Összehasonlítás

A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:

--- passport:hadsereg_romokbol [2026/08/20 19:32] – létrehozva - külső szerkesztés 127.0.0.1
+++ passport:hadsereg_romokbol [2026/08/20 19:32] (aktuális) – külső szerkesztés (Ismeretlen dátum) 127.0.0.1
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
+====== Hadsereg romokból ======
+Minden újrakezdés nehéz, és ez a megállapítás fokozottan igaz volt, amikor a rettenetes történelmi közelmúlttal rendelkező Németország ismét hadserege felépítésébe kezdett. Egyfelől szükségszerű volt, hogy egy modern államnak rendelkeznie kell megfelelő eszközökkel, hogy integritását megvédje.
+Másfelől viszont szakítania kellett sötét múltjával, valamilyen (jelentős) szinten megtagadva azt. A két követelmény egymással szembement, hiszen a modern Németország egy korszerű és jól felszerelt hadsereget követelt meg, míg a világ többi része -- nyilván jó okkal -- elrettent az efféle törekvésektől, főleg nagyjából tíz évvel a második világháborút lezáró paktumok után.
+{{ passport:u2540_2.png |Az U-2540 a bremerhaveni Múzeumkikötőben, kép forrása: Wikipedia}}
+Az akkor még [[passport:a_falon_at|fal]]lal nem, de egyébként két részre osztott ország keleti részében ez a kérdés sok morális hullámot nem vetett; a szovjetek odatelepítették a vörös hadsereget, és annyi. Pont erre, a nagyon is konkrét fenyegetésre válaszul a nyugat-németek sem halogathatták tovább a döntést, a hadseregüket újra kellett szervezni.
+Az új **Bundeswehr** első 101 önkéntesét **1955. november 12**-én nevezték ki. Az alapítás ünnepsége persze meglehetősen visszafogott volt, az újonnan kinevezett katonák közül csak néhány ölthetett egyenruhát, a többiek fekete zakóikban esküdtek fel az NSZK-ra.
+Ennek nyilván elsősorban szimbolikus jelentősége volt elsősorban -- mint oly sok mindennek azóta is a nyugatnémet hadsereg kapcsán -- de az is közrejátszott ebben, hogy még nem is állt elegendő egyenruha az új szervezet rendelkezésére. És még csak a ruháknál tartottak, az egyéb felszereléseket még nem is igazán vették számba -- ámbár ismerek olyan sereget (voltam ott sorkatona) -- ami a ruházkodásnál nem is igazán lépett tovább.
+{{ passport:u2540_4.png |A Bundeswehr megalakítása, fotó: welt.de}}
+A Wehrmacht megadását követően **1945. május 8**-án a szövetségesek létrehozták a három zónát Németországban, és ugyanazzal a mozdulattal demilitarizálták is azokat. Mivel a német fegyvergyárakat is leépítették (illetve elhordták), így az újonnan alakult szervezetnek külföldről kellett fegyvereket vásárolnia, illetve nemegyszer visszavásárolnia a korábban odakerült eszközöket.
+Ilyen volt például a Wehrmacht egyik legelterjedtebb könnyű géppuskája, az **MG 42** (Maschinengewehr 42) is, melyből a második világháború időszakában 400.000 készült. A német leszerelés után a szövetségesek gyorsan feltöltötték a készleteiket a megmaradt fegyverekből, így az MG-kből is.
+Ezeket például a franciák meglehetősen hatékonyan vették be az indokínai gyarmati háborúikban, a németek is jórészt tőlük, illetve a norvégoktól szerezték be (vissza) a fegyverek nagy részét.
+A harckocsik esetén is nyilván szó sem lehetett a rossz emlékű világháborús eszközökről (például a tigrisről), így a Bonn-nak jól jött az amerikaiak 1955-ös haderő-reformja, melynek során az új M--48-as Patton-t vezették hadrendbe, így a régebbi, **M--47**-es modellből szerelkezett fel a Bundeswehr.
+Az egyik legkritikusabb fegyvernem az új Bundeswehr számára a tengeralattjáró volt. A második világháború talán leghírhedtebb flottáját a **Kriegsmarine** állította ki, így aztán az új német tengeralattjárók kapcsán merült fel a legtöbb kétség. A szövetségesek ezt a problémát úgy oldották meg, hogy egyszerűen nem adtak tengeralattjárót a németeknek, és abból indultak ki, hogy nekik a háború után úgy sem maradt egy sem.
+Tévedtek.
+===== Az U–2540 =====
+Az U--2540 tengeralattjáró a második világháború legvégén került megépítésre, és az addigi gyakorlati tapasztalatok alapján egészen új konstrukció volt a korábbi típusokhoz képest. A hajó a dízel-elektromos hajtását kritikus helyzetekben egy **Walter-turbina** váltotta ki.
+{{ passport:u2540_1.png |Az U-2540 sémája, fotó: Múzeumkikötő}}
+A hajó-osztály új konstrukciójának és újszerű hajtásának köszönhetően a szövetségeseknek rendesen meggyűlt a bajuk ezekkel a hajókkal. Valódi bevetésen nem is vett részt, mivel a háború végén állandósult üzemanyaghiány a tengeralattjáró-flottát sújtotta leginkább.
+Végül az U--2540 1945. május 3-án (öt nappal a háború vége előtt) a saját személyzete süllyesztette el Flensburg közelében.
+> **A Walter-turbina működése** Az eljárást 1936-ban fejlesztették ki, kifejezetten tengeralattjárók számára. A berendezés egy reaktorból, égőkamrából, szeparátorból és gőzturbinából áll -- nem egy egyszerű konstrukció. Az elsődleges üzemanyag hidrogén-peroxid először a reaktorba kerül, ahol reagálva a porózus szerkezetű kálium-permanganát vagy mangán-dioxid (mangán (IV)-oxid) katalizátorral magas hőmérsékletű (550-600 °C-os) vízgőz és oxigén keletkezik belőle. Az égéskamrában ebbe az elegybe kerül beporlasztásra a másodlagos üzemanyag -- többnyire dízel -- és kerül elégetésre. Az égéstérbe további vizet is porlasztanak, így az ott létrejövő 2000 fokon az egész elegy forró gőzzé alakul, ami a turbinára kerül. A gőztermelés volumene egy ilyen berendezéssel 35-40 t/h, ami egy 5,5 MW-os (7500 LE) (villamos) kimenő-teljesítmény elérésére is elegendő lehet. A szeparátorban a turbinalapátok kavitációjának megelőzésére szolgáló ciklon-leválasztók találhatók, amik a nem gőznemű komponenseket választják le a turbinára menő gőzről.
+**1957-ben** a hamburgi tengerimentő-egységek (gyakorlatilag titokban) a tengeralattjárót kiemelték a tengerfenékről, és kiel-i Howaldtswerke hajójavító műhelybe vontatták. A hajót -- meg nem erősített szóbeszéd szerint -- a legénysége még az elsüllyesztése előtt //„előkészítette”// és egy homokpadra //„fektették le”// viszonylag sekély vízbe, így a helyreállítása sem tartott sokáig.
+{{ passport:u2540_3.png |Az U-2540 kiemelése, fotó: submerged.co.uk}}
+A tengeralattjáró dízelmotorját kicserélték, és két,12 hengeres (MTU dízel-) motorral helyettesítették, a Walter-turbináját felújították, és a hajó fedélzeti rendszereit is modernizálták. A hajót 1958-ban **Wilhelm Bauer** néven a **Bundesmarine** (A Bundeswehr tengerészete, ami szintén újonnan alakult) kötelékébe sorozták be a (U-Boot-Klasse) **206 sorozat** kísérleti egységeként. A hajót ezek után hivatalosan kiképzőhajóként és a további fejlesztésekhez kísérleti hajóként alkalmazták.
+-ban egy rombolóval való ütközését követően kisorozták. A hajó napjainkban kiállítási tárgyként a [[https://www.u-boot-wilhelm-bauer.de/de/|bremerhaveni Múzeumkikötő]]ben látogatható.
+{{page>passport:lablec}}
+===== Források =====
+thevintagenews.com: [[https://www.thevintagenews.com/2017/05/30/the-cutting-edge-u-boat-was-scuttled-in-1945-was-raised-in-1957-returned-to-service/|The cutting edge U-boat was scuttled in 1945 was raised in 1957 & returned to service]]\\ Wikipedia: [[https://de.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Bauer_(Schiff,_1945)|Wilhelm Bauer (Schiff, 1945)]]\\ Wikipedia: [[https://hu.wikipedia.org/wiki/M48_Patton|M48 Patton]]\\ Welt.de: [[https://www.welt.de/geschichte/article148751699/Mit-diesem-Waffen-Schrott-startete-die-Bundeswehr.html|Mit diesem Waffen-Schrott startete die Bundeswehr]]\\ Wikipedia: [[https://de.wikipedia.org/wiki/Walter-Antrieb|Walter-Antrieb]]\\
+{{tag>történelem német múzeum elveszett hajózás tengeralattjáró érdekes_történet átépítés hidegháború 2018 Németország Bundeswehr Bundesmarine Kriegsmarine Bremerhaven MG_42 M-47_Patton U–2540 Flensburg Walter-turbina Wilhelm_Bauer}}
+~~NOCACHE~~
+Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}