Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


passport:bambuszgyuru_es_vasgolyo

Összehasonlítás

A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:

Összehasonlító nézet hivatkozása

passport:bambuszgyuru_es_vasgolyo [2026/08/03 22:22] – létrehozva - külső szerkesztés 127.0.0.1passport:bambuszgyuru_es_vasgolyo [2026/08/03 22:22] (aktuális) – külső szerkesztés (Ismeretlen dátum) 127.0.0.1
Sor 1: Sor 1:
 +====== Bambuszgyűrű és vasgolyó ======
  
 +{{ passport:token_01.png |A token átadása, fotó: Shashanka Nanda}}
 +
 +A **token** a számítástechnikában, kommunikációtechnikában nem ismeretlen fogalom. Ha van egy hálózatunk, amire több gép van egyszerre felfűzve, és mindegyik dumálni akar a többiekkel, az úgynevezett token-ring egy bevett megoldás.
 +
 +Egy jelsort küldözgetnek a hálózat tagjai egymásnak, és amelyik egység ez éppen birtokolja, az lehet a //„főnök”//, azaz kérdezhet a többiektől vagy üzenhet nekik. Amennyiben végzett a kommunikációjával vagy letelt a neki szabott idő, a jelsort tovább kell küldenie, hogy a következő egység tehesse meg ugyanezt. A megoldás a kommunikációtechnológiában háttérbe szorult az //ethernet// térnyerésének //„köszönhetően”//, de köszöni, jól van és sok helyen alkalmazzák.
 +
 +Az elv persze már születésekor sem volt új keletű, több, mint száz éve felfedezte magának például a vasút. Az egyvágányos vasúti szakaszok legfenyegetőbb réme a szembemenetel, amikor két vonat ugyanazon a vágányon egymással szembe száguld. Még napjainkban is csúnya és tragikus balesetek okozója az ilyen szakaszokon a figyelmetlenség vagy nemtörődömség, mint például nemrég az Bajorországban is történt.
 +
 +Az ilyen vasúti szakaszokon mindig is keresték azt a megoldást, amivel az emberi figyelmetlenséget a leginkább a háttérbe lehet szorítani, és így találták meg a **token**t. A token egy olyan tárgy (lehet golyó, tárcsa vagy bot), amire fel van írja a vasúti szakasz neve vagy kódja, és a vonatvezető csak ennek a fétisnek a birtokában vezetheti be vonatát az adott szakaszra.
 +
 +{{ passport:token_02.png |Neale's ball token készülékek a pakisztáni Peho Kunri állomáson, fotó: Agha Waseem Ahmed, 2007}}
 +
 +Ezzel egyfelől megoldódik a probléma, ugyanis egy golyóval tényleg csak egy vonat tartózkodhat az adott szakaszon, de rögtön indukálódik pár új kérdés is. Ha a mozdonyvezető a szakasz másik végén leadja a golyót, akkor egy vonatot ki kell várni szemből (hogy az visszahozza a golyót), hogy a következő vonat is beléphessen ismét ebből az irányból az immár üres szakaszra. Az élet azért cifrább, mint a faék egyszerűségű analógiák. Nos, emiatt (is) faragni kellett a technikán.
 +
 +A nagyszámú, továbbfejlesztett megoldások egyike a //„Neale's Ball Token”// rendszer volt, mely egyszerűségének köszönhetően gyorsan elterjedt az egykori koronagyarmatokon, így Indiában, Pakisztánban, Thaiföldön és Malajziában is (Ok, Thaiföld nem volt angol gyarmat, de a birodalomnak jelentős befolyása volt annak fejlődésére).
 +
 +Ez a rendszer már egy távíróvezetéket is igényelt az érintett állomások között. Minden ilyen állomásra egy elég masszív, trezorszerű készülék lett telepítve, aminek a működését a lenti film szemlélteti.
 +
 +{{ youtube>wRiHKCPBd4Q?large }}
 +\\
 +\\
 +Amikor a vonat a fémgolyóval (vagy tárcsával, vagy bármi ilyesmivel) a túlsó állomáshoz ér, és ott leadja a szakasz tokenjét, és onnan éppen nem akarnak egy szembevonatot meneszteni, akkor ott feltárcsázzák a saját trezorjukat, ami így átjelez az állomásbeli társának, és az kiadhat egy újabb golyót is -- magyarul ismét csak egy golyót lehet a szakaszra kinyerni, de akár többet is egymás után egy készülékből.
 +
 +Jobb szórakozás, mit a blackjack. A készülékeket általában a vasúti vonalak építésével együtt telepítették az egyvágányos szakaszokra, azaz sok helyen még mindig az eredeti biztosítóberendezések vannak üzemben -- 60, 80 vagy száz éve.
 +
 +Persze a technológiának egy neuralgikus pontja a token átadása és átvétele. Az adott állomáson megálló vonatokkal persze semmi baj nincs; //„köszönöm, tessék, mehetsz”//. De az ott átsuhanó gyorsvonatok vagy tehervonatok esetén nem kis rutint igényel a golyó (vagy akármi) cseréje.
 +
 +Ilyenkor jellemzően a peronon két ember várja a vonatot. Az első elkapja a mozdonyból lenyújtott vesszőgyűrűt, amire az elhagyott szakasz golyója van erősítve, a második pedig feladja a mozdonyba a következő szakasz gyűrűjét. Sok esetben az embereket egyszerű fémoszlopokkal helyettesítik, amikre a gyűrűket fel kell akasztani, és ahonnan azokat el lehet venni. Persze mindezt egy száguldó vonatról, amint ezt a lenti felvétel is szemlélteti.
 +
 +{{ youtube>mrb0sbwJkts?large }}
 +\\
 +\\
 +A gyűrűt, amire a golyót rögzítik, egyébként általában bambuszból fonják. Ha a csere zökkenőmentesen lezajlik, a földi személyzet piros zászlót lenget efölötti örömében, a mozdonyvezetőnek pedig rövid kürtjelet kell adnia és a fedélzeti jegyzőkönyvbe vezetnie kell a token számát és a csere időpontját.
 +
 +Ha nem jön össze a csere, mert mondjuk a mozdonyon serénykedő elkapónak rossz napja van és nem jön össze a manőver, nos, akkor marad a visszafutás lehetősége, mint a lenti felvételen (0:45-től), mert ugye a szakaszra a token nélkül a vonat nem léphet be.
 +
 +{{ youtube>kPh_Q93BYzo?large }}
 +\\
 +\\
 +Aki még élőben akarja a helyszínen megélni a vasgolyós rendszer működését, igyekeznie kell, mert habár Indiában kissé lassan haladnak a vasúti feljesztésekkel, azért ez a kissé elavult rendszer kezd kikopni ott is a mindennapok rutinjából. Ebben a [[http://www.thehindu.com/news/cities/Thiruvananthapuram/Ball-token-instrument-chugs-into-past/article14382405.ece|cikk]]ben például Palakkad államban búcsúznak könnyes szemekkel a rendszertől, melyet ott 2016-ban számoltak fel. Azért úgy tudom, hogy van még pár vasúti üzem, és nem csak Indiában, hanem a többi volt koronagyarmatokon is, ahol Neale fejlesztése még a köz javát és a közlekedés biztonságát szolgálja. Vagy mondjuk Írországban.\\ \\ Egyébként ha éppen Indiába veti a sorsa, és vonatokat fotózni támadna kedve, ne feledje, ez Indiában alapvetően tilos! Amennyiben pályaudvaron, tolatás közben vagy a járműszínben próbál vonatot fényképezni, ezzel akár börtönbüntetést is kockáztat ([[http://indianexpress.com/article/lifestyle/art-and-culture/ive-been-working-on-the-railroad/|forrás]])
 +
 +S Shanker helyi vonatfotós szerint az ottani fényképezés alapszabálya, hogy kerülni kell a találkozást a vasúti rendőrséggel, az RPF-fel //„az RPF a vasúti fotós legnagyobb ellensége”//.
 +
 +Ha tetszettek Önnek a beágyazott filmek, sokkal több ilyen, igazán látványos filmet is találhat a Youtube-on, ha például a keresőbe [[https://www.youtube.com/results?search_query=train+token|beírja]] a „train token” szavakat.
 +
 +{{page>passport:lablec}}
 +
 +==== Források ====
 +
 +Wikipedia: [[https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Drorsz%C3%A1g_vas%C3%BAti_k%C3%B6zleked%C3%A9se|Írország vasúti közlekedése]]\\ irfca.org: [[http://www.irfca.org/faq/faq-signal4_b.html|Train working systems – II Block & Non-block working]]\\ signalbox.org: [[https://signalbox.org/overseas/india/singleline.htm|INDIAN RAILWAYS SINGLE LINE INSTRUMENTS]]
 +
 +{{tag>tech vasút 2017 token India Pakisztán Thaiföld Malajzia koronagyarmat Anglia bambusz bambuszgyűrű vasgolyó Palakkad RPF fényképezni_tilos vonatbefolyásoló}}
 +
 +~~NOCACHE~~
 +Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}