű falu mellett egy furcsa, alacsony (mára már több helyen megsüllyedt) dombocskára bukkannál, aminek a közepéből egy gigantikus betondugó emelkedik ki. Ez a pont jelöli a **Káma-1** (//Объект «Кама-1»//) nevű egykori szovjet projekt helyszínét.
 A beton alatt, több mint 2100 méteres mélységben azonban nem kincsek, hanem a hidegháborús hadiipar legdurvább vegyi hulladékai és a nukleáris kor felelőtlensége rejtőzik. Egy igazi, föld alatti időzített bomba, ami sajnos lassan szivárogni kezdett.
@@ Sor 7: / Sor 7: @@
 ==== 18-as számú Kombinát ====
 Szalavat városában működött (//és ma is működik a Gazprom tulajdonában//) Oroszország egyik legnagyobb vegyipari óriása, a **Szalavatnefteorgsintez** (korábbi nevén **18-as számú Kombinát**). Alapvetően egy hatalmas olajfinomítóról és petrolkémiai gyárról van szó, ami benzint, gázolajat, műanyagokat és műtrágyát állított elő.
+{{ :passport:kama_3.png |A Gazprom Neftekhim Salavat Oroszország egyik legnagyobb petrolkémiai komplexuma}}
+//A Gazprom Neftekhim Salavat Oroszország egyik legnagyobb petrolkémiai komplexuma//
 A gigantikus gyárkomplexum mélyén azonban a hidegháború alatt eldugtak egy szigorúan titkos hadiipari egységet: a **38-as számú üzemegységet** (//цех №38//).
@@ Sor 15: / Sor 18: @@
 Az //aszimmetrikus dimetilhidrazin// (**UDMH**) – vagy ahogy a szovjet hadseregben és a mai napig az orosz űrprogramban hívják: **heptil** (//гептил//) – a hidegháborús hadiipar egyik legfélelmetesebb vegyülete, amit a szovjet hordozórakéták és interkontinentális ballisztikus rakéták hajtóanyagaként alkalmaztak (és napjainkban is alkalmaznak).
-A rakétamérnökök csak „**ördögnyál**ként” (//Devil's venom//) emlegették ezt a hipergol (öngyulladó) üzemanyagot, nem véletlenül:
+A rakétamérnökök csak „**ördögnyál**ként” (//Devil's venom//) emlegették ezt az üzemanyagot, nem véletlenül:
   * **Rendkívül illékony és agresszív:** belélegezve vagy bőrön át is azonnal, drasztikusan mérgez, és roncsolja az idegrendszert, a májat és a vérképző szerveket.
@@ Sor 30: / Sor 33: @@
   * **Nem kriogén:** Szobahőmérsékleten, hűtés nélkül folyékony marad (szemben a -183 °C-os folyékony oxigénnel vagy a -253 °C-os folyékony hidrogénnel).
   * **Kémiai instabilitás az űrben, stabilitás a Földön:** Bár rendkívül reaktív, tiszta állapotban nem érzékeny a fizikai rázkódásra (ütésre). Sokkal magasabb hőmérsékleten bomlik, mint a sima hidrazin, így tartós tárolásra ideális.
+{{ :passport:kama_2.png |Egy földalatti robbantás a Poligonban, 1961. október 11-én}}
+//Egy földalatti robbantás a [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_poligon|Poligonban]], 1961. október 11-én//
 A korai interkontinentális ballisztikus rakéták (mint az **R-7 Szemjorka**, amely a **Szputnyikot** is hordozta) folyékony oxigént használtak. Az oxigén viszont folyamatosan elforrt, a rakétákat csak közvetlenül a kilövés előtt lehetett feltölteni, ami órákig tartott – egy atomháborúban ez felért egy halálos ítélettel.
@@ Sor 43: / Sor 49: @@
 ==== Káma-1 ====
 Amikor ipari mennyiségben állítják elő az UDMH-t, a reakciók végén elképesztő mennyiségű erősen lúgos, mérgező, hidrazin-származékokkal és nitrózaminokkal teli ipari szennyvíz keletkezik.
+{{ :passport:kama_1.png |Káma-1, Фото: ИИ}}
+//Káma-1, Фото: ИИ//
 Az 1960-as és '70-es években mindkét szuperhatalom (az USA a **Project Plowshare**-rel, a Szovjetunió pedig a saját programjával) szentül hitte, hogy az atomenergia nemcsak pusztításra jó, hanem a legolcsóbb és leghatékonyabb építőipari eszköz is.
@@ Sor 58: / Sor 67: @@
 Az elmélet papíron működött. 1974. július 8-án a gomb megnyomásakor a föld alatti nukleáris tűzgolyó létrehozott egy 200 ezer köbméteres űrtartalmú kavernát. A mérnökök pezsgőt bontottak: minimális költségből, napok alatt kaptak egy gigantikus föld alatti //„kukát”//, ahová aztán 1983-tól kezdve gond nélkül pumpálhatták le a szigorúan titkos hadiüzem legdurvább mérgeit.
-Az ötlet kiötlői azt hitték, hogy ami 2 kilométer mélyen van, az ott is marad.  Egyetlen dologgal nem számoltak: a nukleáris robbantás nemcsak megolvasztotta a közvetlen környezetét, hanem a lökéshullámaival szétrepesztette, instabillá tette a környező felsőbb geológiai rétegeket is. Az időzített bomba órája ekkor indult el, hiszen a hidrológiai nyomás évtizedekkel később pont ezeken a mikrorepedéseken keresztül kezdte el felfelé préselni a halálos koktélt a talajvíz irányába.
+{{url>https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m17!1m12!1m3!1d3818.9154069144024!2d55.6368437442004!3d53.409744427451024!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!3m2!1m1!2zNTPCsDI0JzM0LjkiTiA1NcKwMzgnMTkuMyJF!5e1!3m2!1shu!2sde!4v1791391584220!5m2!1shu!2sde" width="800" height="600" style="border:0;" allowfullscreen="" loading="lazy" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin>}}
+Az Káma-1 (//Объект «Кама-1»//) "építői" azt hitték, hogy ami 2 kilométer mélyen van, az ott is marad. Egyetlen dologgal nem számoltak: a nukleáris robbantás nemcsak megolvasztotta a közvetlen környezetét, hanem a lökéshullámaival szétrepesztette, instabillá tette a környező felsőbb geológiai rétegeket is. Az időzített bomba órája ekkor indult el, hiszen a hidrológiai nyomás évtizedekkel később pont ezeken a mikrorepedéseken keresztül kezdte el felfelé préselni a halálos koktélt a talajvíz irányába.
 Ráadásul, bár a hő a kőzet egy részét üvegszerű salakká olvasztotta (ami elméletileg magába zárja a sugárzást), a robbanás helyszínén hatalmas mennyiségű hasadási termék (például **cézium-137**, **stroncium-90**) és elégetlen nukleáris üzemanyagmaradvány maradt a porban és a törmelékben.
@@ Sor 70: / Sor 81: @@
 ==== Miért nem tűnik el az UDMH a talajból? ====
-Ami igazán veszélyessé teszi az UDMH talajszennyezést, az a bomlási folyamata. A talajban lévő oxigén és mikroorganizmusok hatására az UDMH átalakul. A gond az, hogy a bomlástermékei – mint a NDMA (N-nitrosodimetil-amin) – még az eredeti vegyületnél is stabilabbak, mobilisabbak a vízben és brutálisan rákkeltőek. A kazah kutatók megfigyelték, hogy a heptillel szennyezett sztyeppéken a talaj mikroorganizmus-flórája teljesen összeomlik: a hasznos baktériumok elpusztulnak, a talaj gyakorlatilag sterillé, halottá válik, és csak a mérgező vegyületeket jól tűrő mikroszkopikus gombák szaporodnak el.
+Ami igazán veszélyessé teszi az UDMH talajszennyezést, az a bomlási folyamata. A talajban lévő oxigén és mikroorganizmusok hatására az UDMH átalakul. A gond az, hogy a bomlástermékei – mint a **NDMA** (//N-nitrosodimetil-amin//) – még az eredeti vegyületnél is stabilabbak, mobilisabbak a vízben és brutálisan rákkeltőek. A kazah kutatók megfigyelték, hogy a heptillel szennyezett sztyeppéken a talaj mikroorganizmus-flórája teljesen összeomlik: a hasznos baktériumok elpusztulnak, a talaj gyakorlatilag sterillé, halottá válik, és csak a mérgező vegyületeket jól tűrő mikroszkopikus gombák szaporodnak el.
 ==== Az UDMH napjainkban ====
@@ Sor 77: / Sor 88: @@
 A hírhedt orosz Proton rakéták mindhárom fokozatukban tisztán //UDMH/Dinitrogén-tetroxid// keveréket használnak. Bár az oroszok már megkezdték a Proton kivezetését – és a tervek szerint a kerozin-folyékony oxigén meghajtású Angara A5 váltja fel –, a Proton-M még aktív, legutóbb például 2026 februárjában is sikeresen indítottak vele műholdakat a Bajkonuri űrrepülőtérről.
-Az orosz nukleáris elrettentő erő magját képező silóalapú óriásrakéták (mint az RS-28 Szarmat) üzemanyagaként a mai napig UDMH-t használnak, mivel ez az anyag akár évtizedekig eláll a föld alatti tartályokban anélkül, hogy elpárologna vagy lebomlana.
+Az orosz nukleáris elrettentő erő magját képező silóalapú óriásrakéták (mint az **RS-28 Szarmat**) üzemanyagaként a mai napig UDMH-t használnak, mivel ez az anyag akár évtizedekig eláll a föld alatti tartályokban anélkül, hogy elpárologna vagy lebomlana.
-Jelenleg Kína a világ legnagyobb UDMH-fogyasztója a polgári és katonai célú indítások terén. A kínai műholdindítások és az űrállomás-ellátó missziók jelentős részét még mindig a régebbi **Long March** 2, 3 és 4 rakétasorozatok végzik, amelyek szintén UDMH-val működnek.
+{{ :passport:kama_4.png |RS-28 Szarmat}}
+//RS-28 Szarmat//
+Jelenleg Kína a világ legnagyobb UDMH-fogyasztója a polgári és katonai célú indítások terén. A kínai műholdindítások és az űrállomás-ellátó missziók jelentős részét még mindig a régebbi **Long March** (//Nagy Menetelés//) 2, 3 és 4 rakétasorozatok végzik, amelyek szintén UDMH-val működnek.
 Bár Kína gőzerővel fejleszti az újgenerációs, környezetbarát (kerozinos és hidrogénes) rakétáit (Long March 5, 6, 7, 8, 10, 12), a hirtelen megnövekedett indítási igények miatt a régi, mérgező üzemanyagú flottát is kénytelenek maximális fordulatszámon pörgetni.
@@ Sor 92: / Sor 106: @@
 A Starlink műholdakat pályára állító Falcon 9 hordozórakéta Merlin hajtóművei környezetbarát RP-1-es **rakéta-kerozint** és **folyékony oxigént (LOX)** égetnek el. A még nagyobb, tesztelés alatt álló Starship pedig **folyékony metánt (LNG)** és **folyékony oxigént** használ.
-A 20. századi nukleáris gőg és a hidegháborús fegyverkezési verseny olyan ökológiai sebeket ejtett a bolygónkon, amelyek a mai napig kísértenek bennünket. A szárazföldi atomprogramok legsötétebb örökségét mutatja be a kazahsztáni kísérleti telep, [[passport:a_poligon|A Poligon]], a hírhedt plutóniumgyár, a [[passport:majak|Majak]], valamint a valaha felrobbantott legnagyobb bombák jéghideg otthona, [[passport:novaja_zemlja|Novaja Zemlja]] története. Az emberi felelőtlenség hatásai a szárazföldről – [[passport:csernobil_arnyeka|Csernobil árnyéka]] mögül – egészen a mélytengerekig gyűrűztek, ahol egy süllyedő atom-tengeralattjáró, [[passport:a_komszomolec_tortenete|A Komszomolec története]] hagyott hátra máig ketyegő bombát, miközben a lakatlan északi partvidékeken [[passport:az_elhagyott_szovjet_nuklearis_vilagitotornyok|Az elhagyott szovjet nukleáris világítótornyok]] jelentenek néma, elfeledett veszélyt. Ez a technológiai fásultság nem ismert határokat: a radioaktív hulladék a világűrből is ránk szakadt a [[passport:kozmosz954|Kozmosz–954]] műhold képében, miközben a tengerentúlon, az óceán hullámai által ostromolt csendes-óceáni [[passport:a_kaktusz-kupola|A Kaktusz-kupola]] emlékeztet arra, hogy a nukleáris múltat sosem lehet végleg eltemetni.
+==== Hasonló bejegyzések, itt, a bolyongo.blogon ====
+A 20. századi nukleáris gőg és a hidegháborús fegyverkezési verseny olyan ökológiai sebeket ejtett a bolygónkon, amelyek a mai napig kísértenek bennünket. A szárazföldi atomprogramok legsötétebb örökségét mutatja be a kazahsztáni kísérleti telep, [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_poligon|A Poligon]], a hírhedt plutóniumgyár, a [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:majak|Majak]], valamint a valaha felrobbantott legnagyobb bombák jéghideg otthona, [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:novaja_zemlja|Novaja Zemlja]] története.
+Az emberi felelőtlenség hatásai a szárazföldről – [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:csernobil_arnyeka|Csernobil árnyéka]] mögül – egészen a mélytengerekig gyűrűztek, ahol egy süllyedő atom-tengeralattjáró, [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_komszomolec_tortenete|A Komszomolec története]] hagyott hátra máig ketyegő bombát, miközben a lakatlan északi partvidékeken [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:az_elhagyott_szovjet_nuklearis_vilagitotornyok|Az elhagyott szovjet nukleáris világítótornyok]] jelentenek néma, elfeledett veszélyt.
+Ez a technológiai fásultság nem ismert határokat: a radioaktív hulladék a világűrből is ránk szakadt a [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:kozmosz954|Kozmosz–954]] műhold képében, miközben a tengerentúlon, az óceán hullámai által ostromolt csendes-óceáni [[https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_kaktusz-kupola|A Kaktusz-kupola]] emlékeztet arra, hogy a nukleáris múltat sosem lehet végleg eltemetni.
+{{page>passport:utolso_bejegyzesek}}
+{{page>passport:lablec}}
+==== Források és ajánlott irodalom ====
+  * [[https://en.wikipedia.org/wiki/1974_Soviet_nuclear_tests|Wikipedia: 1974 Soviet nuclear tests (The official parameters of Kama-1)]]
+  * [[https://en.wikipedia.org/wiki/Unsymmetrical_dimethylhydrazine|Wikipedia: Unsymmetrical dimethylhydrazine (The chemistry of Heptyl fuel)]]
+  * [[https://en.wikipedia.org/wiki/Devil%27s_venom|Wikipedia: Devil's venom (Hypergolic rocket propellants)]]
+  * [[https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%98%D1%81%D1%82%D0%BE%D1%80%D0%B8%D1%8F_%D0%A1%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D0%B2%D0%B0%D1%82%D0%B0|Wikipedia: История Салавата (The legal disputes over the Kama-1 deep well disposal)]]
+  * [[https://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc677673/|UNT Digital Library: The Soviet Program for Peaceful Uses of Nuclear Explosions (Detailed industrial injection data)]]
+  * [[https://nih.gov|PubMed / National Library of Medicine: Unsymmetrical dimethylhydrazine transformation products and environmental toxicity]]
+  * [[https://sciencedirect.com|ScienceDirect: Environmental impact of high-performance liquid propellants and safe conversion methods]]
+{{tag>Baskíria Szalavat Iljinka Káma-1 Кама-1 Szalavatnefteorgsintez 18-as_számú_Kombinát цех_№38 UDMH aszimmetrikus_dimetilhidrazin ördögnyál Devil's_venom hipergol hypergolic R-7 Szputnyik ISS Mir Proton R-36M2 Vojevoda Nedelin nukleáris nukleáris_bomba cézium-137 stroncium-90 Ukrajna Fehéroroszország Kazahsztán Oroszország Szovjetunio NDMA Long_March MMH SpaceX történelem érdekes_történet elhagyatott 2026 1974 a_szovjet_imperium_romjain hidegháború tech világjáró}}
+~~NOCACHE~~
+Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}