{{page>passport:kepes_index}}
{{tablelayout?colwidth="250px"}}
|[[passport:rfc_1149|{{:passport:icon:rfc_1149.png|RFC 1149}}]]|**[[passport:rfc_1149|RFC 1149]]** \\  Az 1999. április 1-jei keltezésű IPoAC például egy teljesen hivatalosnak tűnő szabvány, száma RFC 1149. Az angol megnevezése már kisebb gyanakvásra adhat okot; **IP over Avian Carriers** (magyarul: //IP protokoll madarak útján//), de az igazi facepalm a leírás alatt jön: ez ugyanis arról szól, hogy az internetes adatcsomagokat madarakkal továbbítják. \\ <color gray>2020.09.20.</color>|
|[[passport:neuralink|{{:passport:icon:neuralink.png|Neuralink}}]]|**[[passport:neuralink|Neuralink]]** \\  A Neuralink 2016-ban került megalapításra, székhelye San Francisco-ban található. A cég első körben egy varrógép-szerű robotkart fejlesztett ki, mely az agy célzott területeibe tud (a hajszálnál tízszer vékonyabb) 4-6 μm vastag szálakat (szenzorokat) beágyazni. Egy ilyen szál több száz (később majd több ezer) szenzort tartalmaz, melyek képesek az agyi neuronok jeleit közvetlenül érzékelni. \\ <color gray>2020.08.14.</color>|
|[[passport:majak|{{:passport2:icon:majak.png|Majak}}]]|**[[passport:majak|Majak]]** \\ 1957 szeptember 29.-én, 4 óra 20 perckor az egyik tartályban a hőmérséklet meghaladta a 350 °C és vélhetően vagy önrobbanással, vagy valamilyen villamos berendezés szikrája által berobbant. A kémiai (tehát nem nukleáris) robbanás nagyjából 75 tonna TNT (310 gigajoules) robbanásával volt egyenértékű. A tartályt egy vastag betonréteg fedte, mely 40 méterre repült, a 160 tonnányi erősen radioaktív üledék pedig kivetődött a légkörbe. \\ <color gray>2020.08.14.</color>|
|[[passport:a_davis_besse_atomeromu_esete_a_virussal|{{:passport2:icon:david_besse.png|A Davis-Besse atomerőmű esete a vírussal}}]]|**[[passport:a_davis_besse_atomeromu_esete_a_virussal|A Davis-Besse atomerőmű esete a vírussal]]** \\  A felhasználók 2003 január 25.-én, 9:00 órakor a hálózat drasztikus lassulására figyeltek fel. 16:50-kor az un. Safety Parameter Display System (SPD) állt le. Az SPD felügyeli az erőműben a legfontosabb biztonsági mutatókat (hűtőrendszer, mag hőmérséklet-érzékelők, külső sugárzás érzékelők). 17:13-kor egy másik, igaz, kevésbé kritikus monitoring (SCADA) rendszer, a //„Plant Process Computer”// is kifagyott a féreg tevékenysége nyomán. \\ <color gray>2020.08.14.</color>|
|[[passport:kina_szuperexpresszei|{{:passport:icon:kina_szuperexpresszei.png|Kína szuperexpresszei}}]]|**[[passport:kina_szuperexpresszei|Kína szuperexpresszei]]** \\  A program keretein belül 2012-ig 10.000 km pályát 200 km/h sebességgel tettek járhatóvá, és ezen belül 5.000 km szakaszon a vonatok a 350 km/h sebességet is meghaladhatják. Ezzel a világ legkiterjedtebb nagy sebességű vasúti hálózatát tudhatják magukénak, és ezen belül található a Beijing (Peking) – Guangzhou pálya, ami a világ leghosszabb nagy sebességű vonalának számít a maga 2.298 kilométerével.\\ <color gray>2020.08.14.</color>|
|[[passport:a_wall_street_market_bukasa|{{:passport:icon:wallstreet.png|A Wall Street Market bukása}}]]|**[[passport:a_wall_street_market_bukasa|A Wall Street Market bukása]]** \\  A Darkneten a Wall Street Market volt az egyik legnagyobb áruház, de szerepét azóta már sok másik, hasonló profilú oldal (dream, empire, nightmare, agartha, core, cryptonia, cannazon,..) vette át. Ebben a bejegyzésben a bukásról lesz szó, azokról, akik ezt az oldalt üzemeltették, és elkövették az ilyenkor szokásos hibát; elbízták magukat.|
|[[passport:a_kessler-szindroma|{{:passport:icon:kessler.png|A Kessler-szindróma}}]]|**[[passport:a_kessler-szindroma|A Kessler-szindróma]]** \\ A Kessler-szindróma (vagy Kessler-effektus) az a jelenség, melynek során a világűrben az alacsony Föld körüli pályán keringő és egymással összeütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel további szemétdarabokat állítanak elő.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2020.05.07.</color>|
|[[passport:a_zummogo|{{:passport:icon:buzzer.png|A Zümmögő}}]]|**[[passport:a_zummogo|A Zümmögő]]** \\  A Zümmögő a 80-as években felbukkant, 4625 kHz-en sugárzó rádióadó, mely eleinte egy sípoló hangot továbbított, majd 1992-ben kottát váltott, és áttért a zümmögésre. Egész pontosan percenként 21-34 alkalommal ismétlődő, 0,8 másodpercig tartó zümmögő hangot sugároz, mely adások között 1-1,3 másodperc csend van\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2020.04.20.</color> |
|[[passport:a_cia_lopott_muholdja|{{:passport:icon:lopott_muhold.png|A CIA lopott műholdja}}]]|**[[passport:a_cia_lopott_muholdja|A CIA lopott műholdja]]** \\ A szovjet műholdak, és főleg azoknak a technikai megoldásai persze felkeltették a CIA érdeklődését is, szerettek volna többet megtudni ezekről az eszközökről. Erre egy érdekes lehetőség nyílt számukra, ugyanis a Szovjetunió egy technikai vándorkiállítást indított világ körüli útjára, melynek fő feladata a kommunista állam technológiai fölényének a hirdetése volt. A kiállítás 1959 végén Mexikóba ért, az aktuális bemutatónak Mexikóváros volt a helyszíne.  \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2020.03.13.</color>|
|[[passport:kemek_hidja|{{:passport:icon:bridgeofspy.png|Kémek hídja}}]]|**[[passport:kemek_hidja|Kémek hídja]]** \\ Csak egy híd Berlin határában, ami a Havel folyón ível át Potsdam felé, a régi országúton. Régi fémszerkezet, egyen-zöld festés, az úton éppenhogy csak csordogál a forgalom. Az elhúzó autóvezetők sem értik – ez tükröződik a nézésükből – hogy mi a fenét lehet fényképezni egy ilyen jellegtelen – tizenkettő egy tucat – hídon. Pedig a hídfőn álló név tanúsága szerint ez a Glienicker Brücke, azaz a Bridge of spies, a kémek hídja.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2020.02.26., </color>|
|[[passport:kettos_merce_a_nasa-nal|{{:passport:icon:starliner.png|Kettős mérce a NASA-nál}}]]|**[[passport:kettos_merce_a_nasa-nal|Kettős mérce a NASA-nál]]** \\ A NASA légiközlekedés-védelmi tanácsadó bizottságának ülésén kiderült, hogy a Boeing Starliner űrhajója súlyos szoftverhibával indult el a legutóbbi tesztrepülése során az ISS-re, mely az légkörbe való visszalépés során komoly balesetet okozhatott volna. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2020.02.10.</color>|
|[[passport:musk_muholdjai_libasorban|{{:passport:icon:starlink.png|Musk műholdjai libasorban}}]]|**[[passport:musk_muholdjai_libasorban|Musk műholdjai libasorban]]** \\ Ez a rendszer alacsony internetelérésű helyekre juttatná el a netet. A Starlink műholdakat a szintén Musk nevével fémjelzett Falcon-9 rakétákkal 60-asával juttatják fel egészen alacsony keringési pályára, innen a műholdak önerőből //„kapaszkodnak”// fel a végleges pozícióikba.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.12.30.</color>|
|[[passport:mi_a_gond_az_5g-vel|{{:passport:icon:5g.png|Mi a gond az 5G-vel?}}]]|**[[passport:mi_a_gond_az_5g-vel|Mi a gond az 5G-vel?]]** \\ Az 5G a mobiltelefontechnológia legújabb generációja, mely akár 1000-szer nagyobb adatmennyiség forgalmazására képes, mint korábbi verziói. A mobiltelefonok gyorsabb kiszolgálása mellett feladata lesz az önjáró autók támogatása és az IoT/WSN megoldások kiszolgálása. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.11.19.</color>|
|[[passport:a_816-os_katonai_nuklearis_letesitmeny|{{:passport:icon:816_os.png|A 816-os katonai nukleáris létesítmény}}]]|**[[passport:a_816-os_katonai_nuklearis_letesitmeny|A 816-os katonai nukleáris létesítmény]]** \\ A 816-os katonai nukleáris létesítmény egy kínai befejezetlen nukleáris fegyvergyár és egyben a világ legnagyobb ember által épített föld alatti létesítménye. Az egykori katonai megaprojekt Délnyugat-Kínában, Csungking szomszédságában, Fuling várostól nem messze található.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.08.22.</color>|
|[[passport:wernher_von_braun_es_a_gemkapocs_muvelet|{{:passport:icon:gemkapocs.png|Wernher von Braun és a Gemkapocs művelet}}]]|**[[passport:wernher_von_braun_es_a_gemkapocs_muvelet|Wernher von Braun és a Gemkapocs művelet]]** \\ Kevés ember vallhatja magáénak azt a (kétes) dicsőséget, hogy egy fotón szerepelt Adolf Hitlerrel csakúgy, mint Dwight D. Eisenhower-rel John F. Kennedy-vel is. Pedig őt egész életében egy álom hajtotta, ennek megvalósításhoz keresett eszközöket a náci Németországban, majd vágya egybeforrt az Egyesült Államok nagy, közösségi álmával; a Holdra szállással. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.09.17.</color>|
|[[passport:kukoricamezo_bombazo|{{:passport:icon:kornfield_bomber.png|Kukoricamező bombázó}}]]|**[[passport:kukoricamezo_bombazo|Kukoricamező bombázó]]** \\ 1970 február 2-án Gary Faust százados egy rutingyakorlatra indult a repülőgéppel, de egy elhibázott nagy-g-s manőversorozat után a gép lapos dugóhúzóba esett, 10.000 méteren. Bár Faust megpróbálta stabilizálni a gép helyzetét – a fékezőerők nyitásával is próbálkozott – ez nem sikerült neki, ezért 4600 méter magasságban katapultált a dugóhúzóban pörgő repülőgépből, miután oktatója, Jim Lowe a kísérőgépből is utasította erre. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.09.03.</color>|
|[[passport:a_shinkansen_nyitott_ajtaja|{{:passport:icon:shinkansen.png|A Shinkansen nyitott ajtaja}}]]|**[[passport:a_shinkansen_nyitott_ajtaja|A Shinkansen nyitott ajtaja]]** \\ A japán Shinkansen egyik ajtaja nyitva maradt. Ez csak akkor válik persze érdekessé, ha kiderül, hogy eközben a vonat 280 km/h sebességgel száguldott, de szerencsére a fedélzetén tartózkodó 340 utasból senki nem sérült meg. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés:  2019.08.22.</color>|
|[[passport:csatornaolaj|{{:passport:icon:gutter_oil.png|Csatornaolaj}}]]|**[[passport:csatornaolaj|Csatornaolaj]]** \\ A csatornaolaj Kína partvidékein, főleg Hong Kongban, Makaón és Tajvanon használt kifejezés egy olyan tiltott főzőolaj előállítási technológiára, mely során a különböző forrásokból (éttermekből, zsírcsapdákból, vágóhidakról, szennyvízcsatornákból) begyűjtött hulladékolajat újrahasznosítják. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.08.16.</color>|
|[[passport:a_komszomolec_tortenete|{{:passport:icon:uboat.png|A Komszomolec K-278 története}}]]|**[[passport:a_komszomolec_tortenete|A Komszomolec K-278 története]]** \\ 1989 április 7-én a hajó 100 mérfölddel délnyugatra a Medve szigetektől tartózkodott. 11:00 órakor a 7. rekeszben egy csőtörés következtében a fő ballaszttartály mellett a levegővel keveredő olaj forró felületre jutott és ott meggyulladt. Az égést jól táplálta a légvezeték oxigénben gazdag levegője, így a lángok gyorsan elterjedtek a modulban.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.07.10.</color>|
|[[passport:nyaraljunk_az_alpokban|{{:passport:icon:dav.png|Nyaraljunk az Alpokban!}}]]|**[[passport:nyaraljunk_az_alpokban|Nyaraljunk az Alpokban!]]** \\ Olyan helyszín kell tehát, ahol a maréknyi molylepke mozgáskoordinációját megszégyenítő csapatot legalább nagyjából felügyelni tudjuk. A lehetőségek között így bennmarad a Hortobágy, az Északi illetve Déli Sark, és mondjuk azok a hatalmas hegyi mezők, ahol még nekünk, szülőknek is kinéz némi nyaralás. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.07.01.</color>|
|[[passport:az_aralsk-7_halvaszuletett_szigete|{{:passport:icon:aralszk7.png|Az Aralsk-7 „halvaszületett” szigete}}]]|**[[passport:az_aralsk-7_halvaszuletett_szigete|Az Aralsk-7 „halvaszületett” szigete]]** \\ A rendkívül eldugott helyszínválasztás nem volt véletlen, ugyanis ez volt az egyik legfontosabb biológiai fegyvergyár és teszt-terület a szovjet időkben; itt tesztelték a háború esetén bevethető borzalmas vírusaikat és baktériumaikat az antrax-tól (lépfene) a tífuszon, tularémián, brucellózison és kifejlesztett himlőfajtákon keresztül a pestisig. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.05.29.</color>|
|[[passport:a_fold_legmagasabban_futo_vasutvonala|{{:passport:icon:tibettrain.png|A Föld legmagasabban futó vasútvonala}}]]|**[[passport:a_fold_legmagasabban_futo_vasutvonala|A Föld legmagasabban futó vasútvonala]]** \\ A Föld legmagasabban fekvő vasútvonala Kínában, illetve a kínai fennhatóság alá tartozó Tibetben található, a Himalája lábainál. A vonal – a Lhasa-line – 2006-ban került átadásra, és ekkor orozta el a nevezetes elsőséget a perui, 4829 méter magas Ticlio, és a bolíviai 4786 méter magasan futó Rio Mulatos-Potosí vonalak elől. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.05.14.</color>|
|[[passport:hitler_utolso_amerikai_katonaja|{{:passport:icon:hitler_last.png|Hitler utolsó amerikai katonája}}]]|**[[passport:hitler_utolso_amerikai_katonaja|Hitler utolsó amerikai katonája]]** \\ Az oroszok sok nyugati fogságból hazatérőt szinte azonnal a GULAG-ra hurcoltak tovább, de a többieket is szorosan megfigyelték, életüket a helyi //„jó kommunisták”// is jelentősen megnehezítették. Ezzel tisztában voltak a hazatérők, a többség ennek ellenére vállalta a megaláztatás kockázatát. Georg Gärtner másként gondolta. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.04.12.</color>|
|[[passport:nemet_hackerek_es_a_kgb|{{:passport:icon:c64.png|Német hackerek és a KGB}}]]|**[[passport:nemet_hackerek_es_a_kgb|Német hackerek és a KGB]]** \\ Húsz éve az ARD számolt be először a „Brennpunkt” című műsorában, hogy a Német biztonsági Hivatal egy keleti kémhálózatot leplezett le 1989 március 2-án. //„Keleti kémek hatoltak be a nyugati számítógépes hálózatokra”//, //„német hackerek dolgoztak a KGB-nek”//, szóltak a hangzatos főcímek, pedig a valóság – ezúttal meglepő módon – egy még meredekebb történet volt.  \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2019.03.08.</color>|
|[[passport:a_renszarvas_es_a_tengeralattjaro|{{:passport:icon:ubootandreindeer.png|A rénszarvas és a tengeralattjáró}}]]|**[[passport:a_renszarvas_es_a_tengeralattjaro|A rénszarvas és a tengeralattjáró]]** \\ Előfordul, hogy a sok időt a nyílt tengeren töltő hajókon a legénység kabala-állatokat tart, papagájt, hörcsögöt vagy fehér egeret. Persze, ez így rendben is van az ésszerűség határain belül. No de egy élő rénszarvas egy brit tengeralattjáró fedélzetén a második világháborúban? \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2018.12.05.</color>|
|[[passport:hyperloop|{{:passport:icon:hyperloop_alpha.png|Hyperloop}}]]|**[[passport:hyperloop|Hyperloop]]** \\ A Hyperloop technológia napjainkban az egyik legdinamikusabban fejlődő közlekedéstechnikai koncepció. //„Csővasút, persze”// – legyintettem rá eleinte, aztán vettem a fáradságot, hogy utánanézzek, és a technikai fejlesztések, egészen ötletes megoldások hosszú sora tárult elém. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2018.11.29., </color>|
|[[passport:surtsey_az_otveneves_sziget|{{:passport:icon:surtsey.png|Surtsey, az ötvenéves sziget}}]]|**[[passport:surtsey_az_otveneves_sziget|Surtsey, az ötvenéves sziget]]** \\ Az Isleifur II halászhajó onnan nem messze, a Westmänner sziget partjainál vetette ki a hálóit, amikor 1963. november 14-én reggel füstfelhőt vettek észre déli irányban. Egy darabig figyelték a rádióforgalmazást, hogy jelent-e valaki vészhelyzetet a közelben, de mivel ez nem történt meg, rutinos izlandiként egy új sziget születését jelentették be a rádión. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2018.11.15.</color>|
|[[passport:xiongmai_sztori|{{:passport:icon:slavework.png|Xiongmai sztori}}]]|**[[passport:xiongmai_sztori|Xiongmai sztori]]** \\ Gond nélkül megvesszük a hangvezérléses asszisztenst, a lakást felügyelő kamerákat és az önszántából árut rendelő szuper kütyüket, aztán meg csodálkozunk. Csodálkozunk, hogy az este az asszonynak privát show keretei között bemutatott helikopterezés (hungarikum!) egy héttel később a napiszaron köszön vissza ránk (szintén hungarikum!). \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2018.10.25.</color>|
|[[passport:wsn_es_iot|{{:passport:icon:iot.png|WSN és IoT}}]]|**[[passport:wsn_es_iot|WSN és IoT]]** \\ Az IoT megnevezés sokaknak már talán ismerősen cseng, az internet of things, azaz a dolgok internete gyakorlatilag a jelenlegi ismereteinkben létező internet ugrásszerű bővülését/bővítését jelenti. Az IoT az (egyik) oka az IPv6 bevezetésének, mivel a //„klasszikus”// IPv4 egyszerűen már nem rendelkezik elegendően nagy címtartománnyal ennyi új //„bevándorló”// számára. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://ob121.blog.hu/2018/10/12/wsn_es_iot|itt]], 2018.10.12., Szerző: VS</color>|
|[[passport:a_supermicro_tortenet|{{:passport:icon:supermicro.png|A Supermicro történet}}]]|**[[passport:a_supermicro_tortenet|A Supermicro történet]]** \\ A //Bloomberg// által feltárt történetben egyelőre minden érintett hevesen tagad. A sértettek és a //„gyanúsítottak”// egyaránt és egybehangzóan állítják, hogy nem történt semmi, kéretik továbbfáradni, nincs itt semmi látnivaló. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: 2018.10.08.</color>|
|[[passport:a_sputnyik_iv_balszerencses_utja|{{:passport:icon:sputnik_iv.png|A Sputnyik IV balszerencsés útja}}]]|**[[passport:a_sputnyik_iv_balszerencses_utja|A Sputnyik IV balszerencsés útja]]** \\ Aztán valami félrement, egyes források még detonációról is beszámoltak, intő jelként a szovjet sajtó is azt kezdte cikkezni, hogy az űrhajó visszatérését eleve nem tervezték. Még szerencse, hogy az emberi tartózkodásra kialakított űrkabint csak egy próbabábú foglalta el, ugyanis 1960. szeptember 5-én a jármű becsapódott a Föld légkörébe, és teljesen kontrollálatlan körülmények között fejezte be égi pályafutását. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés:  2018.07.26.</color>|

[[passport:kepes_index_176_200|<< Következő oldal]]  <WRAP rightalign> [[passport:kepes_index_126_150|Előző oldal >>]] </WRAP>