Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


passport:csernobil_es_putyin_katonai

Csernobil és Putyin katonái

1986. április 26-án a Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben gőzrobbanás történt a 4.-es reaktorban, miután felelőtlen kísérletezgetést követően a reaktor túlhevült. A robbanást követően a reaktort bélelő grafit kigyulladt és hetekig radioaktív füsttel terhelte a környezetét. Ebből a füstből a kihűlt és sugárzó pernye legkoncentráltabban nyugati szélirányban, a reaktor környezetében rakodott le. Az itt található erdők a rendkívüli sugárterhelés hatására azonnal elkezdtek elhalni, és vörös színűvé változtak – innen származik a környező, máig sugárzó terület neve; Vörös-erdő.

A csernobili atomerőmű felrobbant 4-es reaktorának makettje (kiállítás Csernobilban), fotó: stahlmandesign/Wikimedia

A tilalmi zóna erdőségeiben a gazdálkodás megszűnt, és ez évről-évre egyre komolyabb problémákat eredményez. A nyári szárazságban az aljnövényzet gyakran kigyullad, és a sugárzóanyagok (ismét) a levegőbe kerülnek a füsttel együtt. Legutóbb 2020-ban volt nagyobb tűz a tiltott zónában, akkor a megemelkedő radioaktív sugárzás még Németországban is érzékelhető volt.

2022. február 24-én, az orosz megszállás első napján a Belorusz felől érkező orosz csapatok elfoglalták a már leállított erőművet, és a környékén, például a Vörös-erdőben is lövészárkok ásásába kezdtek. Lehet, hogy a felszínen a sugárzás már nem volt (annyira) jelentős, de a felszín alatti földrétegek a térségben rendkívül szennyezettek. A reaktorból felszabadult izotópok (91Zr, 93Nb, 137Cs, 139La, 140Ce) még néhány száz évig a bomlásuk következtében sugározni fognak, és ez a sugárzás nem tesz jót az élő szervezeteknek, elpusztítja a sejtekben a DNS-t.

Az emberek jellemzően először hányingert, hasmenést, hányást tapasztalnak magukon. Ezt követően a vörös- és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék termelése leáll, az áldozatok leggyakrabban belső vérzésben halnak meg. Ráadásul az ásást is vélhetően védőfelszerelés nélkül végezték a katonák, így a radioaktív port belélegezték és nyelték is.

Yaroslav Jemeljanenko, A Chernobyl Tour iroda utazásszervezője így nyilatkozott: „A parancsnokok vagy katonák minimális intelligenciájával ezeket a következményeket elkerülhették volna.”

A Csernobili Atomerőmű napjainkban, fotó: tagesschau.de

Öt hét után az orosz csapatok kivonulnak a csernobili tiltott övezetből. Az erőműszemélyzet egy részét túszként magukkal hurcolták, az ő sorsukról egyelőre nem lehet tudni. Természetesen – orosz tradícióknak megfelelve – több berendezést és műszert is elloptak onnan (sok szerencsét nekik a zabrált radioaktív mosógépekhez!) Sok orosz katona valószínűleg komoly sugárterhelést kaphatott. Ukrán vélemények szerint az újoncok nem tudták, hogy a világ egyik legszennyezettebb területére küldték őket árkokat ásni.

Ráadásul, bár az erőmű már hosszú ideje nem üzemel, a kiégett radioaktív fűtőelemek egy részét és egyéb nukleáris hulladékokat még hűtőmedencékben tárolnak. Mivel ezek hőt termelnek, a hűtésükről folyamatosan gondoskodni kell.

Aleksey Schelestij, csernobili műszakvezető elmesélte, hogy a harcok során megsérültek a létesítményt ellátó vezetékek. Ezután azonnal átálltak a dízelgenerátorokra, amik szerencsére működtek, de nem volt elég üzemanyag-tartalékuk. Valerij Szemjonov mérnök a BBC orosz nyelvű részlegének nyilatkozott. „Akkoriban titokban üzemanyagot loptam az orosz katonáktól, hogy a vészhelyzeti áramfejlesztőket működtessük. Nem az életemet féltem. Féltem, hogy mi lesz, ha nem vigyázok a létesítményre. Féltem, hogy ebből tragédia lesz az emberiség számára” – nyilatkozta – „Folyamatosan tárgyalnunk kellett az oroszokkal, és mindent meg kellett tennünk, hogy ne sértsük meg őket”.

Pedig a tábla egyértelmű, fotó: Komsomolskaya Pravda/Russian Look/imago

A szovjet atom velünk élő emlékei

Az erőmű katasztrófájának idején rendkívül sok ember kapott komoly sugárterhelést. A jelentősen megemelkedett számú pajzsmirigy-műtétekkel és a rákos megbetegedésekkel azóta is kutatják az összefüggéseket, sok tanulmány megjelent már a témakörben, de nyilván a hosszútávú hatásokért senki nem akarja vállalni a felelősséget, főleg az oroszok nem.

Nekik alapvetően mindegy, hogy a nukleáris eszközeik milyen következményekkel járnak, jó példa erre a nukleáris világítótornyaik története, ahol a mentesítést egy nemzetközi csapat valósította meg, a Poligon (Szemipalatyinszki Kísérleti Terület) története, Majak (Cseljabinszk-40), a Karacsáj-tó katasztrófa vagy éppen a mostani csernobili történések. Ők semmit nem tanultak.

Németország radioaktív gombái

A dél-németországi erdőterületeket mind a mai napig mérhető a csernobili radioaktív szennyezés, főleg München környékén, a Bajor-erdőben, az Alpokban és a Pfalzi-régióban, az Ingolstadttól délnyugatra fekvő Donaumoost környékén, a Berchtesgadener Land vidékén és a Mittenwald régióban. Ezeken a területeken röviddel a baleset után esett az eső, ami különösen nagy mennyiségű sugárzást mosott a talajba. Szakértők úgy vélik, hogy ezeken a területeken a szennyezettség nagysága aligha fog változni a következő években, mert a radioaktív cézium-137 (Cs–137) nagyjából harminc év után a felére, majd további harminc év múlva a negyedére bomlik le.

Németország radioaktív gombái

Az ezeken a területeken begyűjtött gombák még mindig akár néhány ezer becquerel cézium-137-et is tartalmazhatnak kilogrammonként. A becquerel egység a radioaktív bomlások számát jelzi másodpercenként. A cézium-137 terhelése nagymértékben változik a gomba fajtájától és a megtalálás helyétől függően.

Bizonyos gombafajok különösen sok izotópot képesek felvenni a talajból, ezek például a vargánya, a tarlógomba és a különböző rókagombák. Heti 200-250 gramm vadon gyűjtött gomba esetén –, annak a radioaktivitása miatt még nem kell negatív egészségügyi kockázatokkal számolni.

Az erről szóló német nyelvű tanulmány itt található.

Hasonló, magyar nyelvű elemzéseket nem találtam, pedig feltételezhető, hogy ez a probléma nem állt meg a német határon.

Németország talajszennyezettségi térképe, forrás: BGA

Ajánló

Kedves olvasóm! Ha már idáig eljutottál az olvasásban, talán joggal feltételezhetem, hogy nem volt teljesen érdektelen számodra ez a bejegyzés. Jaj, le ne ixelj még; nem pénzt akarok tarhálni.

Pusztán annyit kérek, hogy ha van olyan ismerősöd, akivel jót tudnál vitatkozni az itt leírtakról, vagy csak simán megosztanád vele, hogy mondjuk hadd üsse meg a guta, kérlek, ne késlekedj!

Persze, én szívesen írok az íróasztal-fióknak, és mazochizmusom odáig terjed, hogy fenntartsak egy alig látogatott oldalt, mert nincs jobb dolog, amire el tudnám fecsérelni az erre fordított időmet, de azért szívesen látnám, ha néha néhányan idekattintanának két tiktok shortvideo között. Köszönöm!

Továbbra is keresek megjelenési lehetőséget az írásaim számára. Ha esetleg van ötleted, ne késlekedj és osszd meg velem! Elérhetőségeim az Impresszumban találhatók.

A passport.blog jelenlegi egyetlen megjelenési lehetősége a Facebook. Ha értesülni szeretnél az új bejegyezésekről, kövesd a Bolyongó Facebook oldalt. Sajnos a Facebook valamilyen, előttem nem ismert okból nem engedi a blognak a „passport” nevet adni.

Eddigi bejegyzések a bolyongó.hu-n

Az összes bejegyzés ABC-be rendezett indexe itt található. A blog helyekhez köthető bejegyzései a google.maps térképen is megtalálhatók: A világ valódi csodái.

2025/01/14 23:26

Források

passport/csernobil_es_putyin_katonai.txt · Utolsó módosítás: 2022/04/22 13:51 szerkesztette: 127.0.0.1