passport:10_meg_allo_fal_a_berlini_leomlasa_utan
Összehasonlítás
A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:
| passport:10_meg_allo_fal_a_berlini_leomlasa_utan [2026/08/09 11:45] – létrehozva - külső szerkesztés 127.0.0.1 | passport:10_meg_allo_fal_a_berlini_leomlasa_utan [2026/08/09 11:45] (aktuális) – külső szerkesztés (Ismeretlen dátum) 127.0.0.1 | ||
|---|---|---|---|
| Sor 1: | Sor 1: | ||
| + | ====== 10, még álló fal a berlini leomlása után ====== | ||
| + | Bár a berlini fal leomlott -- ennek kapcsán már írtam egy, | ||
| + | |||
| + | ===== Kasmír, "Line of Control" | ||
| + | |||
| + | Az Indiához csatlakozott **Kasmír** történelme során rendkívül sok véres konfliktust élt meg. A nagyon sokáig a függetlenséggel kacérkodó államot 1947-ben pakisztáni fegyveresek rohanták le, ezért Hari Szingh maharadzsa még ugyanebben az évben aláírta az Indiához való csatlakozást. | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | Az indiai hadsereg azonnal bevonult a területre és kiszorította onnan a hódítókat Persze a két ország egyébként sem fényes viszonyának ez a konfliktus sem tett igazán jót, Kasmír azóta is a térség egyik (de nem egyedüli) lőporos hordójaként funkcionál. | ||
| + | |||
| + | Az indiaiak az államellenes, | ||
| + | |||
| + | ===== India és Banglades határa, „nulla-vonal” ===== | ||
| + | |||
| + | A barátságos és békés India képzetét jelentősen csorbítja, hogy a második -- és egyben a világ leghosszabb -- fala, illetve kerítése is az ország határán található. Ez a rettenetesen nyomorúságos Bangladesből érkező menekülteket próbálja távol tartani a fényességes Indiától. | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | Elméletileg. Gyakorlatilag a rendívül korrupt határőröknek biztosít biztos megélhetést, | ||
| + | |||
| + | ===== Észak-Írország - " | ||
| + | |||
| + | Az Észak-Ír Belfast városát egy összesen 34 kilométer hosszú fal, a **Békevonal** szeli ketté, melyből még a szomszédos városba, Londonderrybe is jutott pár kilométer. Ez a fal nem egy összefüggő építmény, | ||
| + | |||
| + | A 19. század közepén elszegényedett bevándorlók érkeztek főleg Angliából a városba, hogy a helyi textil- és hajógyárakban találjanak munkát. Az ő utódaikból lettek a brit unionisták, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | A konfliktusban résztvevők radikális eszközöket választottak a szembenállók meggyőzésére, | ||
| + | |||
| + | ===== Dél- és Észak Korea, " | ||
| + | |||
| + | Koreát egy ENSZ határozat alapján a 38. északi szélességi fok mentén osztották ketté a második világháború után. Az északi részt a szovjetek, a délit az amerikaiak helyezték fennhatóságuk alá. | ||
| + | |||
| + | Amikor az amerikaiak 1949-ben elhagyták a déli országrészt, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | A „**demilitarizált zóna**” a két ország határát jelöli ki, és jelenleg ez a világ (vagy legalábbis a Föld) leginkább // | ||
| + | |||
| + | ===== Ciprus, „Zöld vonal” ===== | ||
| + | |||
| + | A görög Ciprust az Oszmán birodalom a 16. században -- csakúgy mint Magyarország egy jó részét is -- bekebelezte. A sziget 300 éves megszállása után 1878-ban a sziget a Brit Birodalom fennhatósága alá került. | ||
| + | |||
| + | A birodalom felszívódása után egy jelentős török kisebbség maradt a szigeten, akik persze rendszeresen szembehelyezkedtek a // | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | A két fél között 1963-ban zavargások törtek ki, mire az ENSZ békefenntartókat vezényelt a szigetre. 1974-ben ciprusi görög katonatisztek egy csoportja az Aphrodité hadművelet nevű puccsal próbálta elérni, hogy Ciprust Görögországgal egyesítsék. | ||
| + | |||
| + | Erre válaszul a törökök az Attila hadművelet keretében, mintegy 40.000 katonával megszállták a szigetet, majd egy vonalat húzva az északi és a déli rész közé, ami a fővárost, Nicosiát is kettészelte, | ||
| + | |||
| + | ===== Gázai övezet, „védvonal” ===== | ||
| + | |||
| + | Gáza viharos történelme során többször is // | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | A rendkívül sűrűn lakott területen nagyjából másfél millió palesztin él, ők nem ápolnak baráti kapcsolatokat az izraeliekkel, | ||
| + | |||
| + | A kerítés bevallott célja az illegális bevándorlás és a csempészet megakadályozása, | ||
| + | |||
| + | ===== Ciszjordánia, | ||
| + | |||
| + | A 2004 óta az izraeliek által kiépített védvonal teljes hossza 708 km, nagy része -- csakúgy, mint Gázában -- kerítés, és egy nagyjából 30 kilométeres, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | ===== Melilla és Ceuta ===== | ||
| + | |||
| + | Melilla és Ceuta városok spanyol exklávék Észak-Afrikában, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | Marokkó 1956-os függetlenségének elnyeréséig részben spanyol (részben francia) gyarmat volt, ez a két exkláve viszont továbbra is spanyol terület maradt. Sebaj, Marokkó máshol kárpótolta magát az elveszett területeiért: | ||
| + | |||
| + | ===== Nyugat-Szahara, | ||
| + | |||
| + | Nyugat-Szahara nem tartozik a világ pörgősebb helyei közé. Lakói jórészt a sivatagban tengetik napjaikat, az ország bevételeit a foszfátbányászatból, | ||
| + | |||
| + | Felügyelete felett Mauritánia és Marokkó marakodott egy darabig, de 1979-ben Marokkó került ki ebből a párharcból győztesként. Nyugat-Szahara fölötti hatalmának nem örülhetett sokáig, mert a helyi szeparatisták, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | Az építmény helyenként kerítésből, | ||
| + | |||
| + | De ez Afrika, ahol nem kapkodják el a dolgokat -- ahogy ezt Rejtőtől olvastuk már. | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | ===== Mexikó, „Tortilla-fal” ===== | ||
| + | |||
| + | A 3141 km hosszú USA-Mexikó határon található az 1126 km védvonal, mely az Egyesült Államokat hivatott megvédeni az illegális bevándorlóktól és a délről özönlő drogtól. A helyenként fal, máshol kerítésrendszert automata drónokkal, érzékelőkkel és infravörös kamerákkal erősítették meg, ennek ellenére a sikeres drogcsempészet a falon át sokakat tett már tehetőssé, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | {{page> | ||
| + | ==== Források ==== | ||
| + | A bejegyzést jórészt ennek a [[http:// | ||
| + | |||
| + | Wikipedia: | ||
| + | Wikipedia: [[http:// | ||
| + | Wikipedia: [[http:// | ||
| + | Wikipedia: [[http:// | ||
| + | Wikipedia: [[http:// | ||
| + | Kitekintő: [[http:// | ||
| + | National Geographic: [[http:// | ||
| + | Wikipedia: [[http:// | ||
| + | Wikipedia: [[http:// | ||
| + | Wikipedia: | ||
| + | Wikipedia: [[http:// | ||
| + | Wikipedia: [[http:// | ||
| + | Wikipedia: [[http:// | ||
| + | |||
| + | {{tag> | ||
| + | |||
| + | ~~NOCACHE~~ | ||
| + | Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}} | ||
