Összehasonlítás

A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:

--- passport:laws [2026/07/31 17:55] – [Skynet-paradoxon] vamsan
+++ passport:laws [2026/07/31 18:42] (aktuális) – vamsan
@@ Sor 6: / Sor 6: @@
 Nemrég utaltam a blogon a **LAWS** (//Lethal Autonomous Weapons Systems//), vagyis a halálos autonóm fegyverrendszerek fogalmára, abban a bejegyzésben, ahol arról írtam, hogy  [[half_hour|az Ukrajnába érkező megszálló orosz katonák átlagos túlélési ideje a frontvonalon mindössze 20-30 perc]].
-Ha meg akarjuk érteni, miért tart ma a haditechnika és a mesterséges intelligencia pontosan ott, ahol, fel kell adnunk az asimovi idealizmust. Helyette William Gibson sötét, de sokkal reálisabb cyberpunk víziói felé kell fordulnunk, mert Gibson sokkal jobban ismerte az emberi alaptermészetet.
+Ha meg akarjuk érteni, miért tart ma a haditechnika és a mesterséges intelligencia pontosan ott, ahol, fel kell adnunk az asimovi idealizmust. Helyette **William Gibson** sötét, de sokkal reálisabb cyberpunk víziói felé kell fordulnunk, mert Gibson sokkal jobban ismerte az emberi alaptermészetet.
 {{ :passport:laws_1.png |LAWS}}
@@ Sor 39: / Sor 39: @@
 ==== Gibson realizmusa ====
-Ahol Asimov tiszta laboratóriumokat és logikus robotokat látott, ott **William Gibson** meglátta a húst, a vért, a neonfényben úszó mocskot és a gátlástalan kapitalizmust. Gibson teljes életműve – a Sprawl-trilógiától (**Neuromancer**,** Count Zero**, **Mona Lisa Overdrive**) a Híd-trilógiáig – szisztematikusan tagadja és írja felül az asimovi idealizmust.
+Ahol Asimov tiszta laboratóriumokat és logikus robotokat látott, ott **William Gibson** meglátta a húst, a vért, a neonfényben úszó mocskot és a gátlástalan kapitalizmust. Gibson teljes életműve – a Sprawl-trilógiától (**Neuromancer**,**Count Zero**, **Mona Lisa Overdrive**) a Híd-trilógiáig – szisztematikusan tagadja és írja felül az asimovi idealizmust.
 Gibson zsenialitása abban rejlett, hogy megértette az emberi alaptermészetet. Tudta, hogy ha az emberiség kezébe adunk egy istenszerű technológiát (mint az **MI**), az ember nem egy morális védőpajzsot fog belőle kovácsolni, hanem fegyvert. A Gibson-univerzumban a technológia nem jobbá teszi az embert, hanem felerősíti annak minden hibáját.
@@ Sor 102: / Sor 102: @@
 ==== Skynet-paradoxon ====
-Az emberiség válaszút előtt áll – lehetne így, meglehetősen közhelyesen folytatni a bejegyzést, de ez nem így van. Az emberiség helyett  a nagyhatalmak és nagyhatalmú cégek a LAWS-ra szavaztak. Senki sem mer leállni, mert félnek, hogy a riválisuk egy még kíméletlenebb algoritmust fejleszt ki.
+//Az emberiség válaszút előtt áll// – lehetne így, meglehetősen közhelyesen folytatni a bejegyzést, de ez nem így van. Az emberiség helyett a nagyhatalmak és nagyhatalmú cégek a LAWS-ra szavaztak. Senki sem mer leállni, mert fél, hogy a riválisuk egy még kíméletlenebb algoritmust fejleszt ki, és fél, hogy profitot veszítenek.
 Asimov három törvénye ma már csak egy letűnt, optimista kor naiv emléke. Gibson sötét, pragmatikus jelenében élünk, és ez a világ közelebb van a Terminator **Skynet**-féle disztópiájához, mint azt be mernénk vallani magunknak.